Használtan sem olcsó a Superb, a fullextrás, 170 lóerős, azaz csúcsdízeles, DSG váltós Combi közel kétévesen és több mint ötvenezer kilométerrel nyolcmilliót kóstál
Egyértelműen örültem, hogy az új Skoda Superb prágai premierjére nem repülővel, hanem autóval utaztunk. Titkon reméltem, hogy „kifutó Superbbel mehetünk. Így is lett, én persze már a leleplezés előtt réginek neveztem, amin a márka PR-osa csöppet megütközött, hiszen még most is ez kapható (a raktárkészlet erejéig), s a sorozat két évvel ezelőtt frissült. Hazafele végig én vezettem, Pesten még a kollégákat szétszórtuk a városban, úgy kanyarodtunk vissza a forgalmazó parkolójába. Nem volt kérdés, hogy a közel kétéves, már több mint ötvenezer kilométert futott autó csaknem 1200 kilométeres próbájából bizony használtteszt kell szülessen.
Még nem Audi, annál józanabb választás a második generációs Superb
[BANNER type="1"]
Megjegyzem, egyik jelentős, már tavaly előtti használtautó-élményem is egy Superbhez kapcsolódik, egy háromszor ennyit futott első generációs 1.9 PD TDI-hez, használtteszt róla itt. Az is remek autó volt, ez persze sokkalta komolyabb, s a harmadik Superb majd minden bizonnyal még komolyabb lesz, de most egyelőre ezzel vannak élmények. Ez bizonyíthatta, hogy remek utazóautó. És az a vicces, hogy egy pont ugyanilyen példányt teszteltünk másfél évvel ezelőtt, s az Audihoz hasonlítás már akkor előjött, s most belőlem is, még mielőtt belenéztem volna abba az írásba. Ez persze szerintem még messze nem Audi. Ebben is abszolút megvan a „jóautó érzet, de még messze nincs meg az a prémiumosság, ami a négykarikás márkánál. Sebtiben mégis sikerült a négykarikások szalonja előtt fotóznom az autót – mert ott volt hely és fény, de egyértelmű, hogy most ez a Superb még nem egy A6 alternatíva, az új már jó eséllyel az lesz. A Superb józanabb választás, mint egy A6.
A műszerfalnak talán jobban állnak a fémes betétek, mint a műfák. A műanyagok puhák, igényesek, a kihangosító autópályán is jó minőségű, nem kell kézből telefonáli
Parádés a Superb helykínálata, elöl és hátul is hosszú távon kényelmes az utazás
Utastere például tágasabb, elképesztően tágas, a minőséggel sincs gond, de nincs olyan cizelláltság. Baj ez? Kevéssé, hiszen menet közben inkább az utat nézi a sofőr, a hátsó utasok az előttük lévő fejtámlákat, s a Superbben opcióként olyan főnöki opció is szerepel, mint a jobb első ülés hátulról vezérelhető elektromos mozgatása, a bal hátsó ajtóból előhúzható esernyő. Már itt is lehet ülésfűtés a hátsó szélső helyek számára is, a próbált autóban volt is, hasznos. A klíma bezzeg „csak kétzónás, hátra csak elvezetett, de onnan nem szabályozható. A sofőrt az első-hátsó parkolóradaron és a parkolóasszisztensen túl egyéb segéd nem támogatja. Tragédia, ugye? Bevallom, én a parkolóasszisztenst se használtam, az viszont igen jó extra, hogy az egész utasteret panorámatető fedi, s annak első fele nyitható, hátratolható. A Superb Combi így már-már kabriós élményt is adhat, legalábbis közel olyan szintűt, mint sok mai kabrió. Rugózása kényelmes, futása stabil, mi kell még?
Hatalmas, alaphelyzetben 633 literes, bővítve csaknem 2 köbméteres a csomagtér, világítása elemlámpaként kivehető
Például az, hogy 50 ezer kilométer után még újszerű legyen. Ez pedig a sokak által használt tesztautó esetén is pipálható, nem zörög, nem csörög, egyben van. Alcantara kárpitja, de még kormánykereke, pedálgumijai is kopásmentesek, a világos árnyalaton minimális a tisztítással minden bizonnyal eltüntethető színeződés. Távolságtartós tempomat ugyanúgy nincs benne, mint holttérfigyelő, viszont a bő 4,8 méteres kombi jól átlátható és radaros tempomat nélkül is remek utazóautó. Hogy miért? Mert a 170 lóerős 2,0 literes TDI a DSG hatodik fokozatában 130 km/óránál 2400 1/perc fordulaton, csendesen jár, onnan visszakapcsolás nélkül is jól tud gyorsítani. Városban amúgy érdekes módon extrém alacsony, akár kevéssel több mint 1000 1/perc fordulaton is dolgoztatja a motort a DSG. Ott érezhető rezonanciával, de elviszi a másfél tonnás autót, amúgy finoman – legalábbis az utastérből – csendesen jár a gázolajos. Ami miatt viszont nagyon komoly és pozitív meglepetést okozott, az az étvágya. 130-140 km/órás tempó között hajtva, józan mércével tempósan közlekedve 5,8 l/100 km fogyasztással hozott haza Prágából háztól házig, azaz kevés várossal, sok-sok autópályázással. Ez a menetdinamikához (0-100 km/óra gyorsulás 8,7 s) és a méretekhez, a tömeghez mérten bizony igen jó érték.
Ügyes extra a nyitható panorámatető, vele főként kellemes autó a Superb, ami ebből a generációból Combiként mutatósabb és persze praktikusabb
Aztán ért egy újabb meglepetés is, az ár, a Superb használtan sem olcsó. Ez a jól felszerelt példány újonnan 13 millió forintot kóstált, most bő 5 millió forinttal listaára alatt, kereken 8 millió forintért kínálja ezt és a hasonszőrű példányokat a Das WeltAuto. Kínálat bőven van, lehet böngészni a Használtautón. És igen, megjegyezhető, hogy ennyiért akár újonnan, akár DSG váltóval is kapható 2,0 literes Superb. Csak épp nem ilyen gazdag felszereltséggel, profi hifivel, első-hátsó ülésfűtéssel, nagyképernyős navigációval, elektromos csomagtérajtóval, hanem azok nélkül, „rongyüléssel. A kétéves Superbek jellemzően 6 millió forintos ártól érhetők el. Nem kizárt, hogy most, a modellváltáskor inkább nullkilométerest, mintsem használtat érdemes venni. Persze el kell dönteni, hogy a „pukimentesség vagy a komoly felszereltség ér-e többet. Egy biztos: a Superb, legalábbis a második generációs Superb még használtan sem a szegény ember nagyautója. Talán egyszer majd az lesz, remélhetőleg akkor is olyan vonzó paraméterekkel, mint most, közel kétévesen, már több mint ötvenezer kilométerrel.
A navi nekem sem gyári, hanem a telefonról megy. Jól néz ki a gyári, de egyrészt – a legtöbbb gyártónál – drága extra, másrészt sok esetben meg sem közelítik a 20-40 ezer forintért kapható navigációt. Egyik ismerősöm több mint 10 milliós autójában a „pálcika rajzos” navi két évig nem tudott magyarul, akkor volt egy frissítés, ami megoldotta, de ez azért gáz.
A Mirror Linket jó megoldásnak tartom, ahol az autó kijelzője megjeleníti az okostelefonon futó alkalmazás képét. Ezt kipróbálnám.
magragadtad a lényeget: mindenkinek más a fontos… én például egy fillért sem adnék a naviért
Igen, a 4 elektromos ablaknál nekem is az volt a lényeg, hogy le tudjam tiltani, hogy a gyerek leengedje.
A parkoló radart a céges szedanon nagyon hamar megszoktam és megszerrettem. A 3D-s navitól (IGO) viszont majdnem hülyét kaptam első alkalommal. Szerencsére nem az alapján kellett mennem, mert ismertem az utat, csak tesztelési céllal kapcsoltam be. Székesfehérváron mentem vele (belváros, Budai út), mindent láttam rajt, csak éppen azt nem, hogy merre kell mennem 🙂 Azóta megszoktam, nagyon jó az alagút nézet (Lánchídnál), illetve ahogy az autópályáknál a lehajtó sávot mutatja.
Ülésfűtés tud hasznos lenni de igazából csak a bőrülésnél elengedhetetlen. A 4 E-ablak gyerekzárral igazán jó.
Kiváncsi lennék hogy próbáltad-e ezen újgenerációs asszisztenseket. HA jól működik akkor én nagyon szívesen fizetnék érte, ahogy az első nem gyári 3D-s navikra is azonnal rámozdultam (az első Garminem 2002-es).
Nem arra gondolok, meg nem is az ABS-re, ami kötelező az új autóknál, hanem azokra az újabb „csodákra”, amiket manapság kínálnak az autókhoz, mint extra. De mondom, az extra igény mindenkinél egyedi, van akinek egyik, van akinek a másik kell, van aki nem érdekel, csak menjen a kocsi, van akinek meg minden kell bele. Ahogy írtam is, a céges kocsinkban van ülésfűtés, amit én még soha nem kapcsoltam be, vagy ha utasként mentem, és a sofőr bekapcsolta, hogy jobban érezzem magam, kinyomtam, mert nem szeretem. Egyik kollégám pedig még Suzukiból is csak olyat volt hajlandó venni, amiben van ülésfűtés. Nálam pl. szempont volt a 4 elektromos ablak, mert a korábbi autóban, ahol csak elől volt, a kisfiam mindig letekerte a hátsó ablakot. Korábbi kocsimban volt napfénytető, sokan irigyeltek érte, nekem tök felesleges volt, szinte soha nem használtam, csak az elején kipróbáltam mégis milyen. Ami tetszik, az a parkolóradar, mert a céges szedan esetében sokat segít, főleg Pesten a belvárosban. Szóval az extrák mindenkinek az egyéni igényei szerintiek, és attól senki nem jobb, vagy rosszabb ember, nem is okasoabb, vagy butább. Nekem egy sávelhagyásra figyelmeztetőnél többet ér a metálfény, vagy az alufelni, vagy hogy praktikus legyek pl. előbb vennék vonóhorgot is. A sávra meg figyelek majd én, ahogy teszem 25 éve.
Te atya Úr Isten szerintem a cikk írója egy kicsit elfogult a márkával kapcsolatban.Ez a két márka csak enyhe ferdítésekkel hasonlítható össze.
Ugyanilyen „hárombetűs” az ESP, persze manapság is inkább költené a legtöbb magyar alufelnire azt a pénzt ha nem lenne alapáras…
Apám is azt várja, hogy mikor lesz olyan autó, amelyikbe beül, bemondja a címet, a kocsi meg elviszi. A lényeg az lenne neki, hogy akkor nyugodtan megihatna két fröccsöt amikor kocsiba ül 🙂 Szerintem nem fogja megérni, de lehet, hogy még én sem.
A sofőrsegédekkel szerintem az a legnagyobb baj, hogy nincs egy egységes, szabványos rendszer, ami meghatározná, hogy mi mire való, az milyen technológiával működik. Így minden cég kitalálja a saját 3 betűs rövidítéseit, és a mögötte lévő technológia sok esetben teljesen más, még akkor is, ha a magyar fordításban ugyanaz. Még nem vezettem olyan kocsit, amiben lenne sávelhagyásra figyelmeztető rendszer, de szakcikkekben azt olvastam, hogy ez csak olyan helyen használható biztonságosan, ahol jó minőségben korrektül fel vannak festve az útburkolati jelek. Ez inkább Európa nyugati felére jellemző, nem nálunk.
Nyilván mert mikor tép a kanyarban 280-al akkor piszkosul fogja érdekelni, hogy sipákol neki az a szerencsétlen.
Na meg az is lehet, hogy ezeket épp a sávtartó segéd vezeti egymásnak.
Harmadrészt rengeteg olyan szabályhuszár kószál, amelyik akkor sem képes a kanyarban sávjában maradni, mikor nagyon jól látja, hogy jövök/jönnek szembe. Még jól meg is néz, aztán csak azért is húzza át a parasztja.
🙂
Ismered ezt?
„A szemből érkező jármű vezetője ismeretlen okból áttért a szemközti sávba, ahol összeütközött a szabályosan közlekedó autóval, melynek utasai életüket vesztették”
Olvastál már ilyet? Sofőrsegédek, mint értelmetlen extrák. A metálfény tényleg fontosabb.
És közel két évesen 16Ekm van csak benne, hihetetlen egy autó, van összehasonlítási alapom nagyon szeretem, pedig fanatikus vw veterános vagyok, sok darab büszke tulajdonosa.
A sajátom csak a 140Le kombi, ugyanezzel az üvegtetővel, 150km/h órával jöttem haza ma Gyuláról, és 5,5L/100km, soha jobb autót, igaz az enyém manuális váltóval van szerelve, amit nem is bánok
Nagyjából egyetértek. Mindenkinek más az igényszintje az extrákat illetően, de nagyon sok „felesleges” dolgot én sem rendelnék. Legyen klíma, központi zár, elektromos ablakok, egy közepes CD-s rádió, és kb. ennyi. Az elektromos tükör jó dolog, de lehet élni nélküle. Amit viszont nagyon hasznosnak tartok, az a parkolóradar. Céges autónkban – ami egy szedan van ilyen – és tényleg jó, hasznos dolog, és a jót könnyű megszokni. Ugyanakkor – szintén a céges kocsiban – az ülésfűtést pl. még soha nem kapcsoltam be. Amit még feleslegesnek tartok, azok az úgynevezett „sofőrsegédek”, mint pl. a sávelhagyásra figyelmeztető. 25 éve vezetek, de szerintem régen rossz, ha valami kütyünek kell figyelnie, hogy ne „kóboroljak” össze-vissza az úton. Ezeket valahogy teljesen feleslegesnek tartom.
„profi hifivel, első-hátsó ülésfűtéssel, nagyképernyős navigációval, elektromos csomagtérajtóval”
Ezek a számomra teljesen felesleges extrák, maradnék a rongyülésnél 😉