hétfő, február 2, 2026
spot_img
KezdőlapMiként látják világszerte az autózás jövőjét?

Miként látják világszerte az autózás jövőjét?

A Continental Mobility Study-ból kiderül, hogy még a városlakók sem tudják saját autó nélkül elképzelni a jövőt. Többségük azonban nem kíván felvágni autójával, s fele részük kipróbálná az autómentes életet is.




[kepallojobb=44637.jpg]Érzelmi kérdés is az autóbirtoklás, az autósok zöme nem is mondana le róla[/kepallojobb]
Az autósok több mint 80 százaléka fontosnak tartja, hogy legyen saját tulajdonú gépkocsija, azonban rendkívül kis százalékuk tekint úgy gépjárművére, mint státuszszimbólumra – derül ki a Continental közelmúltban készített nemzetközi felmérésből, amelyet többek között francia, kínai, amerikai és német gépkocsi-tulajdonosok körében végeztek. A kutatás arra is kereste a választ, hogy mennyi idő telik el két autóhasználat között egy-egy utazás alkalmával, továbbá hogy a válaszadók képesek lennének-e akár örökre lemondani az autózás adta kényelemről. A felmérés több szempontból is meglepő eredményt hozott.


A kutatás négy kontinensen – Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Dél-Amerikában – zajlott, készítői pedig különböző világvárosokban élő, 18-35 év közötti fiatal felnőtteket kérdeztek meg autóhasználati szokásaikról. Minden városban 1000 telefonos interjúval és több mint 500 online kérdőív segítségével vizsgálták a sofőrök szokásait, valamint viszonyukat autóikhoz. Ezen felül városonként 500 fiatal véleményét is megkérdezték az autózással kapcsolatos elvárásaikról és várakozásaikról. A válaszadók olyan metropoliszokban éltek, mint Sao Paulo, Szingapúr, Párizs, Moszkva, Los Angeles vagy Berlin. Mi pedig várostól, kortól függetlenül várjuk olvasóink véleményét az egyes kérdésekben az alábbi szavazódobozok által.



Egyértelmű, hogy a felmérés szerint a kérdezettek zöme nem kíván lemondani a saját autó birtoklásának lehetőségéről, ugyanakkor zömük nem kíván másokban irigységet kelteni autójával. Németországban (82%), Kínában (80%), az USA-ban (83%) és Franciaországban (82%) az autósok többsége fontosnak jelölte meg, hogy rendelkezzen saját tulajdonú gépjárművel. Ugyanakkor csak a válaszadók kisebb része tekinti prioritásnak, hogy kocsija lehetőleg drága, márkás, státuszszimbólumnak számító típus legyen. A legkevesebben Németországban (14%), a legtöbben pedig Kínában (59%) tartják fontosnak, hogy autójukkal irigységet keltsenek másokban. Az európaiak közül a franciák (36%) számára a legfontosabb, hogy olyan járművel közlekedjenek, amelyet csak kevesen tudnak megfizetni.
[BANNER type="1"]



A tanulmány készítői kíváncsiak voltak arra is, hogy a világvárosokban élők milyen gyakran használják gépjárműveiket, illetve hogy képesek lennének-e feladni az autózás adta kényelmet. A válaszokból kiderül, hogy többségüknek fontos a rendszeres használat. A legtöbben Los Angelesben és Sao Paulóban vélik úgy, hogy nem tudják nélkülözni a személygépjárművet, mint közlekedési eszközt, viszont a berliniek, a hamburgiak, illetve a párizsiak miden további nélkül megoldanák mindennapjaikat autó nélkül – ez természetesen nem csupán, illetve elsősorban mentalitásukból, hanem a tömegközlekedési hálózatból is adódó különbség.




A kutatás során az amerikai és a német sofőrök körében azt is részletesen vizsgálták, hogy mennyi idő telik el az egyes utazások között. A felmérés szerint tíz autóból kilenc kevesebbet tesz meg naponta 100 km-nél, az autók 40 százalékát pedig nem is használták a felmérés napján, a magyar autósok körében bizonyára még szerényebb számok adódnának. A felmérés átlaga szerint legtöbben naponta összesen 10-25 km megtételére használják kocsijukat, ugyanakkor a felmérésben résztvevők jelentős hányada (20-25 százaléka) többet autózik naponta 25-30 km-nél. Az ennél többet vezetők aránya azonban már jóval kevesebb, amit jól érzékeltet az is, hogy a válaszadók kevesebb mint 10 százaléka vallott úgy, hogy 50-75 km-nél többet tesz meg naponta. A két ország berendezkedéséből fakadóan a németek inkább rövidebb távra, az amerikaiak pedig nagyobb távolságra ülnek autóba. A tanulmány fényt derített arra is, hogy az autók a legtöbb használaton kívüli időt otthon töltik el (40%). Emellett szintén sok időre maradnak használaton kívül a munkahelyen: a németek 14 százaléka legalább 7 órára, az amerikaiak 10 százaléka pedig 6,5 órára hagyja egyedül autóját. Vásárlás okán is rendszeresen autóba ülnek Amerikában és Németországban egyaránt, ekkor az amerikaiak legalább egy, a németek pedig fél órára hagyják magára autójukat.




Utóbbiakból logikusan következik, hogy a közösségi autóhasználat – car sharing – világszerte jó megoldás lehetne az üzemben tartott autók számának csökkentésére vagy a városi parkolóhely-problémákra is. A Continental kutatása e kérdésben is vizsgálta a fiatalok nyitottságát. Az eredmények szerint a mostani középkorúak számára az önálló mobilitás kiemeltem fontos, a fiatalabb korosztály tagjai azonban nyitottabban állnak a közlekedéshez, mint elődeik: többségük nyitott a közösségi autózás, illetve autómegosztás lehetőségeire, melynek eredményeképpen lényegesen csökkenthetőek a közlekedéssel kapcsolatos költségek és a környezetterhelés is. Berlinben például, a megkérdezettek 71 százaléka, míg Hamburgban 68 százalékuk tartja a közös autóhasználatot vonzó lehetőségnek. A koncepció a moszkvaiak körében tűnik a legnépszerűtlenebbnek, ahol mindössze minden negyedik válaszadó élne egy belvárosi autóflotta rugalmas, megosztott használatának lehetőségével. A moszkvaiak számára fontos, hogy a saját autójukat vezessék, míg ez az arány Hamburgban és Los Angelesben a legalacsonyabb, ahol a megkérdezettek mindössze 21 százaléka ragaszkodik saját kocsihoz.




Az autóhasználati szokások mellett a tanulmány a városi közlekedés jövőjét vizsgálva arra is kereste a választ, hogy a világvárosok lakói hajlandóak lennének-e hosszabb vagy akár örökre feladni az autózást. A kérdéssel kapcsolatban a berlini autósok 14 százaléka nyilatkozott úgy, hogy képes lenne mindörökre felhagyni az autózással, 17 százalékuk pedig sohasem kísérelné meg ezen kényelmet eldobni magától. A nagy többség legalább megpróbálná, ugyanis ezt a választ a németek 57 százaléka jelölte meg. Moszkvában pedig a felmérésben résztvevők 60 százaléka nem zárkózik el attól, hogy az autózás helyett másfajta közlekedési módot részesítsen előnyben. A legkevesebben, mindössze 47 százaléknyian Sao Paulóban nyilatkoztak úgy, hogy legalább egyszer kipróbálnák, milyen gépkocsi nélkül élni. „A jövőben az egyéni mobilitást egyre nagyobb változatosság és komplexitás jellemzi majd. Annak érdekében, hogy továbbra is szakértő partnerei maradhassunk az autóiparnak, és megőrizhessük a globális piacon megszerzett kimagasló pozíciónkat, a Continental vállalatnak is folyamatos fejlesztésekre van szüksége a piaci elvárásokkal és az autóipari trendekkel összhangban”, összegezte a kutatás eredményeit Dr. Elmar Degenhart, a Continental igazgatóságának elnöke.


Forrás: Continental

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek