Katona MátyásGyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről.
Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is.
Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
1: Attól, mert valamit olcsón termelnek, bármennyiért el lehet adni. A fizetések is magasak Norvégiában, lakást bérelni is magas Norvégiában, sőt, az adók is magasak. Pont a villamos energia ára lenne alacsony?
2: A személyeskedős stílusodból. Kettőnk közül én nem minősítelek, meghagyom neked ezt az örömöt. Sok dolgot tesztelnek rengeteg helyen, előfordul, hogy zsákutca lesz. Alapvető fizikai ismereteim alapján elektromos energiából lehet vizet bontani (főleg ott nem bonyolult, ahol sok, felesleges energia áll rendelkezdésre), de ez még persze nem azt jelenti, hogy a termelt hidrogént könnyű és persze olcsó lenne tárolni. Valamiért ők mégis próbálkoznak vele, lehet türelmesek hozzám hasonlóan?
3: Úgy jött ide, hogy eredetileg te feltételezted azt, hogy a sok elektromos töltőoszloppal súlyos problémát fog okozni. Azt persze még mindig nem írtad le, mifélék ezek a problémák.
A francia energiahelyzettel kapcsolatban semmi újat nem mondtál, de köszönöm. Nem szeretnék atomellenes lenni, de erről kérdezd meg a franciákat is, mennyire örülnek annak, hogy a felesleget kénytelenek olcsón eladnia, vagy hogy mennyire tiltakoznak az ellen, hogy szélerőműveket telepítsenek az országban.
1. Eddig is értettem, Te vagy az aki még most sem érti hogy amit ír az nem igaz. Ha igaz lenne, Norvégiában lenne a legolcsóbb az áram, de nem az, még véletlenül sem.
2. Tipikusan nagyon buta és nagyon hibás gondolkodás (azazhogy inkább a gondolkodás teljes és tökéletes hiánya). Honnan veszed, hogy a balkánon vagyok egy fotelben? Amúgy még ha a balkáni fotelemből is mondanám amit mondok szerinted az dönti el valaminek az igazságtartalmát hogy ki milyen földrajzi helyen levő ülőalkalmatosságból mondja? Ha igen akkor nincs több kérsédem, bányász békákra már nem pazarlom az időmet.
Szóval 2004 óta tesztelik? Hű b+ ez aztán nagy „érv”, tipikusan a az abszolút kibic vérpistik szoktak ezzel jönni. Ha a leghalványabb közöd lenne a kérdéshez – mint ahogyan teljesen nyilvánvalóan kiderült, hogy nincs -, akkor tudhatnád, hogy a világ számos helyén már 50 éve „tesztelik” ezt a totális zsákutcát, ennek ellenére az abszolút tudatlan kibicek hülyítésén kívül nem sokra jutottak vele. Sőt, az elkövetkező kb. 20 milliárd évben nem is fognak, de ennek megértéséhez alapvető fizikai ismeretekkel kellene rendelkezned ami viszont láthatóan nincs, úgyhogy én csak további sok türelmet kívánok neked a hidrogénes hülyeség kivárásához. 😉
3. Nem, nincs minden második sarkon benzinkút, sőt még szinte minden másodikon sincs. Annál sokkal-de-sokkal kevesebb van, ennek ellenére nagyon komoly környezeti ártalmat okoztak eddig is.
De hogy ez hogy jön ide azt nem tudom, mert eddig töltőoszlopokról volt szó. Te saját magad egyáltalán érted mit mondasz?
Nem, nem tudom becsukni, mert amekkora baromságot leírtál és még ki is fejtetted azon csak tátott szájjal tudok ámulni. Pont Franciaországgal jönni példának az abszolút tökönlövés kategóriája tekintve hogy ott a villamosenergiatermelés jó 70%-a atomerőművekből jön, úgyhogy ez az az eset amikor se globálisan se lokálisan sincs szennyezés, Ha éppen fosszilis alapú hőerőmű áramát adnák el, akkor is hülyeséget mondtál mert súlyosan nem érted és összekevered a lokális szennyezés fogalmát az energiafelhasználás helyén történő szennyezés fogalmával.
Mondom én, csak az ismereteiddel meg a gondolkodásoddal vannak nagyon súlyos problémák. Leülhetsz, elégtelen.
