hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapMutatjuk, mely autómárkák tartják legjobban az értéküket

Mutatjuk, mely autómárkák tartják legjobban az értéküket

Autóvásárláskor sok minden, így az értéktartás is mérlegelendő, aki nem szeretne Dacával vagy Suzukival járni, az Toyotát választva jár a legjobban.




Sokan úgy tartják, hogy akkor könyvelik el a veszteséget egy autón, amikor eladják, pedig ez nem így van, csak az akkor realizálódik. A legnagyobb értékvesztés már rögtön a vásárlás pillanatában jelentkezik, hiszen utána már csupán újkori ára alatt adható el a legtöbb autó. Kivétel lehet néhány nagyon erősen limitált széria, ám azokkal földi halandó nemigen találkozik. Autónként eltérő persze, hogy milyen mértékű az érékvesztés – akár a vásárlás után, akár hosszabb távon.



A Pénzcentrum.hu gazdasági szaklap és az Eurotax az itthon legnépszerűbb autómárkákat, valamint a legkelendőbb prémium gyártmányokat vizsgálva elemzést készített arról, melyikük milyen mértékben és – ami nem kevésbé fontos – milyen ütemben veszít újkori értékéből. Vannak ugyanis márkák, amelyek jól rajtolnak, hogy aztán később elveszítsék lendületüket, és azzal együtt piaci értéküket, míg mások értéke egy erősebb zuhanást követően stabilizálódik.
A Pénzcentrum Eurotax adatokon alapuló értékgyűjtése szerint a piac legolcsóbbjának számító Dacia a legjobb ártartó 9 éves korig, utána, illetve 10 éves távon összességében a Toyota a leginkább értékőrző A Pénzcentrum Eurotax adatokon alapuló értékgyűjtése szerint a piac legolcsóbbjának számító Dacia a legjobb ártartó 9 éves korig, utána, illetve 10 éves távon összességében a Toyota a leginkább értékőrző

Az értékelés során itt is érdemes figyelmen kívül hagyni az extrém magas, illetve szélsőségesen alacsony áron kínált (azaz prémium és fapados) autómárkákat, mivel ezeknek egy tudatosan felhúzott vagy mesterségesen lent tartott kezdeti értékhez viszonyítva kell teljesíteniük. Az elemzésből kiderül, hogy a (német) presztízsmárkák magabiztos kezdés után a harmadik évtől zuhanórepülésbe mennek át, míg a Dacia (a piaci elemzésekben egyedüliként értékelhető fapados márka, hiszen a Chevrolet már évekkel ezelőtt kivonult a piacról, a Lada pedig nincs elég régen jelen ahhoz, hogy releváns adatokkal szolgálhasson) folyamatosan és erőteljesen esik ugyan, de a piaci átlagárak tömegvonzása miatt ezt irreálisan magas értékről indítja.
[BANNER type="1"]
Ha az autóiparban jellemző modellváltási, modellfrissítési ciklusokat figyelembe véve három évnél, azaz egy generáció átlagos élettartamának a felénél, azaz faceliftenként vizsgáljuk meg a fent említett szempontok szerint szűrt tömegpiaci (azaz nem prémium és nem fapados) értékeket, a Kia (62,6%), a Toyota (60,9%) és a Volkswagen (60,0%) vezetik a mezőnyt. A német és a koreai márka lába alól egy évvel később kicsúszik a talaj, felzárkózik viszont a Suzuki, amely kisautó-specialistaként megint csak inkább az alsóbb árszegmensekben képviselteti magát. A két japán márka innentől fej-fej mellett uralja a piacot: a városi és törpeautók iránt érdeklődők a Suzukiban találják meg a számításukat, a Toyota pedig az összes többi piaci szegmenst vezeti.



A piaci ármozgások viszonylatában általában felelőtlenség jövőbe mutató jóslásokba bocsátkozni, körvonalazódni látszik azonban egy trend, amely a következő években meghatározhatja a használt autók árának alakulását: ahogy új autóként egyre többen teszik le a voksukat a hibridek mellett, úgy képviselnek egyre nagyobb súlyt a használtpiacon is a benzin-elektromos típusok. Aki tehát most hibrid autó mellett dönt (mint az ezen a téren is piacvezető Toyota hazai vásárlóinak 20,4 százaléka), biztos lehet benne, hogy döntését az évek távlatából is helyesnek fogja tartani, a hibridek értéktartása ugyanis még a használt Toyoták között is egyre jobbnak számít.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Érdekelne a módszer engem is, főleg a korosabb prémiummodelleknél elég erős akciókat lehet kifogni, és nem vagyok benne biztos hogy ezek publikusak. Emlékszem még arra amikor egy szerencsétlen Honda kereskedő az érthetelenül drága és számomra nagyon kényelmetlen motorkinálatú Civicnél a legjobb értéktartással ökörködött. 8% kedvezménnyel, és az jobban felszerelt hasonlóan motorizált S60-as áráért.

    A szerencsétlen vevő meg aki ezért kifizette azt a vagyon csodálkozhatott, hogy hol maradt az értéktartás, mert az bizony ott maradt a gyártónál….

  2. A grafikon nagyon szép, csak kár hogy nem derül ki hogy milyen módszereket alkalmaztak annak felrajzolásához. (pl új autónál listaár-tényleges vételár közötti különbözet kisautónál szinte nincs is, prémiumnál a 10% sem ritka. Melyik árat vették figyelembe indulásnak? A használt árakat hogy/honnan monitoringozták? stb… De az eurotaxra azért jellemző, hogy „alálövi” a használtautó árakat)
    Összefésülve egy fenntartási költség táblázattal még érdekesebb dolgok jönnek-jöhetnek ki.

    Azért gondolom nem sok leendő GLC/X3/Q3 vásárló fordul ennek a cikknek a felismerése után a Duster felé. (0%)

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek