hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapSzakállas módszerrel rabolták ki Fásy Ádám autóját

Szakállas módszerrel rabolták ki Fásy Ádám autóját


Fásy Ádám autóját a minap úgy rabolták ki, hogy azon semmiféle külsérelmi nyom nem mutatkozott. Ennek kapcsán szegezte nekünk a kérdést a TV2 Aktív című műsorának szerkesztője, hogy tényleg ki lehet-e nyitni egy autót nyom nélkül. De még mennyire – adtuk a választ, hiszen a távirányítós kulcsok blokkolása, illetve kódjuk lehallgatása, majd annak reprodukálása szakállas módszer. Amennyiben a tolvajok több jelet is el tudnak csípni, az ugrókódos védelmi rendszereket is gond nélkül ki tudják játszani.



Mit tehet az autós? Azt nyilván nem ajánljuk, hogy ne használja a távirányítót, bár a módszer biztos megoldás arra, hogy a rádiójeleket ne hallgathassák le. Ez viszont egy kényelmi extráról való lemondás, mi inkább azt javasoljuk, hogy amennyiben azt tapasztalja valaki, hogy a távirányító megnyomására nem nyitott vagy zárt az autó (ez utóbbit ugyanis mindig ajánlott ellenőrizni), akkor nem szabad ismét megpróbálkozni a kulcs nélküli zárással, hanem bizony azzal, mechanikusan kell reteszelni az ajtókat. Egyetlen elfogott kód alapján ugyanis még szinte biztosan nem lesznek kijátszhatók az ugrókódos rendszerek, míg kettővel akár már lehet rá esély.
[BANNER type="1"]


Ha már biztonság, fontos, hogy a legtöbb autót kétszeresen is ajánlott bezárni, ugyanis az első zárás-parancs legtöbbször csak kívülről blokkolja a zárakat, s azok belülről (egy üveg betörése után) nyithatók lehetnek, míg a második zárással a belső kilincseket is „kikapcsoljuk.

Kinyitni persze minden autót ki lehet, ahogyan mindegyiket el is lehet kötni. Ezért aztán lehetőleg ne hagyjunk semmit sem autónkban (persze magunk is tudjuk, hogy ez nem mindig kivitelezhető). Magát az autót pedig védjük a gyárin túl további lopásgátlóval is, ha pedig mégis pórul járnánk, még rosszabbul mint a mulatós királyként emlegetett Fásy Ádám, az ellopott autót bizony érdemes keresni, miként akár az ellopott cuccainkat is. Papírjainkat a közeli kukákban, nagyobb értékű ellopott tárgyainkat a használt termékekre specializált, ma már leginkább internetes piactereken, az autót pedig (miként azt már egy sikeres autómegtalálás kapcsán is írtuk) a környező kerületek nagyobb parkolóiban.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.
RELATED ARTICLES

1 hozzászólás

  1. Ha „zsúfolt a légtér” – pl. egy nagy és telített parkolóban -, akkor tolvajok nélkül is előfordulhat, hogy nem működik a távirányító. Ergo semmi köze a távirányító jel esetleges lehallgatásának ahhoz, hogy éppen nem nyílik az autó! Normálisan ezt a jelet minden közeli autó is veszi, csak éppen nem ismeri fel sajátjaként. De ettől még nyílik a saját ajtó és nem „hallgatnak” le az idegen autók (bár a tolvaj lehet)! 😉

Videók

- Hirdetés -spot_img

Most Popular