Épp ma 25 éves az első hazai Opel Astra

Huszonöt éve, 1992. március 13-án pénteken a szentgotthárdi gyár zsúfolásig megtelt vendégekkel és a sajtó képviselőivel, hogy szemtanúi legyenek annak, ahogy Antall József miniszterelnökkel a kormánynál legördül a sorról a modern idők első magyar személyautója. Ma erre az alkalomra emlékezve születésnapi fotózásra jöttek össze Szentgotthárdon azok, akik 25 éve, az első magyar személyautó, az első Opel Astra születésekor is már a gyárban dolgoztak. A születésnapi ünneplés a mai megemlékezéssel nem ér véget: március 29-én Dr. Karl-Thomas Neumann, az Opel Group elnöke látogat Szentgotthárdra az első Astra 25 éves évfordulójának alkalmából.
Ma már senkinek sem újdonság, ha erős magyarországi autóiparról beszélünk, pedig ez a rendszerváltás előtt éppoly „eretnek” gondolatnak számított, mint mondjuk a szabad határátlépés. Érdekes módon a 80-as évek végén, amikor megindult az a demokratizálódási folyamat, amely az első szabad választásokhoz vezetett, havonta röppentek föl a hírek a lehetséges magyarországi személyautó gyártásról – nem véletlenül. A KGST munkamegosztásban Magyarországnak jutott autóbusz és teherautó gyártás, de személyautó nem. Így a személyautó gyártásról szóló hírek éppúgy az adott rendszer kereteit feszegették, mint a demokratizálódási folyamat politikai lépései.
A 80-as évek végén az Opel a motorgyártó kapacitását kívánta bővíteni és tudatosan Közép-Európában keresett megfelelő helyet, hiszen az ottani alacsonyabb gyártási költségek nyilvánvaló versenyelőnyt jelentettek. Ez a térség azonban olyan ismeretlen terep volt, amely az előnyök mellett jócskán rejtett kockázatokat is. Ezért rendelt az Opel független szakértőktől egy olyan tanulmányt, amely ezeket az előnyöket és kockázatokat tette mérlegre. [BANNER type="1"] A több országra kiterjedt vizsgálódás eredménye az volt, hogy a nyolcvanas évek végén egyértelműen a piacgazdaságban kiépítésében előrébb tartó Magyarország nyújtotta a legmegfelelőbb gazdasági, pénzügyi, politikai és infrastrukturális környezetet egy ilyen beruházáshoz. De hogyan lett a motorgyári projektből magyar autó? Már a magyar kormánnyal folytatott tájékozódó megbeszéléseken vetődött föl – magyar részről – egy autógyártó üzem létrehozása. A felvetést az Opel vezetői érdeklődéssel fogadták. Akkoriban az import autókat még jelentős vám és illeték terhek sújtották, tehát egy hazai gyártás egyértelmű piaci előnyökkel kecsegtetett. Végül a szentgotthárdi projekt kibővült egy – elsősorban a hazai piacra dolgozó – személyautó gyárral és az erről szóló megállapodást 1990 júliusában írták alá a magyar kormány és az Opel képviselői.
A személyautó-gyártás Szentgotthárdon 1992 és 1999 között folyt, 80 835 Opel Astra és 4404 Vectra készült itt. A telephelyen ezzel párhuzamosan motorok és hengerfejek is készültek az Opel modelljeihez. A fejlesztések folytatásaként 2012-ben felavatták a világ egyik legkorszerűbb, rugalmas (Flex) motorgyárát, amellyel a magyarországi beruházások értéke már 1,4 milliárd euróra emelkedett. Motorokból 1992 júniusától 2016 végéig több mint kilencmillió készült, hengerfejből pedig 1997 óta közel hétmillió darab. Az Opel magyarországi márkakereskedői hálózata 25 év alatt több mint 415 000 új járművet adott el, ugyanakkor a hazánkban ennél is több, közel félmillió Opel fut, hiszen használtan is szép számmal érkeznek.
Bár a General Motors (GM) a múlt héten jelentette be, hogy eladja európai érdekeltségeit, közte az Opelt 2,2 milliárd euróért (2,33 milliárd dollárért) a PSA francia konszernnek, a szentgotthárdi gyárat, illetve a hazai hálózatot érintő átszervezésekről még semmilyen információ sincs, vélhetően nem is lesz egy ideig.