Csökkenő tendenciát mutat a dízelek népszerűsége, a hibrideké viszont nő. Bonyolítja persze a képet, hogy a hibrid is lehet dízel
Lassan megtorpanni látszik a dízelmotoros autók térnyerése a hazai személyautó-állomány körében. A Használtautó.hu vezető autós portál adatai szerint míg három éve kétharmad-egyharmad arányban kerestek dízeles, illetve benzines autókat a potenciális vevők, mára ez az arány nagyjából kiegyenlítődött (51-47 százalék). Miközben az újautó-eladások körében mindig is a benzines autók alkották a többséget, évről évre csökken a dízeles autók aránya a használt import körében is. A dízelbotrány ugyan közvetlenül nem erodálta a gázolajüzemű autók keresletét, ám a hibridpiacnak a jelek szerint komoly lökést adott.
A hazai személygépkocsi-állomány alapvetően az újautó-értékesítésekből, illetve a használtautó-importból kap utánpótlást. Míg az újautó-eladások körében két év alatt 46-ról 42 százalékra csökkent a dízelüzemű járművek aránya, a használtautó-importban is folyamatosan veszítenek, az elmúlt két év alatt 66-ról 58 százalékra esett a részesedésük. A teljes hazai személyautó-utánpótlást tekintve a dízeles-benzines arány a 2013-as 57:42-ről tavaly 52:46-ra mozdult el.
Jól látható, hogy mind az új, mind pedig a használt autóknál csökken a dízelautók aránya
„Mivel az új autók körében a dízeles verziók 10-20 százalékkal drágábbak, nem meglepő, hogy a benzines autók mindig is vezették a személyautó-eladási rangsort, különösen a kis- és alsóközép-kategóriában” – magyarázza Fodor László, a Használtautó.hu szakértője. – „Az sem meglepő, hogy a használtimportban fordított az arány, mivel ebben a körben felülreprezentáltak a felső-középkategóriás, illetve a családi autók, melyek zömét dízelmotorral szerelték fel, és amelyek ártöbblete pár év alatt jórészt eltűnik. Arra azonban még egy-két éve is kevesen fogadtak volna, hogy a jelenlegi tendenciák szerint egy-két éven belül, hosszú idő után az autó-utánpótlás többségét ismét a benzines járművek adhatják majd.”
Pedig a tendencia a keresleti oldalon is szembetűnő.
Míg 2012 második felében a Használtautó.hu portálon az érdeklődők 66 százaléka keresett dízel-, míg 31 százaléka benzinmotoros autót, mára a két arány gyakorlatilag egy szintre került.
(Az adatok értékelésénél vegyük figyelembe, hogy az autót keresőknek a harmada állít be ilyen keresési szűrőt, vagyis az autókeresés során az üzemanyagfajta messze nem kizárólagos szempont.)
Aki motorfajtára keres, az továbbra is dízelre szűr a Használtautó.hu rendszerében, ám egyre szerényebb többlettel
Bár a portálon a dízelüzemű személyautók kínálata már 2014 októberétől meghaladja a benzinesekét, azóta sem tud jelentős előnyre szert tenni. A fenti tendenciák ismeretében pedig az várható, hogy néhány éven belül ismét a benzines kínálat kerülhet az élre.
A hirdetett autóknál tavaly kétszer is egyenlítődött a dízel/benzines arány. Most épp előbbi van túlsúlyban, de itt is minimális a többlet
A dízelbotrány leginkább a hibridautók piacát élénkítette
Rendszeresen felmerülő kérdés 2015 ősze óta, hogy a szeptemberben kipattant dízelbotrány csökkentette-e a dízelautók népszerűségét. A fenti adatok alapján – bár a keresések számát 1-2 hónapra kissé visszavetette – az eseményeknek jelentős, közvetlen hatása a dízeles járművek népszerűségére nem volt. Mint láttuk, annak lassú visszaesése egy hosszabb, többéves folyamat eredménye.
[BANNER type="1"]
Annál többet profitáltak a botrányból a hibridautókat forgalmazó cégek. A természetes folyamatokra megfelelő marketinggel is ráerősítve sikerült egy újabb, számottevő réteget megnyerniük a jövő egyik ígéretes lehetőségeként számon tartott hibrid hajtásláncok számára. Mindez a hazai használtautó-piaci folyamatokban is jól tükröződik: miközben a Használtautó.hu oldalain kínált hibridautók száma az elmúlt pár hónapban közel a másfélszeresére nőtt, a kategóriára vonatkozó érdeklődések száma a korábban jellemző havi 35 ezerről az idei év elejére már jóval 50 ezer fölé emelkedett.
Érdekes, de mintha épp a tavaly őszi dízelbotrány torpantotta volna meg a hibridek amúgy folyamatos, szeptemberben nagyon dinamikus népszerűsödését
2015-ben egyébként – jórészt a botránytól függetlenül – 821 új hibridautót adtak el, miközben használtan 1311-et importáltak Magyarországra. Mindkét adat pontosan 57 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.
A Prius II villanymotor max nyomatéka 400 Nm-re van lekorlátozva, indulásnál, alacsony fordulaton le is adja ezt a nyomatékot, viszont ezt az üzemmódot nem adják meg a katalógusokban.
A maximum nyomaték nem adja át, mire képes egy motor, mennyire „erős” a hétköznapokban. Nagyon sokan – tévesen – csak ezt az egy adatot nézik. A teljesítmény görbe már sokkal inkább jellemzőbb.
A kézi akkus csavarbehajtóm 70 Nm-t tud, mégsem indítana el egy egy tonnás autót (motor helyett), mert a teljesítménye kicsi 😡
Hát igen, de lassan itt is megjönnek a régi üzemanyag árak!!
Nem kötözködésképpen, de ez így nem igaz. Nem adhatod simán össze a villanymotor 207 Nm és a benzines 142 Nm nyomatékát. Nem láttam nyomatékgörbét a különböző üzemállapotokhoz a hibridről, így fogalmam sincs, mennyi a rendszer maximális leadott nyomatéka, de az algebrai összegzés biztosan helytelen.
Aki pályázásra Priust vesz, azt csak sajnálni tudom.
Azt viszont nem akarom megtapasztalni, napi 2-8 km-es távokon, hidegindításban hogy viselkedne egy dízel. Nem egy évig, nem kettőig. A Priuson még fékbetétet sem kellett cserélni 6 év alatt…
„nyomatékban közel „dízeles” szintet tud hozni,”
Prius 1,8 benzines hibrid 349 Nm, 2,0 turbódízel Ford Mondeo (150 LE) 350 Nm.
És a villanymotoré kezdettől fogva ott van.
NAGY igazsag!
Nem rejtély sötétség!
Aki sokat autózik vagy hodály autója van, annak kell a dízel, senki másnak nem éri meg. Innentől kezdve egymást szidni, mert egyiknek ez felel meg, a másiknak meg az, teljesen felesleges, nem ismerjük a másik szokásait. Nekem sosem kéne dízel, mert olyanok a felhasználási feltételeim, de el tudom fogadni, hogy másnak az felel meg legjobban. Mondjuk azokat nem értem meg, akik évi 10-15 ezer kilométer futáshoz veszik és/vagy városi használatra, csak mert keveset eszik…persze az ilyenek egy része még továbbpasszolja valami madárnak, mielőtt megkotlana, így nem érdekli.
Én nagyra tartom a Toyota hibrid technikáját, nekem az (lenne) a tökéletes autó, kár, hogy csóró vagyok hozzá, így marad a szívóbenzin. Nem a környezettudatosság a döntő érv mellette, mert azt lehet így is, úgy is magyarázni és itthon még sokáig nem is lesz szempont. A többi gyártó is hozza ki a hibrideket sorban, de mindenki bonyolultabban oldja meg: társítják feltöltött motorokkal, meg duplakuplungos váltóval, közvetlen befecskendezéssel, meg kettős tömegűvel…így egy fontos paramétere veszik el: a költséghatékony szervizelés. Kíváncsi vagyok, lesz-e még gyártó, aki a Toyota megoldását alkalmazza: talán majd a Mazda, bennük még látok annyit, hogy mernek szembe hugyozni a széllel.
Eppen Romaban vagyok es ha kinezek a hotel ablakan, a parkoloban az en benzin-gazosomon kivul minden auto diesel. A gazolaj most 1.2-1.25, mig a benzin 1.35-1.4€ literenkent. Aki sokat megy, soha nem fog benzinest venni, nagyon nem mindegy, hogy 6 vagy 9 litert kell minden 100km tav utan az autoba tankolni, foleg ha az olcsobb is.
