Miért lehet pöttyös, ragyás az autónk fényezése?

Nyáron rendszerint testünket, bőrünket védeni kell mindenféle „zaklatástól”. Ilyenek például a szúnyogok és más egyéb csípő, harapó, szúró rovarok, melyek elleni spray-t fújunk magunkra, míg a napsugarak ártó hatásaitól napszemüveggel, kalappal, naptejjel óvjuk magunkat. Mi lesz akkor, ha nem védekezünk? Erre igazán egyszerű a válasz: megcsíp a szúnyog, napszúrást kapunk, leég a bőrünk, stb…



Ezen a gondolaton elindulva nem nehéz belegondolni, hogy minden vagyontárgyunk, amit nem védünk kellőképpen, a környezeti hatásoknak van kitéve, ez kellemetlenséget, vagy akár kárt is okozhat. Idén nyáron több igazán meleg napunk is volt, ahol bizony a celsiusos hőmérő higanyszála nyaldosta a 40-es értéket. Ez ellen mi, emberek egyszerűen tudunk védekezni árnyékkal, hűsítő koktélokkal, vagy az ilyen melegben az emberiség leghasznosabb találmányának kikiáltott légkondicionálóval. Az autóinkat, motorkerékpárjainkat is igyekszünk ilyenkor árnyékba helyezni, hiszen tudjuk, hogy az UV és a hő rossz hatással van a járművek műanyagelemeire – kívül és persze a beltérben is – beleértve a lámpaburákat is, valamint a bőrkárpitozás sem szereti sem az UV-t, sem a túlzott hőhatást. Persze az sem elhanyagolható, hogy amikor legközelebb az autónkba ülnénk, akkor jobb érzés, ha az autó beltere nem tűzforró.



Sok autós úgy gondolja, hogy a legjobb árnyékot a fák adják, amiben teljes mértékben igazat is kell, hogy adjunk, azonban mielőtt beállunk egy fa alá, érdemes megnézni, hogy milyen fa is az. Ezzel természetesen nem arra akarunk ösztökélni mindenkit, hogy innentől kezdve a gépjárművek kötelező tartozékai közé érdemes sorolni egy botanikai kiskönyvet, de azt beállás előtt érdemes megnézni, hogy a kiszemelt fa alatt vannak-e esetleg kis apró barnás, vagy sárgás elszíneződések a földön.

Hogy miért? A képen látható autó a városban közlekedett, nyáron, dög melegben, majd árnyékos helyet keresve egy fa alatt parkírozott. A helyzet az, hogy az autót parkolás előtt folyamatosan sütötte a nap, a lakkozott felület hő hatására enyhén meglágyul és így könnyebben „fogadja” a külső behatásokat. Erre talán a legjobb példa, ha hosszú autópályás utazás után szemrevételezzük a gépháztetőt, mely valószínűleg tele lesz bogármaradványokkal. Ha ezt a „tömegsírt” nem távolítjuk el időben, akkor a motor által kibocsátott hő, valamint a napsütés hatására a tetemek beleégnek a lakkba. A fenti autóval is ez történt, annyi különbséggel, hogy a felhevült lakkra az egyébként árnyékot adó fa nedve csöpögött rá, az enyhén felpuhult lakk pedig „befogadta” azt.
[BANNER type="1"]
Ilyen esetekben, ha időben kapcsolunk, akkor elég, ha lemossuk, lemosatjuk az autót, és a probléma már meg is oldódott. Azonban, ha nem fordítunk rá kellő figyelmet, és hetekig – egyes autótípusoknál elég, ha csak napokig – rajta hagyjuk, akkor a további hő hatására ez az apró szennyeződés a lakk egyre mélyebb területeibe szívódik be. Ha már elkezdett beszívódni a lakkba akkor sincs ok aggodalomra, hiszen számos olyan megoldás van az autókozmetikák kínálatában, mellyel el lehet tüntetni a fa nedvét. Ez lehet szárazgőz, mely felhevíti a lerakódást, így megszüntetve a fizikai kötődést a lakkhoz, vagy lehet valamilyen alkoholszármazék, ami oldja a szennyeződést. Ha azonban a fa nedve oly mértékben kikeményedett, hogy a fenti eljárások nem alkalmazhatók, nem hatékonyak, akkor még mindig van két lehetőség. Gyurmával legtöbbünk az óvodában találkozott utoljára, pedig a kozmetikák előszeretettel használják pont olyan esetben ahol a lakk és a szennyeződés komoly fizikai kapcsolatban van egymással. A másik lehetőség a polírozás, ezt gondolom nem kell bemutatni.



Ha a szárazgőz és az alkoholos oldószer nem hozott eredményt, akkor fel kell készülni arra az eshetőségre, hogy a szennyeződés eltávolítása után a fanedv méretével megegyező – apró – kagylós mélyedéseket találunk a gyurmázott, vagy polírozott felületen. Ez annak a jele, hogy ez az apró kis szennyeződés bizony már elkezdett egybeépülni a lakkal. Ilyen esetben kötelező polírozni is, hiszen ezeket a gombostű fejnyi lakkhibákat el kell tüntetni.



A képeken látható autóról végül Dual-Action polír technológiát alkalmazva távolították el a kb 2 hetes fanedvet – ehhez persze egy speciális, kétirányú és véletlenszerűen változó mozgást végző polírgép szükséges. Nem mellesleg érdemes megjegyezni, hogy nemcsak a fák képesek nedvükkel teleszórni féltett kincseinket. Hasonló problémát okoz, ha valaki rendszeresen vasút mellett vagy villamosvonal közelében parkol. Ugyanis a felsővezeték és a pálya is képes apró – mikronnyi – port kibocsátani magából, mely aztán az autók fényezett felületén landolva kézfejjel, ujjakkal is érezhető érdes elváltozást okoz. Természetesen egy felkészült autókozmetika azt is képes orvosolni. Már amennyiben olyan szerencsések vagyunk, hogy ezek a legnagyobb hibák autónkon. Eltávolítás után persze érdemes tenni azért is, hogy autónkra valamilyen védőréteg kerüljön, ilyen a wax, vagy akár a tartósabb kerámiabevonat. Ha ilyennel fedjük a fényezést, arról minden szennyeződés könnyebben eltávolítható lesz.