Új helyett régit, gyári garanciával? Kia cee’d használtteszt

    4
    6
    Használt autó vásárlásától sokakat a gyári garancia hiánya riaszt vissza – ezért is érheti meg gyári garancia-kiterjesztést, illetve olyan autót vásárolni, amelynek garanciája hosszabb az átlagosnál. Az általánosnak tekinthető 2 évesnél hosszabbként egyre többen adnak 3 évet, ám ennél hosszabbat alaphelyzetben nemigen kínálnak, kivéve persze a Kiát és konszerntársát a Hyundait. Míg utóbbinál az 5 év kilométer-korlátozás nélküli garancia a sokat „futóknak” ideális, a Kia 7 év/150 000 kilométer ajánlata a normál vagy annál is kevesebbet autózók és a 3-4 éves használt példányt keresők számára egyaránt komoly ajánlat. A hazai piacra 2007 elején befutott, 2006 szeptemberében bemutatkozott cee’d például minden – az említett futást még el nem ért – példányával garanciális tehát, így aztán a rizikómentes használt autót keresők számára a legjobb üzletnek tekinthető. [BANNER type="1"]

    Ez a koreai – kezdeti példányait leszámítva valójában szlovák gyártású – modell már nem árával, hanem általános jellemzőivel nyerte vevőit újonnan, s a használtpiacon sem árával hódít, a piac úgy néz ki, megfizeti kvalitásait, nem lényegesen olcsóbb, mint például a német tömegmodellek, ugyanis jellemzőivel sem rosszabb azoknál. Sőt, aki az elmúlt években különösebb preferencia nélkül kérdezett, hogy milyen alsó-középkategóriást vegyen, annak ezt javasoltam. Látókörömben így egy első kiadású kombi és egy, a 2009-es frissítés utáni ötajtós is mozog. Mindkettőt az 1,4-es, 109 lóerős benzines alapmotor hajtja, melyért újkorában rajongtam. A kombi az alap feletti ellátmány már 6 légzsákkal, de csak hátul elektromos ablakokkal, manuális klímával, az ötajtós pedig a létező legjobban felszerelt: ESP, tempomat, ülésfűtés, elektrokróm tükör, Bluetooth kihangosító, kétzónás automata klíma, de még stop-start rendszer is van benne. Gazdag ellátmányának köszönheti, hogy míg az egyébként teljesen másként, zömében hosszú távra használt kombival semmi gond sincs, a teljesen más felhasználó által, teljesen másként, városi, rövid távokra használt ötajtós már fel tud mutatni néhány hibát.

    Az 2009-es gyártású, általam is többször, még félévesen, 15 ezer kilométeres korában, majd 20 ezer kilométerrel is vezetett, s mindig szemmel tartott ötajtóssal most nem egész 3 éves korában, órájában alig több mint 33 ezer kilométerrel sikerült közel egy hetet eltölteni. Kíváncsi voltam, hogy mennyire használódott el, vajon jó autót ajánlottam-e, s persze volt egy feladatom is, a hónapok óta nem működő stop-start rendszert ismét hadra fogni.
    Bevallom, az első kép, azaz az utastér is mutat egy hibát: az első ajtókilincsek ezüstszínű fóliája az ajtónyitók felső élénél teljesen elkopott. Amúgy egy alapos takarítás után újszerű a beltér, a méretes, hosszú ülőlapú és kényelmesen kemény tömésű ülések jópofa, középen világosszürke kárpitja nem kopott meg, a műszerfalon és az ajtók felső részein puha műanyagok épek, csakúgy a pedálgumik és a kormány, illetve a váltógomb bőrbevonata is. A mai autókhoz, s még a már itthon is kapható új cee’dhez képest is óriási a konkrétan 1,5 méteres belső szélesség, láb- és fejtér is bőven van, 180 centiméteres sofőr mögött kényelmesen fér el a hasonló termetű utas. Hátul széles az ülés, a három gyerekülés egymás mellé csatolását gátolja azonban, hogy középen nem elég hosszú a biztonsági öv, illetve, hogy Isofix csatok csak a szélső helyekre kerültek. Egy csemete persze előre is tehető, ugyanis az utasoldali légzsák kiiktatható.

    A kompakt méretű, 4,24 méter hosszú karosszériában kellemes meglepetés a csomagtér 340 literes mérete, ami ugyan nem nagyobb, mint mondjuk a Golf 350 literese, de egészen sok cucc fér bele, s hagyományos üléshajtással sík padlós, 1300 literes térré bővíthető.
    Kétségtelenül elismerésre méltó a cee’d tágas, korrekt kidolgozású – a közel három éves autóban is –zörgésmentes utastere, de amivel igazán nagy, az alapmotorjának élénksége. Az 1,4 literes, blokkjával és hengerfejével is könnyűfém, láncos vezérlésű benzines megjelenésekor is élénknek – méretosztálya legerősebb szívómotorjának – tűnt és ma is az. Fogyasztása sem rossz, országúton simán el lehet érni vele a gyári 5,2 l/100 km vegyes értéket, városban azonban a megadott 6,6 l/100 km helyett inkább 1, de akár 2 literrel is többel kell kalkulálni. Cserében dinamikus, jól húz, akár autópályán is. Városban és országúton egészen csendes a cee’d futása, autópályán azonban – ha nem is hangosan, de motorja hallható – mivel a többi zaj ott is szerény, utóbbi erősnek tűnik, pedig nem az. Alapjárata is halk, az Eco Dynamics csomaggal ráadásul, ha jól emlékszem 12 Celsius fok és 80 százalékos akkutöltés felett automatikusan meg is áll a motor, s egészen gyorsan, csendesen indul újra. A rendszer egyetlen szépséghibája, hogy a kizárólag városban használt autó akkuját időnként fel kell tölteni: 1 éves korában még egy Budapest-Szeged-Budapest út segített rajta, most 100 kilométernyi, megállás nélküli haladás nem, az egy éjszakán át tartó csepptöltés igen, ismét működik a rendszer.

    A cee’d élénk motorjához passzoló a kormány-, illetve futóműve. Mindkettő közvetlen, az elektromos (ESP-vel vészesetben az optimális ív felé terelő) kormányszervo nem túlzott intenzitású, a futómű pedig alapvetően feszes, de azért csillapítása is van: az úthibák nem maradnak észrevétlenek, de messze nem tolakodnak az utastérbe. Kanyarodni élmény a cee’d-del, csekély az oldaldőlés, kitörési hajlamnak nyoma sincs, nem sok dolga akad az ESP-nek. Egyértelműen kijelenthető, hogy vezetni és utazni is jó a cee’d-del, a konkrét modellnél a stop-start rendszer ugyan átlagon felüli pontossággal mutatja, ha merül az akku – ami akár még jó is lehet, a másik „komoly” hiba pedig a kihangosítóé. Időnként elfelejti a készüléket, sokszor nem veszi át a hívást, s üzenetei sem jelennek meg a központi kijelzőn. Bár a kormánykerékről kapcsolható – s hívás fogadására tökéletes, amúgy okoz sokszor bosszúságot. Gyári rendszer mondjuk kevés cee’d-be került, érdemesebb utólagossal szereltet venni vagy olyat beépíteni. Mindez persze csak részletkérdés, alapvetően nagyon korrekt, takarékos, az átlagos igényeknek tökéletesen megfelelő modell a cee’d.
    Kia cee’d 1.4 alkatrészárai
    Hátsó kipufogódob 19 500 Ft – gyári
    Első fékbetét 7 070 Ft/db – Roadhouse
    Első féktárcsa 11 320 Ft – Nipparts
    Hátsó lengéscsillapító 19 325 Ft/oldal – Sachs
    Kuplungszett 30 540 Ft – LUK
    Olajszűrő 1 434 Ft – Mahle

    Forrás: Zs+U Kft.

    Ára valóban nem kedvezőbb, mint a német konkurenseké, ám ellátmánya rendszerint gazdagabb, így adott szintet elvárva már olcsóbb. Alkatrészárai miatt a garanciából kifutó példányoknál sem kell aggódni – lásd táblázatunkat -, minden átlagos vagy inkább az alatti áron kapható hozzá. Legolcsóbb – akár még garanciális – példányai 1,7-1,8 millió forint körül jelennek meg, a tesztelt 2009-es, dús felszereltségű frissített darab ára is 3 millió forint alatt lehet, aki méret, felszereltség, minőség és megbízhatóság alapján keres autót, a piac legjobb ajánlatait csípheti el egy még garanciális darabbal.
    Előző cikkHogyan ne húzzunk ki egy autót az árokból?
    Következő cikkBalesetveszély a Szent Gellért téren
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    4 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Maximálisan egyetértek Szakál Rolanddal. Egy használt-teszt esetén én nagyon kíváncsi lennék a strapabírásra, megbízhatóságra, vagyis arra, hogy pl 100 ezer vagy 200 ezer km után hány alkatrészt kellett cserélni benne és mennyiért. Leszámítva nyilván a kopó- fogyó alkatrészeket. Erről kellene szólnia a tesztnek. Nekem nem futja új autóra de egy 5-6 éveset 100-150 ezer km-rel szívesen vennék és hát jó lenne tudni , mire számíthatok, mennyit kell rá költenem a kötelező karbantartásokon kívül. Nem az érdekel hogy 33 ezer után még minden ok vele. Amúgy kedves Nick te még hiszel a km órának? Amit a hahun 150 ezerrel hirdetnek abban valószínűleg min. 200 ezer van.

    2. Kiváncsiságból megnéztem a használtauto.hu-n, benzines Ceed 78 db van eladó, ebből 49 db 50 ezer km alatti futásteljesítményű, csak 5 db van amiben több, mint 100 ezer km. van, de ebből az 5-ből 4 db 100-120 ezer körüli, mindösszeg egy kocsiban van ennél több (168 ezer).
      Dízel Ceed-ből 68 db eladó van, ebből 5 db-ban van több, mint 150 ezer km, de 180 ezer fölötti futásteljesítményű egyetlen egy sincs.

      Ebből az szűrhető le, hogy vagy nincs 200 ezer km. fölötti kocsi, vagy ha van, azzal olyan elégedett a gazdája, hogy nem akarja eladni. Ez elég is használt tesztnek 🙂

    3. Ebben a tesztben éppen az volt a lényeg, hogy a használt kocsi gyári garanciával legyen, tehát a 250 ezer km.-t futott gép már kiesne ebből a kategóriából. Másrészt az átlag magyar autós évente 10-15 ezer km-t megy, ez a kocsi a 3 évével és a 33 ezer km-rel éppen ennek felel meg. Azon meg csodálkoznék, ha KIA Ceedből lenne olyan benzines autó, amelyik már 250 ezret futott. Ezt a kocsit 2007-től, tehát csak 5 éve lehet kapni. Aki évi 50 ezer km-t megy az nem benzines kocsit vesz, és az a kör nem egy kompakt kategóriás KIA-t fog venni. Szóval ez a teszt rendben van.

    4. Már megint egy semmitérő használt-teszt. Az autó szinte bejáratós 33 ezer kilométerrel.Ebből a típusból rengeteg van, nem lehetett volna egy 250 ezret futottat tesztelni. Abból már lehetne értelmeskövetkeztetéseket levonni.