hétfő, február 2, 2026
[uzemanyag_arak]
spot_img
KezdőlapA sarkkörön túl nyitott tesztközpontot a Hankook

A sarkkörön túl nyitott tesztközpontot a Hankook

Tovább erősíti európai jelenlétét az évente 19 millió abroncsot hazánkban gyártó Hankook: saját tesztbázist nyitott Finnországban.




Míg mi már az idei nyárigumi-tesztünkre készülünk, a Hankook a következő szezonok téli abroncsait is gyúrja már. A magyarországi, rácalmási gyárát 2007 nyarán nyitó, ma ott már összességében csaknem 900 millió eurós beruházással és 3000 alkalmazottal évi 19 millió abroncsot termelő koreai – prémium – abroncsmárka tovább erősítette európai jelenlétét, elköteleződését a számára is az egyik legnagyobbnak számító európai piac felé. A magyar gyár és a németországi fejlesztőközpont kiegészítéseként teljesen saját tesztközpontot nyitott az északi sarkkörtől 300 kilométernyire északra fekvő Ivaloban. A finn város neve az autóiparban jártasaknak ismerős, hiszen ennél északabbra már nincs sem nagyobb település, sem reptér, arrafelé pedig nem csak az abroncsgyártók, az autómárkák is előszeretettel tesztelnek. Továbbá persze időnként meghívnak egy-egy újságírót is. Egy biztos: legalább akkora élmény az év közel felében hóval borított, december elejétől január végéig a napot sem nagyon láttató környék, mint bármelyik déli üdülőváros.




A február végi megnyitó kellemes időzítés volt,mázlink is volt az idővel, a déli napsütésben mindössze mínusz 1 Celsius fok, mondhatni tavaszias idő volt, délután 4-kor, a szürkületben viszont már mínusz 15. A hőmérsékleti grafikonokon azzal büszkélkedtek a gyáriak, hogy több hónapon keresztül tartósan mínusz 5 Celsius alatti a középhőmérséklet. Ideális körülményeket teremtve a téli gumiabroncsok teszteléséhez. Ezért döntött úgy 2015-ben a márka, hogy az európai fejlesztések segítségeként saját tesztközpontot nyitnak Ivaloban.



Az alig több mint egy év alatt felhúzott – Tecnhotrac névre hallgató – létesítmény összesen 5 különböző pályát ad, mindegyiken párhuzamosan mehet a fejlesztés fontos elemének számító tesztelés. Az öt pálya közül három az „objektív”, míg kettő a „szubjektív” tesztelést szolgálja. Úgy is mondhatnánk, az egyik a mérés alapú, a másik pedig a tesztsofőrök visszajelzésein alapuló. Utóbbiak, a dombos, illetve sík, 1,2, illetve 1,1 kilométer hosszú, egységesen 6 méter széles havas utak az igazi élmények, a tesztsofőrök is akkor érzik magukat jól, ha ott vallathatják az abroncsokat, míg a mérés alapú tesztek, a saját gumitesztünkön is alkalmazott módszer, vagyis a fix tempóra gyorsítás, majd onnan vészfékezés a munka kevésbé izgalmas része.
[BANNER type="1"]




A tesztautók alapvetően közönséges utcai modellek, természetesen OBD-porton keresztül azok minden menetadatát is elemzik, illetve a Hankooknál is megjelennek a tetőre rögzített GPS antennák a mérésekhez, továbbá precíz giroszkóp is kerül a tesztautókba, amelyek valóban minden rezdülést mutatnak. Nem csak azt elemzik, hogy az autó milyen távon áll meg, milyen sebességen képes bekanyarodni egy abronccsal, hanem azt is, hogy csúszáshatáron milyen jellemzőek mutat, mennyire éles a váltás a tapadás és a csúszás között, nem jó, ha túl hirtelen.



Gumis körökben vitatéma, hogy tekinthető-e prémium abroncsgyártónak a Hankook, vagy csupán felsőkategóriás. Azt látva, hogy a 7-es BMW-re, az Audi Q7 és SQ7 modellekre, valamint több Mini és Porsche modellre is gyári szerelésű abroncsokat ad, ez talán nem is kellene vita legyen. Ami viszont szintén fontos, hogy a Hankooknál minden egyes OEM, azaz gyári vásárló igényeit külön csapat elégíti ki. Ahogyan ugyanis a végfelhasználók, úgy a gyártók is más-más karakterisztikákat, más-más rendszereket várnak el. A BMW számára például erősített oldalfallal adnak defekttűrő abroncsot, míg a Volkswagennek egy Sealguard nevű technológiával adja meg a defekt eseténi továbbhaladás lehetőségét. Az Audi számára továbbá egy speciális zajfogó betét is kerül a gumikba, de ezeken túlmenően még annak kapcsán is vannak elképzelések a különböző gyártóknál, hogy határhelyzetekben miként viselkedjenek az abroncsok. Ezen igények kielégítését segíti az észak-finnországi tesztközpont, ahol évente nagyjából 5 hónapon keresztül mehetnek a havas tesztek. Mi marad az év többi részében? Egy olyan speciális mesterséges tesztépület, ahová télen behordják a valódi havat, nyáron pedig, amikor a csúcshőmérséklet akár a 15 Celsius fokot is túllépheti, egy tényleg nagyon szűk, teljesen zárt pályán hajthatják hóban az autókat a tesztsofőrök a gumik vallatására. Na az az igazán kellemetlen feladat az amúgy jellemzően a rali világából átigazoló, jellemzően autózásszerelmes tesztsofőröknek.


Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Koreában a poltikai összefonódással átszőtt ipari konglomerátumoknak (Cheabol, magyar átírással Csebol) nagy hagyománya van, olyan mint a Keiretsu, csak kicsit magyarosabb 🙂

    A Hankooknak még hosszú utat kell bejárnia az élmezőnyig, nagy a meccs és kemény a verseny.

    Én Hankook Icept-et vettem az XC-re és azért elég messze van az élmezőnytől, jól teszik, ha kiköltöznek a finnekhez, de a vegyes körülmények között sem igazán jó a gumijuk…

  2. A Hankook előbb lépett prémium irányba, a Hyundai is, a Samsung is.
    Ugyan velemelyik egy cég most is a másik már nem ha jól tudom a gumis meg nem hiszem hogy egy volt, de jól lefedik a piacot mind koreai termék.
    A Samsung most keveredett egy durva botrányba, kiderül mi lesz a hatása dél koreára és a cégre.
    A címben benne van finnország.

  3. A cikkből nem tudtam kideríteni, hogy ez a svéd város most akkor Svédországban vagy Finnországban van, de végülis „kinyomoztam”, hogy Finnországról van szó. Amúgy a Hankook nagyon sokat fejlődött az utóbbi években. A Hankook és a Kumho hasonlítanak más koreai párosokhoz, pl. a Kia és a Hyundai vagy az LG és a Samsung is mind koreaiak és elég sikeresek. Azt nem tudom miért van mindenből két cég? Talán, hogy egymásnak is riválisai legyenek? Igaz a Kia-Hyundai gyakorlatilag egy cég.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek