Eszi a motor az olajat? Itt keresd a hibát!

Kényes kérdés az olajfogyasztás, ugyanis természetes mértékű olajfogyás minden motornál említhető. Egyeseknél persze olyan szerény ez, hogy még két csere között sem észrevehető. Azon azonban nem szabad fennakadni, ha a gyári ciklus alatt szükséges némi utántöltés. A gyárilag normálisnak írt olajfogyasztási határértékek ráadásul igencsak megengedőek, akár 1000-1500 kilométerenként is tűrhetőnek mondanak egy-egy liternyi olajfogyasztást. „Ha azonban egy autó motorja hirtelen olajfogyasztásba kezd és szivárgás sem látható, akkor nem szabad megállni az utántöltésnél, érdemes a hiba okát is megtalálni, amit legnagyobb valószínűséggel a dugattyúknál, illetve a dugattyúgyűrűknél fogunk megtalálni – javasolja Kajári Zoltán a motorfelújító-specialista Fortuna Bt. ügyvezetője.[BANNER type="1"]



Miért pont ott? Mert gyűrűivel együtt a dugattyú a szigetelés az égéstér és az olajjal töltött forgattyúsház között. Meg persze ez, az alternáló mozgást végző elem továbbítja és alakítja át a hajtókarokon és a motor főtengelyén keresztül mozgási energiává az égéstér hőenergiáját. Viszont „szerencsétlen az egyik legnagyobb, ha nem a legnagyobb terhelést kapó elem. Tetejét az égéstér felől több száz Celsius fokos hőhatás éri, ráadásul úgy, hogy hidegindításkor akár még fagypont alatti hőmérsékletű. A dugattyú jellemzően alumínium (de mind gyakrabban acél), sérülékenyebb, mint maga a hengerfal, ami mellett mozog. Ez logikus, hiszen ahhoz mérten könnyedén cserélhető. Jobb esetben persze maga a dugattyú sem cserélendő, hanem elegendő a gyűrűket újra váltani.



Bizonyos futás felett normálisnak vehető a gyűrűk kopása, az olajlehúzó gyűrűvel az olajfogyasztás nő, a kompressziós fogyásával a kompresszió és általa a teljesítmény csökken. Mindkettő további károkat okoz. Nem csak az olaj szivárog ugyanis az égéstérbe, hanem onnan is üzemanyagpermet juthat az olajba, ami így hígul, csökken a kenőképessége, további fokozott kopást okoz. A kompressziós gyűrű kopásával csökken a teljesítmény, a tökéletlen égéssel nő a fogyasztás, s olyan extrém nyomás alakulhat ki az égéstérben, ami tovább károsíthatja a dugattyút és gyűrűit. Az extrém károsodást egyéb apró, akár elhanyagolhatónak tűnő hibák is okozhatják. Ha például csak egy kicsit rossz, látszólag a motor működését nem befolyásoló a befecskendezés, esetleg a megnyúló vezérműlánc miatt hibás a vezérlés. Az időszakos ellenőrzés és a teljes diagnosztika tehát messze nem túlzott elővigyázatosság, hanem ajánlott törődés. Ha nem foglalkozunk autónkkal, nem javíttatjuk ki az apróbb hibákat, akkor bizony később tetemesebb, akár gazdasági totálkárt okozó szervizszámlákra számíthatunk. Egy időszakos karbantartásnak tekinthető vezérműszíj-csere elmulasztása például a szelepek mellett a dugattyúkat is károsíthatja, s akkor már nem az lesz a kérdés, hogy elég lesz-e a gyűrűcsere, mert biztosan nem.



De mit tehetünk, hogy elkerülhető, minél inkább odázható legyen a dugattyúk cseréje? Csak azt, ami alapvető kellene legyen: ügyeljünk a józan használatra, a nem csupán előírás szerinti, hanem lelkiismeretes karbantartásra. Hidegen ne hajtsuk az autót, de persze ne essünk át a ló másik oldalára, a bemelegítésre sok időt nem érdemes fordítani, finoman nyugodtan el lehet indulni nem sokkal indítás után is. És mit tehet az, aki használt autót vesz? Reménykedhet, hogy autóját nem gyilkolták korábban. Hogy így volt-e, valószínűleg sosem fogja megtudni. Még a vásárlás előtti kompressziómérés sem javasolható, némi – fölösleges rizikót jelentő – motorbontás ugyanis ahhoz is szükséges. Egyetlen dolog ajánlott csupán: hiba esetén már az első tünetekkel is érdemes foglalkozni, aki megfelelő szakértőhöz fordul, mint amilyen a Fortuna Bt. is, akár egy gyűrűcserével megelőzheti a komolyabb, drágább felújításokat igénylő motorhibákat.