Idős kupék millió forintig – melyik dobogtat szíveket?

Jön a nyár, az előző hetekben már itt is volt, de állítólag záros időn belül vissza fog térni. Addig talán kabrió-szezon van, ám amint újból itt lesz a tűző nap és a kánikulai hőmérséklet, a leginkább megrögzött kabrió-fanatikusok is kénytelenek lesznek bezárni a tetőt, s az átmeneti vászon-/lemezkalap alatt a klíma hűvösében ülni. A tapasztaltak ugyanis már régóta tudják, hogy jó dolog egy kabrió, de az leginkább csak tavasszal, vagy ősszel, illetve a hajnali és a késő esti, már-már éjszakai órákban élvezhető ki. Amúgy pedig legalább olyan stílusos és a beázás lehetőségével nem fenyegető tud lenni egy kupé is.


Egy kupéban benne van az üzenet, hogy tulajdonosa vélhetően egyedülálló, hiszen nem bíbelődik gyerekülés, illetve gyerek hátra passzírozásával, és stílusa is van, hiszen azért vett kupét. Keringőre felhívásként is értelmezhető, s a vásárlóknak nyilván pont ez a céljuk. Vagy éppen csak a kényelmes utazás, a hosszú első ajtó adta kényelmes ki-beszállás? Utóbbihoz persze hely is szükséges, de ez már részletkérdés. Kupét amúgy sem racionális, hanem sokkal inkább érzelmi motiváció alapján szokás vásárolni. Hiszen hogyan lenne racionális egy, az adott alapterületet kevés oldalajtóval kihasználó, ráadásul nem magas, kombis vagy egyterűs, hanem lejtős vagy lépcsős hátú modell? Nyilván sehogy, s az is nyilvánvaló, hogy a kupévásárlókat ez csöppet sem érdekli.
[BANNER type="1"]

Ők egy formába, egy világba lesznek szerelmesek. Vélhetően nem úgy keresik autójukat, ahogyan mi választottuk ki körképünk modelljeit, ám arra a mi mustrának is tökéletes, hogy feltérképezzük, mibe szerethetnek bele a nem több mint egymillió forintért, akár az átlagosnál korosabb példányokat kereső, a 12,5 éves hazai autó-átlagéletkor kétszeresét, azaz 25 esztendőt is megengedő vásárlók. Azok, akik még véletlenül sem oldtimert vennének, hiszen tudják, hogy abból pöpec állapotú kupét nem kapnának ennyiért, ám a youngtimerekből viszont jót szeretnének. Olyat, ami még a mai igényeket is kiszolgálja, azaz légkondis, legalább 120 lóerő teljesítményű, továbbá rendelkezik érvényes magyar okmányokkal, s állapotát tekintve is legalább megfelelő, hogy vásárlás után ne kelljen – feltétlenül – komoly javításra költeni.


A viszonylag speciális igényeknek viszonylag sok modell felel meg. Már amennyiben nincsen speciális hajtásmódbeli igény a vásárlónál. A kupék között ugyanis első, hátsó és összkerékhajtású modellek egyaránt elérhetők. Bár manapság az új kupémodelleknél már szám számmal szerepelnek dízelmotoros verziók is, ebben, az egymillió forintig és 25 éves korig terjedő szegmensben kizárólag benzinmotorosok alkotják a választékot.



A kínálat egyébként minden egyéb szempontból sokrétű, hagyományos kompakt modellek háromajtósaira is hajlamosak voltak rábiggyeszteni a „Coupe” feliratot a gyártók, de vannak teljesen önálló modellek is a találati listán. Az ABC-sorrend elején álló Alfa GTV például az utóbbi csoportba tartozik, 1,8 vagy 2,0 literes, soros négyhengeres benzinmotorral, elsőkerék-hajtással, nem annyira tágas, csupán négyüléses utastérrel és jellegzetes, négy kereklámpásnak tűnő, ám valójában csak ügyes motorházfedél-dizájnos frontrésszel. Bár a GTV készült izgalmas V6-os motorokkal is, az egymillióig terjedő kínálatban olyan nincs, csak a kisebbek, azokból azonban akár az 1998-as frissítés utáni példány is kapható, még mindig 1 millió forint alatt.


Nem olcsóbb, de korosabb a keresési paramétereknek megfelelő Audi Coupe, mely már most olyan ritkaság, hogy 1 millió alatt csak feltöltő nélküli négyhengereseivel és fronthajtással kapható meg. Egy Quattro, pláne az S2-es, 230 lóerős turbós, az öthengeres 2,2 literessel kincset ér. A BMW 3 Coupékkal – nem meglepő módon – Dunát lehet rekeszteni, vannak 1,8-as literes négyhengeresek, valamint 2,0, 2,5 és 2,8 literes soros hathengeresek is. Klímával az E30-as nem jellemző, E36-os és E46-os azonban egyaránt választható – utóbbi egymillióig persze csak egyetlen példánnyal és jobboldali kormánnyal. Van kézi és automata váltós, ha fontos, kétzónás automata klímás, közepes és magas futású, valamint be nem vallott óraállású is. Lehet tippelni, hogy melyik a jobb. Mi a korrekt állapotúra és követhető múltúra szavazunk – ha van olyan. Értéknövelő az M Packet, egy valódi M pedig a kínálat csúcsa, akkor is, ha már 20 éves.


Cadillac Eldorado 1989-ből 4,5 literes, 272 lóerős V8-assal? A mai üzemanyagárak mellett 800 ezer forintért hátsókerékhajtása ellenére is eladhatatlannak tűnik, pláne úgy, hogy Chrysler Sebring, igaz, fronthajtással, ám ízlés szerint 2,0 literes, E85-tel is itatható benzinessel vagy 2,5-ös V6-ossal, szintén automata váltóval 600-800 ezer forint között is megkapható.



A legjobb ár/lóerő arányt talán a már korrekt állapotban is 0,5 millió alatt elcsíphető, jellemzően négy légzsákot is adó Citroën Xsara Coupe képviseli. Egy baj van csak vele: a stílusos kupé fogalmának kevéssé felel meg, ráadásul elöl hajt. Utóbbi az egymillióig eladásra kínált Dodge Avenger és Stealth modellekre is igaz, hiszen hiába amerikai márka modelljei, alapjaikat a Mitsubishi adta. Szintén elöl hajtanak, formát viszont nagykanállal mérnek a Pininfarina dizájnolta Fiat Coupék. Motorjaik 2,0 literes szívók vagy turbók, mindkettőből van négy- és öthengeres is. A csúcsváltozat 220 lóerős, megfutja a 250 km/órát és több példányban is kapható 1 millió forint alatt. Még olcsóbban megkapható az amerikai Ford Cougar, ami hiába tengerentúli, újfent elöl hajt, 2,5 literes, 170 lóerős V6-os benzinessel, 5 fokozatú kézi vagy 4 sebességes automata váltón keresztül.



A Honda kínálata az összes márka közül a legszélesebb, első és második generációs CR-X sajnos klímával nincs, ám az utolsó, targatetős, kétüléses van, akár 160 lóerős 1,6-os benzinessel is, az eladó Civic-ekhez hasonlóan a nagykorúságot közelítő korral. Ízlés szerint Accord Coupe vagy a még stílusosabb Prelude is szép számmal elérhető, négyhengeres benzinesekkel, fronthajtással, de akár összkerék-kormányzással és nem is vészes áron. Az automata váltóval is bőven kínálkozó Hyundai Coupék különlegessége szintén a vonzó ár és a korhoz mérten jó felszereltség – a kilencvenes években még ezt másolták a koreaiak. Hajtás? Hát persze, hogy elöl.


Elöl a hajtás az eladó Mazdáknál is, mégis különlegesek egytől egyig. Az MX-3 1,8 literes V6-osa az egyik legkisebb sorozatban gyártott V6-os, az MX-6 2,5 literes blokkja pedig szintén V6-os. Bár furcsa, hogy mit keres a normál állapotú autók között, mégis érdekesség a 990 ezer forintért eladásra kínált 9 éves RX-8. Tulajdonosa szerint e sorozatnál normális jelenség a motorhiba, s azon tanáccsal várja vevőit, hogy ne zsákbamacskát vegyenek, hanem inkább motorhibás RX-8-at, s maguk újíttassák fel a Wankel-motort. Van benne igazság.



A Mercedes kupéi végre „tisztességes” hátsókerék-hajtásúak. W124 és pápaszemes CLK alkotja a kínálatot. A szebb példányok bizony nem férnek bele az egymilliós limitbe. Mitsubishi Eclipse bezzeg akár 200 lóerővel is elérhető 1 millió alatt is – naná, hogy elsőkerék-hajtással. Ugyancsak így kínálkozik egy-egy Opel Astra G Coupe – bizony belőle is készült, Bertone formatervvel. Opel Calibra, 2,0 és 2,5 literes, négy- és hathengeres motorokkal, akár turbóval és/vagy összkerékhajtással is létezik, 16-20 évesen és ma is ütős, újkorában, 1989-ben a szériaautók között rekorder alacsony légellenállású formával.

A Peugeot 406 Coupe-ról inkább „csak” az mondható el, hogy Pininfarina formaterve szép, motorjai között a csúcs V6-os, ára pedig itteni vetélytársaihoz hasonlóan nem nyújtózik túl az egymillió forinton. Utóbbi felébe sem kerül egy elsőgenerációs Renault Mégane Coupe, s a második, azaz kacsafenekű kiadás sem drágább feltétlenül drágább egymilliónál. Persze csakis négyhengeres motorral van, de a Mégane II esetében ahhoz már hatfokozatú váltó jár, s a kettő együtt nem rossz kombináció. Van egy-két olyan különlegesség, mint a bőrkárpitos, hazai forgalomba helyezésű Rover 220 Turbo, ráadásul 200 lóerős motorral, vagy a Subaru SVX, automata váltóval és összkerékhajtással. Toyota Celicából a legutolsó kiadás is egymillió alatti tétel, igaz, úgy is több mint 10 éves már. Egy MR2 pedig 22 évesen is MR2, középmotorral és hátsókerék-hajtással, így nem sokkal olcsóbb.


Drágább a fronthajtású, még Golf II alapú Volkswagen Corrado, mely 1,8 literes 160 lóerős turbó vagy 2,9 literes VR6-os szívó motorral található meg keresésünkkor, s még drágább a teljesítményelvárásnak 1,8 literes turbómotorjával megfelelő Beetle. Maga a különlegesség a négy független üléses, 1,7 literes turbómotorral hajtott Volvo 480, a Volvo C70 pedig hasonló – viszonylag olcsó – örök klasszikusnak ígérkezik, persze 2,3 literes, öthengeres turbómotorjával nem csak jóval erősebb, hanem jóval torkosabb is.

A kupék kínálatának rákfenéje, hogy egy-egy formába igenis bele lehet szeretni. Pedig nem lenne szabad, hiszen e szegmensben átlagon felüli, az átépített, berhelt autók aránya. Ezért itt különösen fontos, hogy állapotot kell keresni; ha nem is elsősorban, de az adott modell kínálatán belül mindenképp. Amennyiben a vágyott sorozatból épp nincs kellően tetszetős példány, akkor bizony várni kell. Várni, ameddig nem lesz, nem megfelelő állapotút véve ugyanis a szerelem is elillanhat, s marad egy nem túlzottan praktikus, problémás öreg autó a vágyott kupéból. Ugye, hogy ezt senki sem akarhatja?!