hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapMár a jövőt világítja az Audi - komoly fényerővel

Már a jövőt világítja az Audi – komoly fényerővel

Hatalmas műszaki-fejlesztési központjában egyebek mellett lámparendszereinek fejlesztésébe adott betekintést az Audi. Vakulhatunk.


Minap tartotta éves sajtókonferenciáját ingolstadti központjában az Audi. Legfontosabb üzenete, hogy tavaly rekordévet zárt, minden eddiginél több autót adott el (erről bővebben itt), s persze mindent meg is tesz annak érdekében, hogy fejlődése tovább íveljen. A városnyi vagy akár államnyi (Monaco méretű) gyárterületen műszaki fejlesztési központjában például legújabb, s a világ legnagyobbjának számító lámpafejlesztési laboratóriumát, valamint legújabb világítórendszereit mutatta meg.[BANNER type="1"]



Eddig sem állt rosszul fénytechnika terén az Audi, hiszen tavaly az Audi R8 LMX-ben elsőként hozta ki a lézerfényszórót – ha csak egy erősen limitált szériás modellnél, de már szériában. Ma pedig már a második generációs R8 készül, alapból LED, opcióként lézerfénnyel (ahogyan egyébként a BMW i8 is). Viszont a márka nem áll meg, nemrégiben adta át világrekorder méretű és technikájú fénytechnikai laboratóriumát, ami 120 méter hosszú, 12 méter széles és 5 méter magas, utolsó 25 méteres szakaszán ráadásul 18 méter széles és 9 méter magas. Amúgy egy vadonatúj, 11 szintes épület mínusz harmadik szintjén helyezkedik el, ahová természetesen autólifttel is le lehet jutni. A vizitkor például bent állt egy új Audi Q7, valamint egy új R8 is, még maszkolva, nyilván ottmaradtak a fejlesztési fázisból. Az R8-nak a hangját is hallhattuk, nem rossz.


De vissza a laborhoz (ahová fényképezőt nem vihettem, de ott telefonnal mégis fotózhattam), padlója olyan szürke, mint az aszfaltozott út, hosszát jelzőfények is hangsúlyozhatják, a végébe rakott tereptárgy – például egy vaddisznó – demonstrálhatja, hogy mennyire fontos a hosszú fénycsóva. Egy TT-n láthattuk, hogy mennyire tökéletesen tud működni a ma már az A6, A7 Sportback, A8, TT és persze új Q7, új R8 modellekben elérhető vakításmentes távfényt adó, akár fényszórónként 25 LED-ből épülő Mátrix LED fényszóró: az elektronika kamera segítségével tökéletesen felismeri a szemből érkező autót és sávjában elveszi a világítást. A „távollátásban”, azaz a reflektorozásban lézer spotfény segítheti a sofőrt – már 2014 óta szériában, nemrégiben pedig a négy lézermodulos fényszóró debütált az R8-ban.



De az Audi nem csak jobb megvilágítást kíván adni fényszóróival, azok bizony esztétikai elemek is, az Audik szerves részei. A ledes menetfények egészen szemből is azonosítják a modelleket, szándékosan, a sorozat génjeire utaló jegyekkel. Ma már szinte bármilyen alakot formálhat a LED menetfény, legalábbis 2 dimenzióban. De napjainkban már a 3D a menő, s az Audi, arra is képes a legújabb, 40×40 mm alapterületű, természetes alapanyagú OLED világítóelemekkel. A milliméternyi vékony világítólemezekből egészen mókás alakzatokat rakhatnak ki a tervezők, s azok vezérelt életre keltésével bizony látványosan dinamikus formákat rajzolhatnak a fényszórók. A dinamizmus amúgy nem újkeletű az Audi lámpáinál, dinamikus futófényes, a kanyarodás irányát már a fény terjedésének irányával is kijelölő indexet már ma is használ a márka. Az apró négyzetes 3D OLED (leginkább hátsó) lámpákat már 3 év múlva gyártásba ígéri az Audi, és természetesen már most dolgozik az újabb, akár ívelt OLED világítóelemeken is, ez azonban élettartam tekintetében még némi erősítésre szorul, így csak később, mintegy 5 év múlva várhatjuk majd szériagyártásban.



A jövő fényszórói egyértelműen a 3D, akár gyémántalakzatú, egyesével vezérelt ledes világítótestek lesznek, legalábbis egyrészt. Másrészt az Audi már most rendelkezik projektoros, nagyfelbontású lézerfényszóróval. Mi is ez? Egy központi lézerfényt apró tükrökkel különböző alakzatokban vetítő fényszóró. Hihetetlen, de egy mai A6 fényszórójába 420 000 apró tükröt építettek, s azok elektronikus vezérléssel vagy vetítenek, vagy egy fénynyelőbe irányítják a fényt. Így kvázi egy 420 000 képponttal operáló projektort kapunk, amivel akár film is vetíthető, de stop felirat, virtuális felezővonal, javasolt kikerülési irányvonal vagy akár zebra és persze navigációs nyíl is a sofőrnek. Bár már ez is a tudományos-fantasztikus kategória, állítólag 5 év múlva jöhet szériában. A mai lézerfényszórókhoz mérten az autó futási idejére tervezett élettartammal, nem vészes 10-30%-os felárral.



A távolabbi jövő tekintetében az önvezető autóval már ma rendelkező Audi sok más mellett a csak a járművek észrevehetőségét szolgáló karosszériavilágítást, az autót követő és az út közben látható nevezetességeket megvilágító drón-fényszórókat is vizionál. Ez még valóban elég bizarr, közben azonban olyan egyszerű, de frappáns elképzelések is felbukkannak, mint a karosszéria teljes széltében végigfutó irányjelző, ami csak néhány LED és egy fényvezető szál bevetésébe kerülne.



A világítástechnika az utastereket sem hagyja érintetlenül, például fényvezető textilekkel egyedi, a sofőrt akár a vészfékezésről is tudósító beltéri fények is felmerülnek koncepcióként. Hangsúlyozva azt, hogy a fény nem csak önmagáért, a megvilágításért fontos, hanem esztétikai, de még információhordozás szempontjából is. Utóbbi nem meglepő, hiszen a fagyveszélyre is fénnyel, egy-egy apró piktogrammal figyelmeztet a mai autók műszerfala. Egykor az Audikban talán az útra vetített virtuális jégborda teszi majd, miközben a kormány karimáján tán zúzmara jelenhet meg.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

1 hozzászólás

  1. Arról mért nem írnak semmit hogy ez a „komoly fényerő” mennyibe is kerül ha mondjuk tönkre megy?! Mert ugyebár fogyasztó társadalomban élünk ahol nem éppen az a cél, hogy valami örökre működjön és hát ez nem éppen egy xenon izzó amit csak fog az ember tizenegy-néhány ezer forintért kicserél és megint világít több évig…

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek