hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapÍgy parkolj, ha kicsi a garázsod!

Így parkolj, ha kicsi a garázsod!

Sokan garázsuk méretéhez kénytelenek autót vásárolni. A filmen látható belga úriember aligha fogja lecserélni Fiat Pandáját.




Hazánkban is ismert probléma, hogy napjaink garázsait és parkolóhelyeit sok esetben nem a mai – jellemzően mind nagyobb – autókhoz tervezték, s ez bizony a régebbi házak lakóinak sok esetben behatárolja az autóválasztási lehetőségeit. Na ja, azért gyorsan jegyezzük meg, hogy legtöbben már annak is örülünk, ha van garázsunk, s van lehetőségünk autók között válogatni. Az alábbi videón látható úriembernek például garázsa van, autót viszont már aligha fog váltani.
[BANNER type="1"]
Mindössze 1,55 méter széles garázsához ugyanis remekül passzol első szériás, 1,49 méter széles, azaz a garázs belső szélességénél mindössze 6 centiméterrel keskenyebb Fiat Pandája, amivel még épp be tud állni. Ráadásul olyannyira „úri a csöppnyi garázs, hogy abból egy ajtón keresztül rögtön nappalijába tud lépni. Sőt, nem is abból, hanem közvetlenül autójából, hiszen ha nem lenne ott az az ajtó, ki sem tudna szállni autójából.





A beparkoláshoz természetesen alkalmaz néhány trükköt, a garázs falaira például viszonylag vaskos puha csíkot helyezett fel, hogy ha esetleg a falnak hajtana, az autó azon csússzon végig. A megoldás úgy tűnik, bevált, ugyanis a kis Pandán a videó szerint nincsenek horzsolások. A tükrök behajtása is praktikus, s az is, hogy autóját a sofőroldali kapufához, illetve falhoz centizi. Könnyebb ott érezni az autót, mint a másik oldalt. Ha nincs oldalsó ajtó a garázs falánál, ahol ki lehetne bújni, egy – a képen láthatónál szélesebb, de nem túlzottan méretes garázsnál – talán könnyebb átugrani az anyós oldalára, s az ott maradó „dupla helyen kiszállni, mint a középre igazított autóból a sofőr oldalánál kikecmeregni.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

2 HOZZÁSZÓLÁS

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek