hétfő, február 2, 2026
[uzemanyag_arak]
spot_img
KezdőlapŐrület: Budapest versenypályává változott, de csak egy napra

Őrület: Budapest versenypályává változott, de csak egy napra

Ahol egy nappal korábban még araszoltak az autók, ott május 1-én száguldottak az igazi versenygépek. F1, DTM, WTCC, drift - minden volt az Andrássy úton.




A szervezők adatai szerint 250 ezer ember látogatott el a május elsejei V. Nagy Futamra, a Budapest belvárosába szervezett autós parádéra. Lelátók híján óriási tülekedés övezete az Andrássy utat, ami a versenyautók felvonulóhelyét jelentette.



Elsősorban természetesen mindenki a Forma-1-es pilótákra volt kíváncsi. Daniel Ricciardo idén is mosolyogva, Valtteri Bottas pedig faarccal érkezett, pedig pont a Nagy Futam előtti napon nyerte meg élete első Nagydíját. Elmondásuk szerint ez egy kivételes alkalom nekik is, ahol csak a nézők kedvéért autóznak. Nem kell a tempóra koncentrálni, sokkal jobb érzés fánkokat írni az aszfaltra. A Red Bull ráadásul egy, a korábbi-érából való V8-assal szerelt 2011-es autót hozott, aminek hangjától a Budavári Palota lakói is egész biztosan felkeltek – pedig idén a Deák tér és a Hősök tere között rajzottak az autók. De persze nem csak korábbi F1 technikákat láthatott a nagyérdemű, hanem Nascar és Formula Renault 3.5 versenyautókat is. A legnagyobb zajt tehát a Red Bull pilótái csinálták, ahogy azt megszokhattuk, pedig most légi parádé nem is volt a Flying Bulls csapatával.



Számunkra mindennél érdekesebbek voltak most a DTM autók, azok közül is a BMW M4. Tolnai Márk kollégánk ugyanis lehetőséget kapott, hogy egy élménykörön Timo Glock mellett tapasztalhassa meg azokat az erőhatásokat, amik azon elit pilótákra hatnak, akik a DTM-ben versenyezhetnek. A Német Túraautó Bajnokságban ugyanis nincs rossz pilóta, oda tényleg csak a legjobbak jutnak be. A V8-hátsókerékhajtás kombó eleve nem hangzik rosszul, de érdemes ehhez hozzáadni az elképesztő aerodinamikai fejlettséget is, amitől a DTM-es gépek a túraautózásból inkább a Formula autók világa felé indultak, amit már csak az F1-ből ismert állítható DRS szárny is igazol. Az igazi élményekről azonban következzenek Tolnai Márk kollégánk szavai.

Egy kör Timo Glock mellett


Az erőhatások elképesztőek, a BMW Motorsport tagjai jó előre felkészítettek, hogy teljes öltözetre lesz szükségem, tűzálló overállal és maszkkal, sisakkal, HANS-szal, kesztyűvel. Majd megkérdezték, hogy nem lenne-e baj, ha Timo néha gumit égetne. Én pedig azt válaszoltam, hogy épp kérni akartam.



Mindenféle melegítés vagy járatás nélkül, azonnal belecsaptunk a lecsóba. Timo már a depó után elrúgta keresztbe, a BMW M4 pedig játszi könnyedséggel fordult meg egyhelyben. Kérdezte, jó lesz-e, mondtam neki, hogy rúgja csak, én ezt élvezem. Ezt láthatóan nagyon értékelte, mert nevetett, majd megint leírtunk néhány fánkot. Mindössze egyszer kapcsolt harmadik fokozatba, minden váltás üt, a gyorsítás utcai autóhoz nem hasonlítható. Még a komolyabb versenyautókhoz sem, a DTM valami teljesen más, eddig számomra ismeretlen dimenziót képvisel az autósport világában. A váltó sír, a V8 fülsiketítően üvölt, legalább 30 fok van a kabinban, a nézők pedig csíkká változtak körülöttünk pillanatok alatt. Gázelvételre nagyokat puffogott, durrogott, a nézők pedig imádták, amikor Timo a féken és a gázon állva egyhelyben büntette a gépet. Mikor lejöttünk a „pályáról”, gyermeki vigyorral a szemében fotózta a lerajzolt gumikat, ott van benne a bugi, ez nem kérdés.

Timo elmondta, hogy bár sok funkciója ki van kötve, ez az autó ugyanúgy teljesértékű, mint az, amivel a bajnokságban indulnak, valamint, hogy csak azért 500 lóerő, mert kötelező a szűkítő. Az utolsó körre szállt el teljesen a DTM pilóták agya, Glock ráállt a BMW M4 tetejére, miközben az Audi és a Mercedes is fánkokat írt le, és füstbe borították az egész Andrássy utat. Majd Nico Müller autója lángra kapott, a kipufogó körül égett az ajtó, de ő azért is taposta. Megmutatták, hogy miért vált ilyen könnyen néhány DTM pilóta a rallycross szakágra. Ezek a pilóták ugyanolyan (jó értelemben vett) őrültek, és ez a mentalitás kell is ezekhez a gépekhez. Az pedig egy életre a retinámba égett, ahogy kinézek az oldalsó ablakon és Nico Müller fánkokat ír le mellettünk az Audi RS5 volánja mögött. Nem tudom elképzelni, milyen lehet ezekkel az autókkal versenyezni is, de a kiválasztottak a világ legszerencsésebb emberei. Már csak azt sajnálom nagyon, hogy ezt az élményt nem sikerült megosztani. A Facebbok csatornánkra küldött élő közvetítés két kanyar után megszűnt, újraindítani pedig nem tudtam a kesztyűben, akárhogy is próbáltam.


Tolnai Márk



[BANNER type="1"]



Hazánk leghíresebb pilótái is felvonultak, köztük Michelisz Norbi a Honda gyári csapat demoautójával és a teljes Zengő Motorsport is jelent volt a fiatal tehetségekkel. A rallycross szakágat Kiss Pál Tomi és Szabó Krisztián képviselte, míg az egyik autocross buggynak az V. Nagy Futam legszerencsétlenebb mozdulatát köszönhetjük. Kihasználva az összkerék adta nagyszerű lehetőségeket, elképesztő gyorsasággal kezdett el forogni az egyik pilóta, ám mindezt úgy, hogy már maga is elvesztette a fonalat és a vizes-bálák között kötött ki, közel a nézőkhöz. Nem kellett több, piros zászlóval kiintették az autókat. Később piros zászlót a drift alatt láthattunk, ahol szépen sorban adták meg magukat az autók, pedig a látvány garantált volt – képeink talán visszaadnak belőle. Ahogyan az látható, feltűnt két Hyundai i20 R5 is vagy Josh Cartu Ferrari-gyűjteménye is. Aki lemaradt, nem egész két hét múlva, május 12-14. között a Hungaroringen szívhat tömény benzingőzt, akkor ér ugyanis hazánkba a WTCC (Michelisz Norbi nem túl meglepő módon nyerni kíván itthon), majd június 16-18-án DTM, július 28-30-án pedig F1 Magyar Nagydíj. Igaz, utóbbiak a Nagy Futamtól eltérően már nem lesznek ingyenesek.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek