Miként javítható a sérült kárpit? Leginkább drágán és nehezen

Általános, hogy aki igényes az autójára, az nem csak kívülről szereti, ha az rendben van, hanem belülről sem tűri meg az apró sérüléseket. Ahogyan általános az is, hogy a hazai átlag-autóvásárló új, makulátlan autót nemigen engedhet meg magának. Zömében használtakat veszünk, kisebb-nagyobb sérülésekkel, s autóvásárlás után jellemzően hosszú ideig a korábbi szépséghibák javítgatásával lehet elfoglalva a használt autótól – természetesen irreális módon – újszerű állapotot elváró vásárló, illetve már tulajdonos.[BANNER type="1"]



Így vagyok ezzel magam is, a nagyon apró külső sérülések csak akkor zavarnak, ha a lemezekig hatolnak, s korrózióveszélyt jelentenek, de bizony az utastér, amiben ülök, amit látok autózás közben, az szeretném, ha rendben lenne autóm – a már sokszor mutatott Renault Grand Scénic – esetén. És bizony azt el kell ismerni, hogy a Renault szövetkárpitozása nem a legtartósabb fajta, de az átlagnál nem sokkal rosszabb. Az ajtókon különösen könnyű felsérteni a szövetet, vásárlás után a jobb első ajtó betétjét ezért cserélnem is kellett. Persze a bontósnak sikerült egy olyan koszos darabot rám sóznia, amin szakadás ugyan nem volt, de horzsolás igen, és az a szennyeződéssel takarva volt. A vezetőoldalin nem vészes mértékben, de szintén van némi kopás. Szinte észre sem vehetők, de ha épp rájuk süt a lemenő nap, akkor bizony látszanak, és marhára idegesítenek. Persze én vagyok a bolond, hiszen olyan mértékű sérülésekről van szó, amelyek akár egyetlen ujjal eltakarhatók.



Több kárpitost is megkérdeztem, hogy miként javíthatók, s egybehangzó vélemény volt, hogy ezekhez kétféle módon érdemes nyúlni: sehogy, vagy a teljes elem áthúzásával. A köztes megoldás, a folt javítása, az egyik mestert idézve „mismásolás”, s akkor majd nem az apró hibát, hanem a javítást fogom látni, s az vélhetően ugyanúgy zavarni fog, mint a mostani – azért nem túl vészes – állapot. Az ilyet tehát el kell nézni egy 6 éves autónál, ha új állapotot kívánok, akkor jobban járok, ha valóban új autót veszek, hiszen használtból nem érdemes újszerűt építeni. Leginkább a nem vészesen használtból nem érdemes újat csinálni, hiszen a felújítás költsége nem lesz szerényebb, mintha egy már nagyon lepusztulthoz nyúlnék.



A lepusztulást persze nem feltétlen érdemes megvárni, ha nem csak horzsolás, hanem esetleg szakadás is van a kárpiton, akkor azt azért érdemes megjavíttatni. És sajnos ilyen is volt a Scénic egyik hátsó ülésének szélén. Ez amúgy jellemző, és nem ritka hiba ezen modellnél: az ülés szélénél ugyanis a kárpit közvetlenül az ülés vázkeretéhez dörzsölődik, s a sok ki-beszállás a magas üléspozíció miatt az átlagosnál jobban megviseli a kárpitot, itt ugyanis a többi autóénál később emeljük el fenekünket, s tovább dörzsöljük az ülést, még a szélénél is teljes súlyunkkal.

Apró lyuk tátongott tehát a jobb hátsó ülés külső szélénél, amit persze igyekeztem a rendszerint oda helyezett gyereküléssel rejtegetni, de egy idő után rávettem magam, hogy ezzel is megkeressek egy igazi autókárpitost. Tóth Imre[/url] rutinmunkaként nézett rá, s rögtön mondta, hogy szerencsés, hogy még viszonylag hamar és nem egy már nagy lyukkal kerestem fel. Így ugyanis az ülés saját anyagával foltozható. A saját anyag pedig az Isofix-csatlakozó mellől volt kinyerhető. A javítás ugyanis csakis folttal lesz hosszú életű.



Hiába kicsi a lyuk, a javítás ára – 18 000 Ft – hallatán hátast dobtam. A munka ugyanis a legapróbb folt esetén sem sokkal kisebb, mint a tenyérnyinél vagy akár az ülés újrakárpitozásánál. Első lépés, hogy az ülést ki kell venni, ez a Scénic középső üléssoránál szerencsére egyszerű, hiszen egy kallantyú meghúzására kiemelhető. A munka java viszont itt következik, a profi javításhoz a teljes kárpitozást le kell bontani, hogy a szövet géppel varható legyen. A kárpitjavítás java tehát nem is a varrás, hanem az ülésszerelés. Így aztán egy másik jellemző hiba, illetve javítás, a sofőrülés kiszakadó oldalsó elemének cseréje sem kerül többe, mint az apró hátsó lyuk eltüntetése. A javítás során természetesen a gyári hibákat is igyekeznek javítani a tapasztaltabb mesterek, Tóth Imre[/url] például a kárpitozással találkozó ülésvázhoz védelmet épít be, ha már szétszedte az ülést. Ha pedig igény van rá, restaurálni is tud, szivacsot is cserélhet, illetve leginkább „feljavíthat” – ilyenkor persze felfelé srófolódik a minden esetben az adott munka alapján kalkulált ár.


Általánosságban elmondható, hogy a karcolások, horzsolások javítása nem ésszerű, azokat el kell fogadni, együtt kell velük élni, a szakadásokat pedig érdemes orvosolni. Legyen az akár egy gumi kürtgomb, ajtó- vagy üléskárpit, mind-mind javíthatók. Nem csak szövet, hanem bőr kárpit esetén is. Sőt, azoknál talán könnyebb is hasonló árnyalatút választani, illetve találni. Illetve a bőr festésével viszonylag könnyen, a szövetnél jelentősen könnyebben újítható fel. Ami pedig a legfontosabb: megfelelő törődéssel, jó minőségű bőr a szövetnél tartósabb lehet. Ehhez azonban rendszeres tisztítás és ápolás szükséges. Jó hír még a bőr kárpittal kapcsolatban, hogy esetében a karcolások javítására is van esély, így náluk a csak enyhén sérült elemek kapcsán sem csupán az újrakárpitozás az egyetlen felújítási esély.


Hogy pontosan mi hozható ki egy-egy elemből, illetve utastérből, az persze leginkább a szakemberek által lesz látható. Meg kell nézetni, majd eldönteni, hogy érdemes-e javíttatni a kárpitozást. Ha az autó piaci értékét kívánjuk növelni, akkor a profi munka sajnos rendszerint drága, amennyiben magunknak akarunk makulátlan autót, akkor megérheti, de ez természetesen egyéntől, autótól és persze pénztárcától függő.