kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapHeti döbbenet: felhajtott a járdára, elütött egy gyalogost

Heti döbbenet: felhajtott a járdára, elütött egy gyalogost

Nincs nagyon magyarázat az alábbi videón látható balesetre, ám jó eséllyel ki lehet találni az okot, az autóvezetés félvállról vevését.

A heti döbbenet, ez a cím fogalmazódott meg bennem tegnap az M7-esen, amint épp 125 km/órára állított tempomattal jöttem Pest felé a Váli völgy magasságában. Szépen lassan beúszott mellém egy előző generációs, már nem gyári árnyalatát viselő metálkék, kissé tuningos Volkswagen Polo, majd haladt velem nagyjából egyező tempóban. Remek, hiszen így már nem tudtam előzni, és láttam, hogy hamarosan utol fogok érni valakit. Messze volt azonban még, így átpillantottam; az utasülésen napszemüveges hölgy próbál gyönyörködni a tájban, a sofőr kezében pedig ott az okostelefon, amin épp pötyög valamit. Közben a kormányt igazgatja, ugyanis az út, ha enyhén is, de kanyarodik, nem is nagyon megy neki a sáv közepén maradás. Döbbenet, a telefon okosabb, mint a sofőr. Megoldás? Tempomat kikapcs, menjünk csak szokás szerint 120-szal, elég az, törjön csak előre a Polo, talán nem okoz balesetet. Én lemaradok, a Polo kacsázik a középső sávban. Nekem ez volt a múlt hét döbbenete.[BANNER type="1"]


Oroszországban, Szentpéterváron pedig az alábbi videóban látható Range Rover sofőrje. Sétatempóval halad, majd felhajt a járdára, épp úgy, hogy el is üt egy gyalogost. Nem menti a helyzetet, de legalább emberi vonást mutat, hogy tettének észlelése után visszatolat, s megnézi mit tett. És igen, legalább tolatás közben nem okoz már galibát. Lehet, hogy vezetni is tud, csak a járdára hajtás előtt valami, mondjuk egy telefonhívás megzavarta.


De bármi is legyen az, egyben biztosak lehetünk: aki ilyen könnyedén ugrik ki az autójából, az félvállról vette a vezetést. Sok mindent nem szabad csinálni vezetés közben, hiszen az – közhelyesen, de örökérvényűen – veszélyes üzem. Aki hasonló döbbeneteset lát, nyugodtan pufogja ki itt hozzászólásként! Talán egyszer eljut az „elkövetőhöz is, aki szerencsés esetben – a többi autós elővigyázatossága miatt – nem okoz balesetet, s előfordulhat, hogy nem is érti azt, hogy miért veszélyes, amit csinál vezetés közben.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

3 HOZZÁSZÓLÁS

  1. Nem igazán értem, hogy hogyan nem egyértelmű egyeseknek a helyzet?
    Itt a gyalogosok „felbosszantották” a sofőrt, ő meg egyszerűen megtorolta az elütéssel.
    Nem kell túlbonyolítani azt, ami ilyen egyszerű.
    Az külön furcsa, hogy ez a videó ilyen érdeklődésre tart számot az ismertebb autós oldalakon. 🙂

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek