Nem ma, de Amerikából jött. Saab 9-3 2.0 TS használtteszt

Hogy a fenébe jöhetett ez az autó Amerikából, amikor a Saab közismerten, s jellemzően biztonságosságát hangsúlyozva svéd gyártó? Hát úgy, hogy ezt az autót egy Floridába szakadt honfitársunk rendelte 2006-ban, s vette át a „napfény államában még abban az évben. Tipikusan amerikai ellátmányú: automataváltós, digitklímás, bézs színű bőrüléses az ottani mércével parányi, de tisztességes erejű 2,0 literes, 211 lóerős turbós benzinmotoros praktikus SportCombi. Aztán első tulajdonosával együtt az autó is hazakerült, az egykor emigráló, majd hazatérő ’56-os eladta egy siófoki gyűjtőnek, végül tőle vette meg mostani, már harmadik tulajdonosa 2010-ben. [BANNER type="1"]



Miért vett Saabot? Miért vett amerikait? Azért Saab, mert világ életében vágyott rá, főként miután autózott néhánnyal. Az Amerikából származó példányra pedig azért esett a választás, mert egységnyi forintért ez mutatott a legszebben, ennek volt a leginkább követhető az előélete. Ma is az. Ha egy ideje nem is márkaszervizből, de megvan az összes karbantartás nyugtája. Arról is, hogy nemrégiben még befigyelt a váltóvezérlés 250 000 forintos cseréje is, amit szinte csak a biztonság kedvéért, egy addig is ritkán, de azóta egyáltalán nem előforduló hiba miatt csináltatott meg a tulaj. A Saab tulajdonosa ugyanis józanul gondolkodik, mindent időben, mindent teljes mértékben meg kíván csináltatni autóján – legalábbis ami a működést, az üzembiztonságot befolyásoló. Bár a váltóvezérlés cseréje az autó értéknek több mint 10%-át tette ki, akkor is benyelte, ha tudta, már nem túl sokáig kívánja ezt az autót használni.



Miért váltana? Mert már kiélvezte. Jó volt időnként kihasználni a gyorsan felpörgő turbómotor adta 9,5 másodperces 100 km/órára gyorsulást, a 235 km/órás végsebesség pedig igazság szerint sosem volt fontos. Inkább a higgadt, kényelmes utazás, amiben jó partner volt a repülős múltját, eredetét is szívesen hangsúlyozó Saab. De 2014-et írunk, hosszabb távokra mind gyakrabban épp repülővel megy mindenki, városi autónak pedig nem a leginkább ideális a turbós 9-3. A dugókat elkerülve sem lehet 10 liter alá vinni városi étvágyát, arra csak egyetlen mód van: ki kell menni a városból. Hosszú távú utazással 7-8, országúton 6-7 liter körül tartható a turbós benzines étvágya. Sok vagy kevés? Mindenki döntse el maga, de ítélet előtt azért tessék a menetdinamikára is gondolni. Ahhoz képest szerintem nem sok.



Más kérdés, hogy van-e szükség ilyen menetdinamikára. Szerintem nincs, a 9-3-as tulaja szerint sincs, négy éve viszont úgy gondolta, hogy van. Akkor volt szüksége rá, most már nincs. Jó hír, hogy most olcsóbb a benzin, mint az elmúlt három évben bármikor. És az is jó hír, hogy az egykor majd’ 12 milliós autót most 2,25 millióért hirdeti gazdája. Olyan állapotban, hogy csak bele kell ülni, használni kell, nem kell ráborítani egy zsák pénzt rögtön, hiszen például korrekt állapotú téli és nyári gumi is jár hozzá. A 9-3 fenntarthatósága keddi cikkünk és a Saab szervizes Győri-Dani Gábor szerint nem vészesebb, mint bármely más hasonló autóé. E példány gazdája is megerősíti azt, hogy a néhány minimális eltérést jelentő amerikai kivitel a szervizelés, illetve az alkatrészellátás kapcsán soha semmilyen hátrányt nem jelentett. És van egy jó hír is: noha az autóban már kevéssel több mint 160 ezer kilométer van, műszerfalán a számláló még 105 ezer alatti számot ír. Igen, mérföldben, de ha valakit zavar a 150 000 feletti szám, az itt nem fog sopánkodni.



Persze teljesen mindegy, hogy milyen számot ír az amúgy night panel funkciós, azaz gombnyomásra csak a sebességmérőt mutató műszerblokk, az állapotból azért látszik, hogy több mint 160 000, lassacskán 170 000 kilométer van ebben az autóban. De legalább nem merül fel, hogy több lenne. Ennek a futásnak megfelelően fényesedett a bőrözött kormánykerék, redőződött a kárpit a sofőrülésen.



A 9-3 nyolcévesen is finomabb, prémiumautóbb, mint az alapjait adó Opel Vectra C, s erényi a többi átlagautóhoz mérten is megvannak. A SportCombi ráadásul kellően praktikus is. Szinte felfoghatatlan, hogy szemre méretes csomagtere hogy a fenébe lehet csak 419 literes, de ennyi a katalógusadat. Az üléstámlák lebillentésével 1275 literes, közel síkpadlós, lépcső nélküli, küszöbmentes, széles nyíláson keresztül pakolható teret kapunk. Van síalagút is, négy felnőttnek pedig kellően tágas, kényelmes az utastér. Komfortos a futómű, csendes a motor, a váltó felújítottan jól dolgozik, motorféket magától nem, kézi kapcsolással viszont valamennyit ad. Már az erények felsorolásából is kitűnik: nem egy kommersz autónk van, ha a 9-3-ast választjuk. Úgy, hogy temérdek Opel alkatrésszel javítható, nem drágán fenntartható, nem is hivalkodó.



Ha összes pozitívumát összeadjuk a 9-3-asnak, akkor bizony vonzó lehet. Van persze takarékosabb, van fiatalabb autó is ennyiért. Meg persze ilyen paraméterekkel rendelkező másik 9-3-as is van még a piacon, csak nem biztos, hogy a valóságban is olyan megjelenéssel és követhető előélettel, mint amilyennel ez a példány rendelkezik. Persze ez sem hibátlan, a vak is látja, hogy szélvédőjénél kicsit kilóg a gumitömítés, kopások is vannak az utastérben. Igen, ez egy 8 éves, csaknem 170 000 kilométert futott autó, újkori árának alig több mint hatodáért. Ennek megfelelően kell értékelni.