Akad itt is 1-2 Prius (csak allami cege logoival, vagy taxi, a Vatikanban I3 BMW van pl), de meg a Smartok is kerregnek, mint a traktor… Viszont meglepoen sok a benzines Toyota IQ, romboljak is az utcakepet 😉
Sok „rejtély” van itt a fejekbe úgy érzem………….:))
Kollégának van Prius, de ridegtartásban ott nem négy-öt litert eszik napi 15-15km ingázásban ridegtartással, főleg télen… Másik kérdés a pályázás. Egy német kriuccanásnál 8-9 literes fogyasztással is számolhatsz, ha már nyomod neki. Ugyanez egy 320d-ben 6 liter alatt… Persze ha elég 110-130-as tempó akkor 5 liter alatt el lehet járni amikor nincs jéghideg vagy forróság, de hogy egy átlag 20e-es futásnál hogyan lehet úgy belerakni, hogy 5litert alatt legyél az átlag, az rejtély számomra.
Újonnan százszor inkább egy jobban felszerelt pug308 kombi és sok pénz nyaralásra.:)
[i]„nyomatékban közel „dízeles” szintet tud hozni,”[/i]
Azért hazudozni ne kezdjél már el.
[i]„a gyorsításkori búgást emelném ki”[/i]
Van, akinek a proktológiai vizsgálattal sincs baja nagyotmondó János.
[i]„Ebből a szempontból a dízeltechnika zsákutca”[/i]
Hú de buta vagy.
Sokat segítene ha a cégek számára is előnyössé vagy legalább azonossá varázsolnák az adózást. Konnektoros hibridek tekintetében többszörösen hátrányos a helyzet.
+1. Mindenben egyet értek.
Amúgy elég nagyot fejlődtek a híbridek, és a benzinesek, az elmúlt pár évben talán többet is mint a dízelek, és a szabályozás se írtja már úgy őket.
Szerintem ez is javít a hibrid versenyképességén.
Én 15 éve járok felváltva dízel és benzines autókkal egyaránt. Néha időnként becsúszott egy-egy hibrid is. Bár a legújabb hibrideket még nem volt lehetőségem kipróbálni, de a korábbi generációkból mindet vezettem. Én sohasem ülnék át egy jól megcsinált (dízel és dízel között is vannak ám különbségek!!!) dízel autóból egy hibridbe. Hosszú távokon abszolút nem vált be a hibrid (zajos, nagy tempónál sokat fogyaszt, gyorsítási reakció lassú) , városban sem tudtam a fogyasztását a dízel alá vinni, a vezetési élmény pedig messze elmarad egy jó dízeltől. Egyedül talán a rövid városi utaknál van előnye, de ilyen felhasználásra nemigen van értelme méregdrága hibridet venni. Egy plug-in változat ilyen célra jó lehet, ha valakinek van lehetősége napi szinten tölteni és a napi autózása nem nagyobb mint az elektromos hatótáv, valamint van a zsebben 12 millió.
Én is dízelekből ültem át hibridbe, nem ülnék vissza már. Lassan 2 éve megvan, mentem vele 50.000 km-t, tapasztalat van. Rezonanciában, hangban, járási kultúrában egyértelműen a hibrid a nyerő, nyomatékban közel „dízeles” szintet tud hozni, egyedüli hátránynak a gyorsításkori búgást emelném ki. Ez csak gyorsításkor jelentkezik és kb. annyira nehéz megszokni, mint a dízel kelepelését volt anno, tehát együtt lehet vele élni. Fogyasztásban simán hozza dízel-szintet, odafigyelőbb vezetéssel alá is lehet menni, nem kicsit. Az én közlekedési szokásaimat (sok kis és közepes táv) a dízelek nem szerették, műszaki problémák jelentkeztek, főleg a kipufogó rendszeren (EGR szelep, katalizátor, részecskeszűrő, stb.). Ebből a szempontból a dízeltechnika zsákutca, fenntartása még normál használat mellett is drágább mint egy egyszerűbb benzinesé (nem a turbósokra gondolok). Az eladási számok is ezt tükrözik!
Persze, hogy nem a botrányon múlott – itthon a környezettudatos autóst keresni kell, mint tűt a szénakazalban:) Egyszerűen csak kezdenek itthon (is) ráébredni, hogy a modern dízel nagyon nem ugyanaz, mint a régi szívók, és a kedvező fogyasztást ellensúlyozandó elég zsebbenyúlós kiadásokat képes produkálni.