Olcsó benzinnel, jó fociért irány Ukrajna vagy Lengyelország

Június 8-án, pénteken kezdődik (és július 1-jén ér véget) a lengyel-ukrán közös rendezésű labdarúgó Európa-bajnokság, az év egyik leginkább várt sporteseménye a londoni nyári Olimpiai Játékok (július 27. – augusztus 12.) mellett, előtt. Magyarországról az ingyenjegyes meghívottakon, a nagyon-nagyon VIP-eken és celebeken kívül sokan vélhetően nem szurkolnak majd a helyszínen, pedig egy-egy vendéglátó város nincs is olyan messze, az útiköltség – pláne a hazainál főleg Ukrajnában jóval olcsóbb üzemanyaggal – kibírható, „csak a szállás és a belépő kerülhet egy kisebb vagyonba.


Lengyelország és Ukrajna is négy-négy városban és stadionban fogadja a csapatokat és a nézők százezreit, utóbbiak között – a már-már fájóan szorosra húzott nadrágszíj ellenére is – egészen biztosan temérdek honfitársunk is lenne, amennyiben az Egervári-féle válogatott kiharcolta volna a részvételi jogot. Nem sikerült – 1986 óta böjtölünk, nemzetközi tornán utoljára ezidőtájt volt miben reménykedni (na akkor sem túl sokáig, hiszen a mexikói vébén, az első, irapuatói csoportmérkőzésen a szovjetek ugye irgalmatlanul megrázták a pofonfát, 6-0 oda, kiábrándulás, hanyatlás, a szürke középmezőnybe süllyedés, egymásra mutogatás, csak a múltból élés).
[BANNER type="1"]
Mondjuk a futballrajongóknak, a tényleg jó játék szerelmeseinek egy világbajnokság vagy Európa-bajnokság mindig csemege, sőt ilyenkor valamennyire az is felveszi a fonalat, akitől a labdarúgás messzebb áll, mint BMW-től az elsőkerékhajtás. Otthon, kocsmában vagy köztéri kivetítőkön társaságban nézni a meccseket és szakérteni is népsport és kedvelt szórakozás, de elmenni a helyszínre, ott lenni, összekötni a kellemest a még kellemesebbel, az utazást élvezni, turistáskodni, bámészkodni, kikapcsolódni – így együtt ez az igazi.



Repülő? Drága, ha nem jó előre lettek lefoglalva a jegyek. Meg egy csomó idő abból a szempontból, hogy reptérre kijutás, várakozás, még több várakozás, stb. És akkor még az ottani közlekedést is meg kell oldani valahogy. Busz, vonat? Sok idő az is, és szintén nem a magunk urai vagyunk. Bringával és sátrazva lehet, lenne az ideális (testmozgás, anyagiak, környezetvédelem), azonban az ideális van legkevésbé köszönőviszonyban a reálissal. Marad hát az autó (vagy motor), nagyobb branccsal kisbusz – nézzük, milyen távolságokról és szükséges büdzséről beszélünk.


A lengyelországi helyszínekből Wroclaw a legközelebbi (Budapesttől – például a viamichelin.com által ajánlott rövid útvonalon – 620 km), Varsó és Poznan 710-790, a legészakabbra fekvő Gdansk 950 km. Az ukránokból Lvov (590 km) már-már a szomszédban van, a többi, tehát Kijev (1130), Harkov (1780) és Donyeck (2130) elérése – az utak minősége miatt is – komolyabb kihívás. Lvov, a legközelebbi a favorit? Jó választás, mert június 9. és 17. között a dán, német, portugál, holland halálcsoport három meccsének is ez a város ad otthont, a határon túl útdíjjal nem kell számolni, az üzemanyag pedig nagyságrendekkel olcsóbb a nálunk kaphatónál (a benzin a cikk keddi írásakor 1,163, a gázolaj 0,979 eurónak megfelelő hrivnyába, átszámítva 353, illetve 296 forintba kerül). Más kérdés, hogy 4-4 nap szünet van a mérkőzések között, átmenni egy másik helyszínre sok idő és fáradság, akkor már érdemes mindenféle kultúrprogramokat szervezni és/vagy a többi csatározást tévében vagy a tereken, sok-sok dán, német és portugál szurkoló társaságában végigüvölteni.


[kepallobal=57231.jpg]Ha az asszony vagy a leánygyermek inkább a mediterrán országokba menne vakációzni, CR9-cel és a többi futballcelebbel tán őket is rá lehet venni a stadionlátogatós, meccsnézős túrára[/kepallobal]
Wroclaw, Lengyelország inkább vonzó úticél? Ha messzebb nincs is, a cseh, görög, lengyel, orosz kvartett semmiképp sem kecsegtet sziporkázó focival. Varsóban ugyanezek a csapatok küzdenek a csoportfázis alatt, majd a főváros negyed- és elődöntőt is rendez – persze jó néhány nappal később. Poznanba az olaszok, a horvátok és az írek, Gdanskba is ők és a címvédő spanyolok (meg a Balti-tenger) miatt érdemes elkocsizni. Lengyelországban a benzin és a gázolaj átlagára 1,319 és 1,292 eurónak megfelelő zlotyi, forintra átszámolva 399 és 391 – csodák csodájára ez is jutányosabb, mint drága hazánkban. A jelen esetben tranzitországnak számító cseheknél még nálunk is foghúzósabb a tankolás, de ott keveset megyünk, átugorhatjuk megállás (és kis kerülővel 310 koronás, azaz 3400 forintos, 10 napra érvényes matrica) nélkül. Lengyelországban a gyors haladásért cserébe szakaszonként, kapuknál kell fizetni, nem vészes összegeket.


Van rá idő, hozzá vállalkozókedv és irány a vadregényes Ukrajna? Kijevben (és donyecki száműzetésben is) az angolok, a franciák, a svédek és az ukránok játszanak, Harkovban a Ronaldo-féle csoport. A finálé Kijevben lesz. Ami a lelkesedést lelombozhatja, az a szállodák és a jegyek ilyenkor szokásos horrorára, s hogy nagyjából kizárt szállást találni a stadionok környékén, jegyekhez meg csupán feketén, nyilván durva pénzekért lehet jutni. Jön még az evés-ivás, a biztonságos parkolás költsége – anyagilag érvágás egy ilyen volumenű sportesemény helyszínén, helyszínein lenni.


De ha azt vesszük, hogy mondjuk Split, a horvát tengerpart is 750 km és drága, Rimini, az olasz riviéra is 950 és drága, eszik-iszik, mulatozik a család, és az drága (a Balatonon, de még a Velencei-tónál vagy bármelyik divatos wellness szálláshelyen is), akkor sok érv nem szól a futballturizmus ellen. Esetleg és jobb híján szurkolhatunk annak is, hogy egyszer végre Magyarország is rendezhessen egy Európa-bajnokságot vagy olimpiát, bár ha a görög példából indulunk ki, nem annyira szuper befektetés vendégül látni a világot, infrastruktúrát fejleszteni, s aztán kihasználatlanul becsődölni, ugye.