Orbán is flexelt Szentgotthárdon

Régóta tudjuk, hogy az Opel szereti a flexet: Flex7 ülésrendszer, Flex-Fix bringatartó, Flex-rendező névre hallgató tárolók, Flex Ride adaptív futómű, sorolhatnánk még hosszasan. Magyarország számára azonban mind közül a legfontosabb a szentgotthárdi Flex motorgyár, melynek alapkövét 2011. április 13-án (szerdán) rakták le. Rá 5 hónapra, szeptember 23-án már tető alatt volt az új üzem, s amikor tavasszal, szintén áprilisban hazatért az első Opel Astra, már a gépek kétharmada is bent volt. Most pedig már az összes ott van, megy a (próba) gyártás, s immár az üzem is felavatásra került.





Készülnek a legújabb generációs, sőt, új motorcsaládba tartozó hajtóművek benzinesek, amelyek közvetlen befecskendezésesek és turbósak, egyelőre 1,6 literesek, 200 lóerősek és 300 Newtonméteresek. Lesz majd később dízel és kisebb, 1,2 literes benzines is. Egyelőre azonban az 1,6-os benzines készül, próbaüzemben, a gépek beállításához és persze tesztelésre. A legkiváltságosabb opelesek már ezzel szerelt autót is hajthatnak, például Kenyeres Gyula, a Flex gyár egyik vezetője. Tőle temérdek érdekes információt megtudtunk – leginkább a gyárról, az ott készülő termékről ugyanis nem nyilatkozhat még, arról majd januárban tervez egy prezentációt a gyár.



Prezentáció helyett itt leginkább díszbeszéd volt, Orbán Viktortól például megtudhattuk, hogy „A magyarok szeretik az Opelt„. És az Opel is szeret minket, melynek köszönhetően épült fel 1,5 év alatt fél millió eurós beruházással, 800 új munkahelyet teremtve a felfutása után akár évi fél millió motor gyártására képes Flex üzem. Történelmi helyen, a 20 évvel ezelőtt az Astrák összeszerelésére szolgált csarnokban, melyhez mintegy 30 ezer négyzetméternyi újat is építettek. Miként azt Thomas Sedran, az Opel ügyvezető igazgatója elmondta, a Szentgotthárdi beruházás kiemelkedően fontos eleme az Opel termékoffenzívájának, nem utolsó sorban, ez a legmodernebb motorgyára. Az első olyan, amelynek nevében megjelenik a flexibilitás. Gyors átállási idővel, egy gyártósoron lesz képes három- és négyhengeres benzines, valamint dízel motorok gyártására – mindegyik képes lesz kielégíteni a jövőbeli Euro6-os emissziós normákat.


[BANNER type="1"]




Természetesen mesések a fentiek, mi viszont leginkább arra voltunk ezúttal kíváncsiak, hogy milyen a melósok élete az Opelnél, vajon az is flexibilis? Kenyeres Gyulát faggathattuk, aki sok egyéb mellett a dolgozók képzéséért, kiválasztásáért is felel. Nincs könnyű dolga, jó mérnököket, kellő nyelvtudással, a nyugati határ menti kisvárosba költözéssel nehéz megfogni. Előfordul azonban, hogy akár a gyártósor mellől nevelnek ki saját maguk komoly szakembereket. Minden egyes csoport rendelkezik célkitűzéssel, melyeket, s az értük tett lépéseket félévente értékelnek a vezetők. A célok érdekében a legtöbbet tevő dolgozók kapnak előrejutási lehetőséget, aki pedig a magasabb pozíciókhoz szükséges képzettséget és nyelvtudást szeretné – szabadidejében – megszerezni, annak tanulmányi szerződéssel nyújt segítséget az Opel.



A flexibilitás természetesen a mindennapokban is megjelenik, a monoton feladatokat végzők két óránál többet nem végezhetik ugyanazt, utána váltanak. Így nincs bekattanás, sokkal inkább hűség, a fluktuáció állítólag a nullához közelít, inkább csak az új emberek jönnek a céghez. Ehhez kedvezményes étkezés, munkába járási támogatás is hozzájárul. Ha a dolgozók hárman tömörülnek egy autóba, gyakorlatilag a cég fizeti az útjukat, ha négyen ülnek be, akkor már keresnek is a bejárással is. Nem csak a dolgozók elégedettek, az Opel is. Sztrájk például még sosem volt és a munka, a termelés is jól megy, az elmúlt 20 évnek köszönhető a most megnyitott, új üzem.



A Flex üzem 800 új munkavállalójából 300 már leszerződött, a többiek csak később jönnek, az igazi termelés ugyanis csak decemberben fog elindulni. A most készülő motorok még mind csak próbapéldányok. Vizsgáznak a motorok, vizsgáznak a robotok, melyek ezúttal nem a teljesen önálló munkára, hanem a gyors átszerszámozhatóságra lettek optimalizálva. A Flex motorgyár több emberi munkát igényel és lassabb is, mint az 1992 óta közel 7 millió motort és 1997 óta csaknem 5,5 millió hengerfejet gyártott Family 1 üzem. Itt 35 helyett csupán 50 másodpercenként készülhet el egy motor – természetesen a termelés felfutásával, majd valamikor jövőre. Viszont szerényebb tervezett állásidejével még mindig termelékenyebb lehet, pláne, ha a motorszériák közötti átállásokat is számítjuk.





Most azonban az üzem még időnként megáll, leginkább a robotok közötti szállítópalettákat kell behangolni az éles gyártáskezdésig, azokat ugyanis nem lehetett külső helyszínen. Mivel eladásra kerülő autóba most még nem készül motor, a gépek betanítása alatt készülők belső felhasználásra, például tesztelésre mennek. Mi lesz ezekkel az alig futott motorokkal? Alaktalanítják, azaz olyan állapotba hozzák őket, hogy abból másodlagos piacra kerülve semmiképp se lehessen motort építeni. Hogy mégis miként teszik ezt? Naná, hogy flex-szel!