A cikkbol: „a belsőégésű motoros autók forgalomba helyezésének 2025-től várható tiltása”
Ez nalam azt jelenti hogy 2025-tol nem lehet forgalomba helyezni belsoegesu motort, arrol nem szol a hir hogy bedarlajak a belsoegesu motorokat 2025-ben Norvegiaban. Azokat lehet majd meg hasznalni amig el nem rohadnak, a dolgok jelenlegi allasa szerint.
1: sehol sem írtam, hogy ingyen van az áram. De hogy te is megértsd, egyszer felépítenek egy erőművet (ha megnézed a térképet, nem nehéz folyókat találni Norvégiában), majd onnantól kezdve a kezdeti költségek töredékéért kell üzemeltetni. Az ott termelt áram „szinte” ingyen van onnantól fogva.
2: örülök, hogy te eldöntöd innen a balkánról a foteledből hogy a norvégok hülyék, ellenben ők mégis 2004 óta tesztelik. HyNor és HyOp. Németországban pár éven belül is épül majd néhány kút, biztos mindenki hülye 🙂
3: most szinte minden második sarkon van egy benzinkút, miféle súlyos problémát okoznak nekünk? nálad ezekszerint már okoztak, ne menj többet a közelükbe
A nyitott szádra reagálva: Úgy, hogy az áramot vásárolják. Franciaország rengeteg elektromos energiát exportál, amit más országok megvásárolnak, így lokálisan nem kell a szennyező erőműveiket üzemeltetni, de attól még nem mentesülnek pl a globális felmelegedés áldásaiból. Mostmár becsukhatod.
Azért itt nem trolibuszokról van szó 🙂
És az infrastruktúra elég kiépített lehet a Norvégoknál.
Valai egyszer azt magyarázta hogy ott kitelepítik a7z állami intézményeket a „pusztába”, hogy egyenletesebb legyen a népsűrűség (talán megbillent a félsziget? 😛 ).
Akárhogy is a Norvégok lennének az utolsó tippem arra, hogy ezt kivitelezzék. ideg, nagy távolságok, saját olaj…
Ha ők megvalósítják akkor nem marad senkinek kifogása rá hogy kimaradjon ebből…
[i]„A töltők kiépítése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek”[/i]
Kiszámolta bazeg. Fillérre.
hhudekib.tbutaegyalak
Elektroidiótánk figyelmébe ajánlom, hogy a lengőkábelek, illetve földkábelek telepítési költségei k.ra nem azonosak. Tehát nem pár méter madzagról beszélünk farok, hanem olyan pénzekről, ameddig te el se tudsz számolni. És ez a b.m szabadlábon van, vezetőszár, kényszerzubbony, szájpecek nélkül.
Woww!
Kellemesen csalodtam! 🙂
Szep napot!
Nem ide kapcsolódik, de ha odaírom ahol vitázunk akkor valszeg sosem olvasod el. Nem is akarom folytatni a vitát. Mindössze megjegeztem. annyi azért vigasztal, hogy nem divat haverok között megszavaztatni és 30 évre titkosítani.
És van lehetőség időben korrigálni.
A töltők kiépítése pontosan ugyanannyiba kerül ha a föld alatt vagy ha máshol mennek a vezetékek mert a töltő árának nem része a betáplálás biztosítása csak maga a szerkezet meg a telepítés de mindegyik független attól hogy hol mennek a vezetékek.
Az igaz ugyan, hogy ha az oszlopról jön a betáplálása akkor néhány méterrel több vezeték kellhet mintha földkébelről de ezt teljesen lényegtelen mert mind időben mind árban elhanyagolható a plusz ráfordítás – már ha egyáltalán van plusz ráfordítás, mert még egy töltőt sem láttam amit nem földkábelből tápláltak volna, úgyhogy tök mindegy a gerincvezeték hol megy az utolsó néhány tucat méter ígyis-úgyis földkábel lesz -.
Ez most hogy jon ide? Nem ertem.
Lehet hogy a végén neked lesz igazad TTIP ügyben? 🙂
Abbol a szempontbol van, hogy penzbe kerul a toltok kiepitese. Ugye aram kell minden egyes darabhoz. Minnel tavolabb van a tolto az elektromos halozattol, annal tobb anyagot kell raforditani annal tobbe fog kerulni. Es idoben is tovabb fog tartani. Ha jol emlekszem 2025-ot tuztek ki celnak igy elso nekifutasra. Ugye a mai tisztan elektromos meghajtasu autok max kb. 400km tudnak lefedni egy toltessel a legjobb esetben. Ha nem akarsz egy lemerult autoparkolot latni az utak menten, -amire Norvegiaban nincs lehetoseg sem, mert a legtobb ut 1×1 savos leallo nelkul, helyhiany miatt,- akkor meg kisebb tavolsaggal kell szamolni hogy biztosra menjenek toltoallomasok telepitese szempontjabol.
Es akkor itt van meg az a problem hogy Norvegia hoszabb orszag mint Francia es Nemetorszag egyuttveve.
Szoval nem kis projektrol van szo, eleg rovid hataridovel.
Amire ra akartam vilagitani hogy ehhez adott lehet a mar meglevo jelenlegi elektromos halozatuk, amik sok helyrol kisebb viztarozokbol, stb, betaplalnak.
Az alapjuk megvan hozza ezert is lehet ilyen rovid a hatarido. Szerintem.
Ez jó! 🙂
1. Attól, hogy vízerőműből jön az áram az még nem lesz ingyen.
2. Hülyék lesznek vízbontással elpazarolni az áramukat olyan hülyeségre amit aztán se tárolni se szállítani nem tudnak, arról nem is beszélve hogy szinte semmilyen gép sem megy hidrogénnel.
3. Attól, hogy minden sarokra raknának töltőt nem csak hogy nem lenne a oldva a kérdés, ellenben nagyon súlyos problémát okoznának maguknak.
[i]„hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebből a körből viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni”[/i]
Miért, szerinted lehet csak globálisan szennyezni úgy, hogy közben lokálisan nem? :O
Amúgy gondolkodásból meg magyarból hányszor buktál? 😉
Az ég egy adta világon semmi köze sincs annak hogy hol mennek a vezetékek ahhoz, hogy mennyire egyszerű vagy bonyolult a töltőoszlopok telepítése. Vagy szerinted azokban az országokban ahol a magasban mennek a vezetékek azért van ez így mert abban a magasságban vannak a fogyasztók is? 🙂
A belsőégésű motorok már oszlóban vannak 🙂
Norvégia a vízerőművek miatt könnyű helyzetben van, szinte „ingyen” van a villamos áram, ezért 1: van azzal vizet bontanak és hidrogénnel járatják a gépeket 2: minden sarokra raknak egy töltőt és meg van oldva a kérdés.
Az ötletük üdvözlendő, csak sajnos az, hogy lokálisan nem szennyeznek semmit, globális mértékben nagyon kissé hat a környezetre, ebből a körből viszont akármit csinálnak, nem tudják magukat kivonni.
Norvegiarol azt tudni kell hogy az elektromos vezetekeket nem a magasban viszik hanem a fold alatt. Igy nem latni tavvezetekeket sehol sem. Namarmost ha a kabelek a fold alattt futnak akkor anniyra nem lehet bonyolult a megfelelo toltoallomasok kiepitese, ezen vezetekek felhasznalasaval. Tehat az alapok adottak.
Osloban vannak toltoallomasok ezt kell kiboviteni. Az emberek ingaznak ott is munkaba jarashoz, kisebb tavokat ezekkel az autokkal mar napi szinten le tudnak fedni. Tehat a fovarosi e-kozlekedest kibovithetik nagyobb tavolsagura. Persze a hoszabb tavokkal gond lehet.
Mindenesetre erdekesen hangzik.
Azért lássuk be ma még közel sem lehet kiváltani az elektromos autókkal a hagyományos belsőégésűeket. Ezek tekintetében meg kicsit elhamarkodottnak tűnik a törvény. Mert senki sem garantálja, hogy ezek 2025-re teljes mértékben egyenértékűek lesznek velük. Szerintem ezt kicsit elkapkodták. Ha valóban alternatívaként lehetne tekinteni rá akkor megérteném.
Az még a jövő zenéje. Jelenleg csak megállapodás van, törvény még nincs.
És a hibridek?