Szemhunyás és szigor a közlekedési törvények módosításában

Szigor vagy éppen engedékenység? Vajon merre változhatnak a közlekedési törvények? Átnéztük a június 1-én benyújtott, az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, s kijelenthetjük, van benne mindkettő, azaz szigor és engedékenység is.


A közúthálózat tervezésére és fejlesztésére irányuló előírás-változások egyelőre kevéssé érintik majd az autósokat, pláne, hogy 15-30 évben tervezett célállapot-rögzítést irányoznak elő. Hamarabb érezhető lehet, hogy szigorodik a közutak melletti reklámtáblák, reklámhordozók elhelyezhetősége. Bár a közút úttesten kívüli burkolatlan területe továbbra is kivétel marad, villanypóznára, telefonoszlopra ott sem lehet majd ragasztgatni, amennyiben a tervezet elfogadásra kerül. Lakott területen kívül még keményebb lenne a rendelkezés, ott gyakorlatilag csak a benzinkutak felirata, árai, illetve máshol az adott épületben lévő cég neve, piktogramja, illetve – közvetlenül a közút mellett elhelyezve – a közlekedés biztonságát elősegítő, közérdekű tájékoztatást tartalmazó táblák lennének megtűrtek.



Mint azt nemrégiben egy szerencsés szerencsétlenség kapcsán is írtuk, főút útpadkáján ugyanúgy tilos várakozni, mint leállósávban, azaz mai nevén vészsávban, s műszaki hiba esetén mielőbb gondoskodni kell az autó elszállításáról. Ez a jövőben fokozottan igaz lehet, ugyanis a tervezet szerint a gyorsforgalmi közút – magyarul leginkább autópálya – kezelője balesetveszély esetén a rendőrség, minden más esetben az üzembentartó/tulajdonos és a rendőrség előzetes értesítésével elszállíthatja azt a járművet, amely a közúti forgalom biztonságát veszélyeztető módon a közút területén olyan helyen vesztegel, ahol a megállás tilos. Súlyosbítja a helyzetet, hogy „A jármű elszállítása során a járműhasználat akadályoztatása folytán a keletkezett kárért a közút kezelőjét nem terheli kártalanítási kötelezettség.” Magyarán, az elszállított, magára hagyott járművet akár le is írhatjuk, ha azt bármilyen baleset éri, azt nem kérhetjük számon a közút kezelőjén. Az elszállításért természetesen fizetni kell, akárcsak a tárolásért – ráadásul egyelőre nem is ismert, hogy milyen díjakat. Amennyiben pedig az üzembentartó nem egyenlíti ki tartozását a második értesítését követő 180 napon belül, vagy az üzembentartó kiléte 180 napon belül nem állapítható meg, a közútkezelő jogosult a járművet értékesíteni vagy más módon hasznosítani. Némi sarkítással nyereményautó, lövöldében célpont is lehet belőle. Bár a tervezet szerint amennyiben az elszállított jármű tulajdonosa az értékesítést vagy más módon történő hasznosítást követő 60 napon belül jelentkezik, részére az értékesítésből vagy a más módon történő hasznosításból befolyt, a szállítással, a tárolással és az értékesítéssel kapcsolatban felmerült igazolt költségekkel csökkentett ellenértéket ki kell fizetni, az azonban nincs rögzítve, hogy mekkora költségek lehetnek, mennyire kell reális áron értékesíteni az autót. [BANNER type="1"]



Szigor nem csak az autók elszállítása kapcsán található a közlekedési törvények módosítási javaslatában, a parkolási bírságok is szigorodhatnak. Bár az az időszak már jó ideje elmúlt, amikor olcsóbb volt naponta egy büntetést kifizetni, mint egész napra jegyet venni, hiszen a bírság mértéke öt naptári napon belüli befizetés esetén is az adott területre érvényes egyórai várakozási díj tízszerese, mostantól még kevésbé lesz pardon az autójukat fizetés nélkül várakoztatókkal szemben. Pedig valljuk be, előfordulhat, például személyi sérülés, elhúzódó tárgyalás vagy akár egy hosszas, orvosi rendelőben várakozás során, hogy az autós nem tudja meghosszabbítani parkolójegyét. (Ezért is lehet eladni vaskos tranzakciós díjjal mobiltelefonon keresztül a parkolójegyet). A törvény ráadásul ravasz módon változik, hiszen ismerős szöveggel kezdődik az új passzus. „A díjfizetési kötelezettség alá eső várakozási területen díjfizetés nélkül várakozó járműre ugyanazon a várakozási területen egy naptári napon belül pótdíj csak egyszer szabható ki, kivéve, ha a várakozás csak meghatározott időtartamig engedélyezett.” Az utolsó mondatrész a lényeg, tehát ahol limitált, hogy mondjuk 3 óráig lehet egy huzamban várakozni, ott 3 óránként mehet is a bírság, (például a budapesti belváros 8-20 óráig fizetős zónájában) akár 4-et is lehet kapni egyetlen napon, ami már az egy órára érvényes (a példánál maradva 400 forintos) díj negyvenszeresét (16 000 Ft-os összeget) jelenti.



A szigor és az újabb ellenőrzések kapcsán – ami nem feltétlen rossz – bevezetésre kerül a közúti ellenőr fogalma. Azt már tudjuk, hogy milyen névjegyzéket fognak róluk vezetni – ennek részleteitől megkímélnénk olvasóinkat, ám a munkakör létesítéséhez szükséges iskolai végzettséget, képesítési előírásokat, valamint a névjegyzék vezetésére és a közúti ellenőrök rendszeres továbbképzésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat később, rendeletben fogja meghatározni az érintett miniszter. Az eddig leírtak alapján minden nagykorú, büntetlen előéletű magyar állampolgár lehetne igazoltatási és ellenőrzési joggal rendelkező közúti ellenőr. Egyelőre azt sem tudni, hogy karszalagról vagy egyenruháról lehet-e majd őket felismerni.



A szabályzások módosításában van szemhunyás, illetve józanodás is. Ilyen például, hogy a típusbizonyítvánnyal rendelkező új járművek esetén a forgalomba helyezés előtti vizsgálattól a gyártó vagy forgalmazó kérelmére eltekinthet a jövőben a közlekedési hatóság. Jelentősen egyszerűsödik – ismét – a külföldi rendszámos autók használata. A külföldi üzembentartótól rendszeres munkavégzéshez kapott autót időkorlát nélkül, egyébként 6 hónapon belül összességében 30 napig lehet használni (ellenőrzés során az adatokat az új, közigazgatási bírságnyilvántartásban rögzítik). A magyar lakcímmel, külföldi tartózkodási hellyel rendelkezők, valamint a magyar költségvetési szerv által hivatalos célú külföldi kiküldetésben lévők, az Európai Unió intézményeinél – vagy olyan nemzetközi szervezetnél, amelynek Magyarország is tagja – dolgozók, illetve a velük közös háztartásban, a kiküldetés teljesítésének helyén élők szintén időkorlát nélkül vezethetnek majd nem hazai azonosítójú autókat, amennyiben a tervezet megszavazásra kerül.


Bár az idén nyári közlekedési törvénymódosítási terv kétségtelenül sokak, a külföldön vagy külföldi cégnél dolgozók számára egyszerűsítést jelent, arról nem szól, hogy kaphatnak-e kompenzációt, kérhetik-e autóik regisztrációs díjának visszafizetését azon vállalatok vagy külföldön dolgozók, akik csakis a korábbi szigor miatt honosították autójukat. A kérdés nyilván költői lenne, így inkább fel sem tesszük. A tervezet vitája az Országgyűlés június 18-20. közötti ülésein, a módosítás megszavazása pedig egy héttel később, június 25-27. között várható.