hétfő, február 2, 2026
[uzemanyag_arak]
spot_img
KezdőlapCsökken a hőmérséklet, nő a szélvédőkárok gyakorisága

Csökken a hőmérséklet, nő a szélvédőkárok gyakorisága

A téli időszak a szélvédőkárok fő szezonja is, fokozódik ugyanis az utak kátyúsodása, a felcsapódó törmelékek pedig sokszor nyomot hagynak az üvegeken.


Az éjszakai fagyok – egyelőre november utolsó hetében várható – megjelenésével hamarosan ismét felgyorsul közútjainkon a kátyúképződés, ami nem csupán az abroncs és a futómű, hanem a szélvédő számára is fokozott veszélyhelyzetet eredményez: a téli időszakban jelentősen megnő a kátyúkból kiváló aszfaltdarabok által okozott szélvédősérülések száma. A legfontosabb a sérülések gyors javítása: a Genertel adatai szerint tízből hét esetben így megelőzhető a szélvédő költséges cseréje. Fontos tudni, hogy a szélvédőkárok térítése igen bonyolult kötelező biztosításra, mivel a károkozás általában nehezen bizonyítható. Ilyen esetben a casco biztosítások térítenek – az azzal rendelkezők akár költségmentesen is megúszhatják a javítást vagy a szélvédőcserét.


A szervizekből származó adatok szerint a kavicsfelverődések okozta sérülések 70 százalékát szélvédőcserével orvosolják, és csupán az esetek 30 százalékában kerül sor a jóval kevesebb költséggel járó javításra. Bár az esetek 70 százalékában a szélvédő javítható volna, gyakran a javítási technológia birtokában nem lévő szervizek beszélik rá az ügyfeleket a költséges és a szélvédő gyári rögzítésének megbontásával járó cserére. Ami nem csupán anyagi, de környezetvédelmi szempontból sem lényegtelen különbség: míg 40 javítás hulladéka a tenyerükben is elfér, addig 40 szélvédőcsere hulladéka egy teherautó billencsét is megtölti.
A szélvédőcserék többsége a repedések, nem pedig a kőfelverődések  miatt szükséges. Persze előbbiek is utóbbiakból erednek, ám az időbeni javítással sokszor kiküszöbölhető az új szélvédő szükségessége A szélvédőcserék többsége a repedések, nem pedig a kőfelverődések miatt szükséges. Persze előbbiek is utóbbiakból erednek, ám az időbeni javítással sokszor kiküszöbölhető az új szélvédő szükségessége

Főként a téli időszakban fontos a sérülés mielőbbi kezelése. Ilyenkor ugyanis a hőmérsékletkülönbség által keltett anyagfeszültség az esetek zömében a sérülésnél a szélvédő berepedését okozhatja. Különösen a szélvédő alsó részében, a fűtési zónához közel keletkezett repedések jelentenek fokozott veszélyt. Egy, a Belron által közölt teszt során -5°C alatt a sérülések 70, míg -10°C alatt 81 százaléka repedt meg azon a részen, ahol a meleg levegőt a szélvédőre fújta az autó klímaberendezése.
[BANNER type="1"]
A szélvédőkár egyre gyakoribb jelenség, ami a kedvezőtlen útviszonyok mellett többek között annak is köszönhető, hogy a technológia fejlődésével 10 év alatt átlagosan mintegy 10 százalékkal vékonyodnak az autóüvegek, miközben az elmúlt két évtized során a formatervezési tendenciák miatt az autók üvegfelülete átlagosan 20 százalékkal növekedett. Az üvegfelület növekedésével párhuzamosan pedig nőtt annak terhelése is: ma a karosszéria merevségének 30 százalékát a szélvédő biztosítja. Így aztán nem meglepő, hogy repedés az oka az összes szélvédőcsere 59 százalékának, és csupán 41 százalékban a kavicsfelverődés okozta sérülés a probléma forrása.


Nem csupán a későbbi nagyobb javítási költség elkerülése miatt kell a szélvédő megfelelő állapotára fokozottan ügyelni, hanem alapvető biztonságunk érdekében is, hiszen a sérült, vagy nem megfelelően beragasztott szélvédő akár katasztrófához is vezethet egy esetleges baleset kapcsán.


„A kőfelverődés által okozott szélvédőkárok rendezése is igen bonyolult a kötelező biztosításra, mivel a károkozás általában nehezen bizonyítható” – hívja fel a figyelmet Csikós Dániel, a Genertel vezérigazgatója. „A legjobb védelem ilyen esetekben a casco biztosítás. Célszerű a cseréhez vagy javításhoz olyan szolgáltatót választani, amely a biztosítóval olyan szerződést kötött, melynek értelmében az ügyfélnek az ilyenkor szokásos 10 vagy 20 százalékos önrészt sem kell kifizetnie, és a kár a bónuszbesorolást sem változtatja.”

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

1 hozzászólás

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek