Zömében cégek bérelnek autót, a használók kisebb hányada hölgy
Mint csaknem minden, 2008-ban az autókölcsönzők piaca is összeomlott, az elmúlt években az iparág adózás utáni eredménye (több veszteséges, megszűnt céget magába foglalva) éppen csak meghaladta a nullás szintet. 2012-ben 23 millió forintos veszteséget mutattak összességében a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének (MAKSZ) tagvállalatai, tavaly viszont már 254 millió forintos nyereséggel zártak, s jól alakulnak az idei számok is – tudtuk meg az évértékelő sajtótájékoztatóján.
[BANNER type="1"]
Nem elírás, miként az iskolában, az autókölcsönzőknél is a szeptember jelenti az év fordulópontját, ugyanis gyenge január és február után felfelé ívelnek a foglalások, amelyek júliusban és augusztusban tetőznek. Pozitívum ugyanakkor, hogy immár utána sem esnek be drasztikusan, azaz a kölcsönzők szezonja mind hosszabbra nyúlik. A piac persze nem csak bővült, jelentősen meg is tisztult. Míg a teljes iparág mintegy 50 százalékát lefedő Szövetség valaha 28 tagvállalatot számlált, ma már csupán 18 tagvállalata van. Hazánkban több száz további cég is foglalkozik – akár csak mellékesen, például szervizelés idejére nyújtott csereautó érdekébe – gépjárművek bérbeadásával. Megjelent a rövid távú, ám rendszeres bérlés, az car sharing, azaz az autómegosztás, az Avalon tavaly indult rendszere idén négy további felvevőponttal bővült.
Minél szerteágazóbb a kínálat, minél vonzóbbak és fiatalabbak az autók, annál könnyebb vevőket fogni, persze a bérlők, azaz a cégek jelentős részét nemzetközi szerződések is kötik
Bár a piac most már bővül, illetve nyereséges, az újautó-piacéhoz hasonlóan messze van még 2008 előtti számaitól. Gyakorlatilag akkori árakon, azaz reálértéken olcsóbban lehet ma autót bérelni. A megmaradt cégek csakis úgy tudtak életben maradni, hogy működésüket hatékonyabbá tették. Ennek része például az is, hogy hétvégente számos esetben önköltség alatt kínálják autóikat, így ugyanis növelik azok (átlagban 70 százalék körüli) kihasználtságát, s a nyereséget inkább a zömében hétköznap kölcsönző céges kuncsaftokon próbálják realizálni. Így aztán a zömében céges kölcsönzések mellett mind több magánszemély bérel autót, és ez bizony jó hír, hiszen az autókölcsönzők pörgése sokszorosan pozitív. Adót fizetnek, autókat vesznek, és adnak is el viszonylag fiatalon, azaz pont a piacról hiányzó fiatal használtak kínálatát bővítik. A 2012-ben még 13,8, 2013-ban már 14,8 milliárd forint árbevételű, veszteségesből ismét profittermelővé vált ágazat a korábbi, jellemzően 1,5 éves csereperiódus helyett ma már a prémiumszolgáltatókhoz közelebbi 6-12 hónapos cserét alkalmaz. Legalábbis átlagban, a nagyobb kölcsönzők szintjén. Ismét képesek egzotikusabb autók vásárlásra – tudtuk meg a Kozák Józseftől, MAKSZ felügyelőbizottságának elnökétől, egyben a Hertz ügyvezető igazgatójától.
Haraszti Géza (balra, a Magyar Autókölcsönzők Szövetségének elnöke, az Avis ügyvezetője) és Kozák József (MAKSZ felügyelőbizottság elnök, Hertz ügyvezető) a piac fellendülését és befejeződött megtisztulását látja, ugyanakkor egyértelműen szükségesnek tartják az innovációt, első lépésben a flottacserékkel
A legnépszerűbb kategória persze továbbra is egyértelműen a kompakt – kontrázott Haraszti Géza, a MAKSZ elnöke és az Avis autókölcsönző magyarországi vezetője. A bérlők zöme céges, ők ársáv alapján bérelnek, a számukra megengedett plafonjáról, míg a magánkuncsaftoknál a legfontosabb tényező az ár, ritka a különlegességeket kereső autóbérlő. Ennek megfelelően egyelőre a hibrid, illetve akár elektromos bérautók piaca sem jött még el nálunk, nem lehet értük olyan felárat kérni, mint amilyet vételáruk mutat. Ha majd járnak kedvezmények az alternatív üzemű autók számára (ingyenes parkolás, buszsáv-használat), akkor majd nyilván lehet létjogosultsága az ilyen bérautóknak is.
A legnépszerűbb kategória a kompakt, s jellemzően szívesen ülnek az általuk használttól különböző, még nem próbált modellekbe a kuncsaftok
A hölgyek szeretik a különleges formákat, a férfiak az újdonságokat, a technikai csemegéket. Ez is hajtja a kölcsönzőket a minél sűrűbb, akár félévenkénti csere felé. Még jobban az, hogy míg a féléves autók még a szinte új kategóriát tudják képviselni, a 1,5 évesek – bérautók esetén – akár már kopottnak is tűnhetnek. Ennek oka, hogy jellemzően hetente más-más sofőr hajtja őket, futásuk akár heti 1000 kilométer is lehet, s általános, hogy a bérautókra kevésbé vigyáznak időszakos használóik, mint a sajátjukra. Így aztán több a sérülés is. Míg nagy átlagban az autók négyévente törnek, a bérautók évente. Igaz, ebbe az is belejátszik, hogy a bérautóknál egy elemsérülés, akár egy komolyabb meghúzás is „sérülésnek számít. Egy bérautó ilyen esetben javítóműhelybe kerül, míg a sajátját nem feltétlenül javíttatja az ember. Féléves cserével a bérautók fele sérülésmentesen kerülhet második tulajdonosához, azaz jobb, kevésbé elhasznált autókat kaphatnak a vásárlók.
Bár a bérlők jelentős része már a reptéren autót bérel, sokuk érkezésük előtt, akár közvetítőcégeken keresztül teszi. A piac szinte mindenre érzékeny, főként a légiforgalom fennakadására
Azok a vásárlók, akik nem titkoltan nem minden esetben hazaiak. A nem csupán a legolcsóbb szegmensekből vásárló autókölcsönzők sokszor már a vásárlás pillanatában tudják, hogy egy-egy autójukat, autóik egy-egy csoportját külföldre fogják értékesíteni. Ennek oka az euróhoz mérten gyenge forintárfolyam, illetve az is, hogy jobb piaca van a drágább, jobban felszerelt autóknak Nyugat-Európában, mint itthon. Miként a hazai kölcsönzők zömében külföldi bérlőinek javát is a német kuncsaftok adják, legfontosabb autóvásárlóik is a németek. Nem csupán az ár, a pontos, időben fizetés miatt is. Mellettük természetesen hazai vevőkhöz is kerülnek volt bérautók. Amennyiben a kölcsönzők közvetlenül velük tudnak üzletet kötni, akkor tőlük is korrekt árat tudnak kapni, s természetesen a vásárlók sem járnak rosszul, hiszen a legjelentősebb értékvesztést kikerülve juthatnak újszerű, a gyakoribb cserékkel mind jobb autókhoz.
