Külsején nem változott semmi, de épp ez a jó benne
Mindig megörülök, ha a Morganről érkezik hír. A kis brit manufaktúra hagyományos felépítésű roadsterjeivel már rég kivívta magának a legendáknak járó tiszteletet. Telnek az évek, mindig kicserélik újabbra az őket hajtó tucatmotorokat, de a lényeg nem változik; a harmincas évek hangulatát hozó ízléses autók parányi súlyukkal sportos menetteljesítményeket és nyers vezetési élményt adnak. Személy szerint nem tartom szépnek az újabb kreációikat, úgy vagyok ezzel, hogy vegyék csak, akinek tetszik, had jusson fejlesztésre pénz, hogy újra gyárthassák például a klasszikus triciklijüket.
Hétköznapi autók motorjával is sportautós teljesítményre képes a Plus 4, hála a 877 kilós önsúlynak
A Morgan Plus 4 a 4/4 (4 kerekű, 4 hengeres) roadster erősebb változataként készült 1950 és 1969 között, majd 1985 és 2000 között megint felkerült a palettára, amit újabb szünet követett. Jelenlegi változatában 2005-óta készül a Ford 2,0 literes, sornégyes szívómotorjával. Egy Mazda ötsebességes váltó viszi a nyomatékot a hátsó kerekekhez, és ezzel 190 km/h a végsebesség, 7,5 s a gyorsulás. Nem kimagasló adatok, de egy kis nyitott autóban élvezhetőek, erre tesz rá egy lapáttal a Genfre megérkezett új motor, ami a típusnévhez illően maradt négyhengeres. A gyárilag 145 lóerős és 185 Nm nyomatékú motort egy módosított vezérlőelektronikával sikerült 9 lóerővel és 11 newtonméterrel felerősíteni. Hogy ez nem nagy szám? Favázon és kézzel kalapált alumínium karosszériaelemekkel igenis az.
