Közkívánatra – Peugeot 5008 teszt

    8
    2

    Vedd az aktuális Év Autóját, növeld meg, tegyél bele 7 ülőhelyet és öltöztesd a mai divat szerint! Valahogy így születhetett a Peugeot 5008 második generációja. Persze fejlesztésekor még nem lehetett tudni, hogy a 3008 az Év Autója lesz, de az biztos, hogy a Peugeot a lehető legjobb úton indult el vele, és bizony a végeredmény is ennek megfelelő lett. A 308-assal debütált EMP2 padlólemez ide is érezhető tömegcsökkentést hozott, elődjéhez és konkurenseihez mérten is döbbenetesen könnyed és könnyeden is vezethető az új 5008. De van itt még szenzáció, a Peugeot úgy tudta SUV irányba mozdítani a korábban hagyományos egyterű 5008-ast, hogy annak egyterűs jellemzői sem csorbultak. Ez az, ami nem sikerült a Renault-nak a Scenic esetén. Mondjuk itt szó sincs crossoveres jellegről, az elődjénél vagányabb és nagyobb 5008 egyenesen SUV-nak kíván tűnni, megjelenése olyan is. Hegyomlásnak tűnik, pedig azért olyan nagyon nem nagy. Hossza 4,64 méter, tengelytávja 2,84 m, hasmagassága pedig 23,6 centiméter. Összkerékhajtás hozzá sincs, csak terepprogramos (Grip Control) ESP és lejtmenetvezérlő. Utóbbiak is fölöslegesnek tekinthetők, ha azt vesszük, hogy a vevőközönség szinte sosem hagyja el az aszfaltozott utat, illetve télen egy jó téli gumi közel annyit ér, mint egy összkerékhajtás.[BANNER type="1"]
    A lényeg, a magas üléspozíció, a kényelmes ki- és beszállás itt is megvan. De még mennyire! A tesztautó mondjuk kegyesen csalt, feláras AGR első ülései olyan kényelmet adtak, hogy az bizony fenomenális, főként a különféle masszázsprogramokkal. Hátul már nem ennyire rózsás a helyzet, de még az egyterű kategóriában is a jobbak közé sorol az 5008, a SUV-kat és a crossovereket pedig simán veri. A második sorban ugyanis három darab egyenértékű, kivétel nélkül Isofix-csatlakozós ülést kapunk. Méretük csak átlagtermethez elegendő, és bizony a szélső helyeken a belmagasság is csak addig. A bevezetési akcióban ingyenesen adott harmadik üléssor egyértelműen gyerekekre méretezett, bár Isofix-csatlakozó szokás szerint nincs leghátul. Van viszont a padlószinten mérve 36 centinyi csomagtér még hét ülés mögött is, öt ülés mögött nagyjából 1 méter hosszan pakolhatunk, ha kivesszük a nem túl nehéz harmadik üléssori székeket, akkor 5 ülés mögött 780 litert tölthetünk meg, a középső sort síkba döntve pedig 1940-et. Még az utasülés támlája is előrefektethető, így az addig 1,9 méteres raktérhossz még 1,3 méterrel, 3,2 méteresre toldható meg.
    A variálhatóság és a helykínálat tehát hozza a kötelezőt, sőt, annál többet is, de a berendezés ötletessége, igényessége még erre is rátesz. Ma már annak is örülünk, ha van valódi textilbetét az ajtókon, itt a hátsókra is jutott, de még a műszerfalra is. Utóbbira egyedi billentyűkapcsolók is. Viszont a klíma csak menüből vezérelhető, pontosabban csak az első- és hátsó szélvédőfűtés, valamint a belső keringetés kapott dedikált gombot. A menürendszer ugyan magyar, de eléggé csálén fordított, például a navigáció hangját az „Ének menüpont alatt találjuk, annak utasításai pedig még mindig idegesítően magyartalanul szólnak. A digitális műszerblokk ellenben zseniális, tetszés szerint konfigurálható, nem kicsit jó, hogy eltüntethető az ellentétes irányba mozduló sebesség- és fordulatszámmérő. Az alul-felül vágott, apró kormány több mint szerethető, illik hozzá a közvetlen áttételezés és az azonnali reakció is, az 5008 viszi az egyterűk vezetési-élmény versenyét.
    És igen, még az 1.6 BlueHDi motorral is van vezetési élmény. Az eggyel az alap feletti verzióban nem lebecsülendő a 120 ló, mivel 300 Nm nyomaték társul hozzá. Egy nem is rosszul kapcsolható, de azért kissé hosszú úton járó, télen hideg, nyáron a parkoló autóban forróra hevülő fém gombos váltóval. A francia dízel döbbenetesen csendesen és kulturáltan jár. Van hozzá gyors és finom stop-start is, de lényegesebb, hogy ereje akkor sem kevés, ha mondjuk hatan-heten ülünk az autóban. Oké, akkor már nem annyira fickós, mintha egyedül utaznánk benne, de ilyenkor jellemzően nem is akarunk olyan fickósan vezetni. Ha mégis, van Sport gomb, érezhetően élénkülő gázreakcióval és visszafogottabb kormányrásegítéssel. A váltó áttételezése eltalált, még városban is szúrhatjuk a negyediket, autópályán 130-nál viszont mindössze 2300 a percenkénti főtengelyfordulat. A gyári vegyes 4,2 l/100 km fogyasztást persze ne vegyük komolyan, az 5,5 literes tesztátlaggal azért bőségesen elégedettek lehetünk, így is 1000 kilométeres a hatótáv, ami igencsak szerethető.
    Ami viszont csöppet hiányzott, az a távolságtartós tempomat, az ugyanis csak az automata váltós 1.6 BlueHDi-hez járna a tesztautóba is berendelt Drive Assist csomaggal, itt csak ráfutásveszélyre figyelmeztetést kaptunk vele, ugyanúgy 250 ezer forintért. Van viszont az Allure esetén alapból táblafelismerő, kétzónás klíma, elektromosan hajtogatós tükör és sok egyéb is. Extraként kulcs nélküli nyitás láblendítéses elektromos csomagtérajtóval, nyitható panorámatető, erőteljes Full LED fényszóró és parkolóautomatika, valamint a szabályos sávtartásra kőkeményen ránevelő sávtartó is szerepelt, ha nem indexelünk, ha nem elég hosszan indexelünk, az autó visszatart. Az 5 év/100 ezer kilométer garancia alap, ahogyan az 5008-cal közlekedve a jó hangulat is. Viszont nem is adják olcsón, a tesztautó még a 900 ezer forintos árkedvezménnyel is közel 11 millió forintos. Szövetüléssel, 1.6 HDi-vel, viszont igazság szerint nem is kell bele sokkal több. Én mondjuk az automata váltót még kérném, ha már vele jár a távolságtartós tempomat is, de ha nem értünk ennyi extrát, az alap 5008 5,7 millióért, második felszereltségével és ezzel a motorral nem egész 7,5 millióért haza lehet gurítani. Hogy ez jó bolt, azt jelzi, hogy a várakozási idő is átlag feletti rá.
    Előző cikkNem csak az autón, a sofőrön is múlik, hogy mennyit bír a fék
    Következő cikkBárhol elmegy a vadított Isuzu pickup
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    8 HOZZÁSZÓLÁS

    1. A 3008 és az 5008 most nagyjából azonos autó, azonos platformra.

      Én sem PSA-t vettem de volt már PSA motors Volvóm három is, nem volt velük gond.

      A Francia stlíus és néplélek nem áll hozzám közel (éltem is náluk sok-sok éve), így az autóikat is csak távolrólt tisztelem.

      De mondjuk egy 3008-as nem 308 kombi méret és a belseje is fényévekkel jobb.

      10 milla rengeteg pénz (én nagyobb volvókért fizettem ilyen összegeket), de más a valós vételár és a megint más a listaár 🙂

      • Volvo XC60 INDULÓ!!! ára 12,2 millió, ennyi a Pug 5008 árlistájának már a vége, a GT verzió 180 ló automatával. XC90 17 millió felett indul. Jó ha valami uraságtól levetett 3-4 éves használt Volvót kapsz a Peugeot áráért, ki tudja milyen előélettel. Lehet vele villogni, újszerű, de nem ugyanaz mint egy új kocsi.

    2. Egy alsóközepes kombi méretű 3008-ért 10,5 misit adott a srác, amiből évente 1-et el fog veszíteni az első 6 évben, minőségi beltér, meg GT aha, ebbe inkább ne menjünk bele, mert ehhez már fan kell legyen valaki. Én eleve nem vennék ennyiért autót, ennyiért ilyet meg pláne nem. Egy alsóközepes kombitól nem tud többet, ott meg 5-6 körül meg lehet találni újban is jót, ami majd a fele ár. Hogy VW-nél maradjunk a HAHU-n 10,5-ig 20db 0km-es Passat kombi van fent 150 lóval high felszereltséggel akár dsg-vel és 4×4-gyel. Persze lehet mind szar és balek ami azt megveszi.

    3. Csakhogy ezt átlalában azok szokták mondani, akik még nem láttak közelről „autót”.

      Aztán amikor az ember először megtapasztal egy-két balfogást az „autó” gyrátóitól, akkor rájön, kidobhatja a szemétbe az „olvasott” művetlségét, mert gyakran köze nincs a valósághoz az ilyen közmegyegyezéseknek.

      Nekem ilyen szemfelnyitó élmény volt pl a VW Golf V, ami annyira lehangoló volt, hogy az árajánlat sem érdekelt. De ugyanúgy kiakadtam az Aurison vagy az első Mzada 6-son, amikor korrekt elődök után kaptál egy tejespohárfalkon szintű anyagminősgéet a belsőben, vagy az általam sokat linkelt első Yaris tesztet, amiben a kocsi kb mindenben szánalmas volt.

      Aztán elmész egy Peugeot szalonba, beülsz egy minőségi anbyagokkal borított belsőbe, ha jól választasz rendes váltóval egy korrekt HDI motorral rendelsz egy jól felszerelt autót akár lényegsen olcsóbban, mint a lsitaárhoz mereven ragaszkodó, drágán emelkedő felszereltségi szinteket használó japánoktól, vagy a lefizetett összahaonslításokat ultraszenya módon összeállított felárpolitkával kigazdálkodó VW-től.

      Persze LEHET hogy több bajod lesz a megbízhatósággal (persze nem is biztos, de lehet), viszont a másikban minden nap ott fogja furdalni az oldalad a gondolat, hogy mégis balek voltál…

    4. Pár hete voltam tesztvezetni. A 3008 után ismét meglepett a király belső, én ilyet talán még prémiumautókban sem láttam, igazából a képek nem adják vissza mennyire különleges. Nekem kifejezetten csendesnek és kényelmesnek tűnt, a kormány precíz, de szokni kell, viszont minden iszonyúan jól kézre esik. A váltóval semmi baj, az egyik legjobb francia amit eddig láttam. Az ára sem vészes ebben a kategóriában meg kell nézni egy Espace vagy X-Trail simán 10-11 millió valami épkézláb motorral. A navi menüje viszont gagyi, tele van fordítási hibával, de nekem azt mondták lesz hozzá frissítés.

    5. Amikor próbáltam a 308SW-t, beleültem ebbe is, ha már ott állt az orrom előtt. A fotelek tényleg jók, de a dedikált gombok rosszul vannak kiosztva. Még télen sem kapcsol az ember mindig első-hátsó ablakfűtést, erre elpazarolni a gombokat irtó nagy baromságnak tartom.

      Motor tényleg jó, bár még csak 400km-t mentem vele (ha betartok minden sebességhatárt – 95-re belőtt tempomattal – , akkor nekem az üvegtetős 308SW komputer szerint 3,9litert kér százon főúton és városban ugyanezzel a hatsebességessel, átlagsebességem 70km/h. Mivel hétvégén csak az M3 mellett lehetett átíratni a megyei matricát, pályán még nem voltam vele) És akár hidegen, akár melegen, de 1-2 közötti gyorsításnál simán behallatszik a traktorhang.
      Viszont a váltó szerintem szar. Tudom, még bejáratós, nem kell tépni, de 3-4 illetve 4-3 olyan hangosan klattyan, hogy zene mellett is hallani. Az előző Focusomhoz képest azért szerencsére jobb, de csak egy hangyányival 🙂 Ugyanez igaz a kormányra is, engem nem zavar a kis kormány, az viszont igen, hogy kanyarban baromira nem közvetlen, eltekerve sokáig semmi, majd hirtelen nagyot húz irányba, ebben sokkal-sokkal jobb a Focus (a futóműve viszont szerintem egész jól sikert a Pugnak, nagyon lágy a csillapítás, kicsit túlfújt és keményebb oldalfalú gumival valószínűleg jobb lesz a helyzet)

      Ennyiért szerintem nem éri meg megvenni, jelentősen túl van árazva.

      (2 hete Szegeden szombat délután nem messze a Dómtól a Tiszaparton parkoltak le az autóval ha jól láttam, vártam már a tesztet)

    6. Nem értem a háborgást, megnéztem a Peugeot árlistáját.
      10 millióért már egy fullos 150 lovas GT Line dízelt lehet venni. Egy hétköznapibb, közepes felszereltségű 130 lovas benzines 7,5 milla alatt van, de a dízel is nyolc alatt marad ha nem rakja tele az ember kütyükkel. Azért ez egy 7 személyes családi batár, eléggé különleges autó, szerintem nem eltúlzott az ára. A szomszédom most vett 7,5-ért egy kombi Golfot, semmi különös, ahhoz képest kifejezetten jó vételnek tűnik.