hétfő, február 2, 2026
spot_img
Kezdőlap500 kilométeres hatótáv benzin nélkül: jön a Toyota FCV

500 kilométeres hatótáv benzin nélkül: jön a Toyota FCV

Az első nagyszériás hibriddel, azaz a Priusszal a szegmens abszolút piac- és technológia-vezetőjének számító Toyota hamarosan, pontosabban két év múlva üzemanyagcellás, azaz teljes mértékben emissziómentes, és a villanyautókénál nagyobb hatótávú modellel is meg kíván jelenni. Nem titkoltan azért, hogy az üzemanyagcellások körében is etalonná váljon. A Tokiói Autószalonon, november 20-án bemutatkozó FCV Concept, azaz üzemanyagcellás-jármű […]


Az első nagyszériás hibriddel, azaz a Priusszal a szegmens abszolút piac- és technológia-vezetőjének számító Toyota hamarosan, pontosabban két év múlva üzemanyagcellás, azaz teljes mértékben emissziómentes, és a villanyautókénál nagyobb hatótávú modellel is meg kíván jelenni. Nem titkoltan azért, hogy az üzemanyagcellások körében is etalonná váljon.
[BANNER type="1"]
A Tokiói Autószalonon, november 20-án bemutatkozó FCV Concept, azaz üzemanyagcellás-jármű koncepció 4,87 méteres hosszúsággal, 1,81 méteres szélességgel és 1,54 méter magassággal csak négyüléses ugyan, de 70 MPa töltőnyomású hidrogéntartályaival 500 kilométeres hatótávot ígér. Tankolása nem több idő, mint egy hagyományos autóé: 3 perc.



A fentiek után kevéssé meghatározó, de természetesen hangzatos, hogy a jövőbe mutató autó dizájnjához katamaránhajókat vett mintául a Toyota, hatalmas első légbeömlőin levegőt szív, amelynek oxigénjét a hidrogénnel egyesítve, s vizet kipufogva áramot termel az üzemanyagcella, amely ebben az autóban a maiaknál kétszer hatékonyabb lesz. Így aztán egységnyi teljesítményhez pont fele olyan méretűre és tömegűre lesz szükség, mint napjainkban.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

2 HOZZÁSZÓLÁS

  1. No akkor ismét tegyük helyre a népbutítást!

    [i]„… üzemanyagcellás, azaz teljes mértékben emissziómentes…”[/i]

    Szó sincs róla! Az „üzemanyagcellás” az nem az emissziómentesnek a szinonimája, már csak azért sem, mert a hidrogén-oxigén üzemanyagcella minden, csak nem emissziómentes. Ha az lenne, nem működne. A reakció eredménye vizgőz amit a szabadba engednek, és azt sem árt tudni, hogy a vízgőz még erősebb üvegházhatást produkál mint a széndioxid.

    [i]„…és a villanyautókénál nagyobb hatótávú modellel is meg kíván jelenni.”[/i]

    Ennek a „nagyobb” hatótávolságnak pontosan nulla a jelentősége, ugyanis nem létezik elosztó és töltő infrastruktúra hidrogén esetén (és ez nem néhány, parasztvakítást szolgáló kísérleti állomást jelent, amik már évtizedek óta léteznek), de ennél sokkal viccesebb az az immár 15. éve hangoztatott és tartott állításom, miszerint SOHA NEM IS LESZ ilyen, úgyhogy totálisan mindegy, hogy a nemlétező hidrogénből a nemlétező töltőállomáson feltankolva mennyi távolságot lenne képes megtenni, ez az elmúlt 50 évben már az n+1-edik ilyen, világmegváltásként beharangozott, de valójában kizárólag a parasztvakítást szolgáló jármű, ami aztán annak rendje és módja szerint eltűnik a süllyesztőben. 🙂

    [i]„Tankolása nem több idő, mint egy hagyományos autóé: 3 perc.”[/i]

    Hát persze. Akkor ismétlem magam: igen, 3 perc, a nemlétező hidrogénkúton, a nemlétező hidrogén beletöltése. Sok sikert ehhez! 🙂

    [i]„az üzemanyagcella, amely ebben az autóban a maiaknál kétszer hatékonyabb lesz”[/i]

    Ez megint a mesék, meg a hülyeség kategóriája. A mai legjobb hidrogén-oxigén üzemanyagcellák hatásfoka valamivel 50% felett van. Ezt kétszerezni már elvileg sem lehet.

    [i]„Így aztán egységnyi teljesítményhez pont fele olyan méretűre és tömegűre lesz szükség, mint napjainkban.”[/i]

    Elsősorban nem a hatásfok növelése miatt lettek eddig sem kisebbek az üzemanyagcellák,a kettőnek nagyjából nincs köze egymáshoz.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular