Ronda és káros is a madárürülék
Nem csak gyümölcs, hanem ág, levél, virág és madárürülék is potyoghat az autóra. Mindegyik lehet ártalmas, hogy melyikről, mikor, milyenre lehet számítani, azt nemrégiben igyekeztünk körbejárni, jelen cikkünkhöz pedig azt próbáltuk megnézni, hogy melyik ártalmas leginkább a fényezésnek, melyik miként takarítható le, ha az autóra esett.
Azt például egyértelműen kijelenthetjük, hogy ősszel veszélyes lehet diófa alá parkolni, hiszen a lepotyogó szemek jégesőszerű támadást mérhetnek a karosszériára, s ugyanígy egy almafa is veszélyes lehet. Nem csak a méretes gyümölccsel rendelkezők, hanem a díszfák is tudnak azonban a róluk hulló – inkább csak zavaró, mint ártalmas – levelek, virágok mellett maradandó nyomokat is hagyni az autón. A fenyőfa makacs, még a kézről is nehezen letakarítható gyantájával bizonyára mindenki találkozott már, s nekünk is az ugrott be elsőként, de megkérdeztünk egy autómosót is, a budapesti Lurdy Házban működő EZ Wash vezetője, Pálffy Zsolt szolgált néhány hasznos tanáccsal annak kapcsán, hogy mely fa „lélegzi ki” a legmakacsabb nedveket. [BANNER type="1"]
Nagyítva látszik a képen, kimarta a lakkot az egykori madárürülék
A fenyő viasza valóban az egyik legjobban ragaszkodó, de juharfélék levelein keresztüli guttációjával mutatkozó pöttyök is hasonlóan makacsul tudnak ragaszkodni a fényezéshez, illetve akár az üvegfelületekhez is. Míg a lemezeken csak optikai hibának számítanak a rájuk rakódott gyantafoltok, illetve apró pöttyöcskék, az üvegeken már zavaróbb tud lenni. Esőben az amúgy talán nem is olyan mértékben észrevehető apró dudorok miatt még a jó törlőlapát sem fogja tudni tisztítani a felületet, hanem az apró pöttyök között víz akár összefüggő filmréteget fog húzni. A gyanta még komolyabb problémát jelenthet, s azt, ha észrevesszük, nem is szabad megpróbálni leszedni. A többit sem persze, de talán az általában kezdetben puha anyag váltja ki legjobban az óvatosan végzendő törölhetnéket. Oldószer nélkül legfeljebb elkenni fogjuk tudni a gyantát. Ha mindezt ráadásul papírral tesszük, jó eséllyel karcolni is fogjuk a karosszériát. Törlőkendőből a szennyeződéseket magukba záró mikroszálasakat érdemes választani, ugyanis önmagában hiába karcmentes egy pamutrongy is, az a koszokat magán hordozza, és nem nyeli el.
Noha a gyanta nagyja már egy ronggyal is lehúzható, az egészét nem fogjuk tudni letörölni, ahhoz ugyanis oldószerre, alkoholtartalmú tisztítószerre van szükség. Ebből kifolyólag akár pálinka, vodka, de még a whisky is megteszi, érdemes azonban céleszközt választani. Például alkoholbázisú üvegtisztítót, illetve óvatos használattal komolyabb alkoholt, melyek kapcsán azonban vigyázni kell, hogy azok a fényezést, illetve a műanyagokat ne kezdjék ki. Az EZ Wash például izopropil-alkoholt (C3H8O) alkalmaz. Ez vízzel hígítható, s kell is 50 százalékban, hogy ne legyen túl erős, a műanyagokra veszélyes.
Nem csak a karosszériára, az üvegekre is rá tudnak égni a szerves szennyeződések. Érdemes mosni a fák foltjait, azok ugyanis gátolhatják a kilátást
A takarítással nem érdemes várni, ugyanis a napon parkoló autó lakkjába beleéghet, de még bele is süllyedhet a gyanta, illetve bármely egyéb, a fákról származó nedvesség is. Több hónapos foltok már csak polírozással eltüntethetők, míg a frissek – akár forró gőzzel – viszonylag könnyen letolhatók.
Bár a gyanta is makacs, van szennyeződés, amely még a fenyőfa nedvénél is károsabb, ez pedig nem más, mint a guanó, azaz a madárürülék. Egyrészt ez is bele tud égni a karosszériába, de ez még savas, maró hatású is, így a lemosott ürülék helyén is maradhat folt. A savas anyag akár szemmel látható krátert is hagyhat a karosszérián, ami kisebb mértékű esetén a karosszéria waxolásával orvosolható, ám jobb megelőzni. Madárürüléket látva azt ajánlott azonnal lemosni bő vízzel és mikroszálas kendővel, vagy akár csupán bő vízzel, például egy gőzborotvás mosóval. Az újnak nem nevezhető tanács napjainkban fokozottan fontos, Pálffy szerint ugyanis az elmúlt években érezhetően savasabb lett a madarak salakanyaga, így egyre komolyabb foltokat hagynak akár a sokszorosan lakkozott autókon is. Akinél már megtörtént a baj, akár a károsodott lakkozású – de még ép fényezésű – autóján is orvosoltathatja a hibát, igaz, egy rendes gépi polírozásért és a hozzá társított komplett autótisztításért már közel 15 ezer forint fizetendő. Érdemes hát mosni a madarak dolga végezte után is az autót, s nem megvárni, amíg a savas anyag marásba kezd.
es a harsfarol lecsepego mezes alkatu cseppeket mivel lehet konnyen eltuntetni?
” egy rendes gépi polírozásért és a hozzá társított komplett autótisztításért már közel 15 ezer forint fizetendő. ”
15 ezerből nem lehet rendes gépi polírozást,+ komplett tisztítást kihozni.Hacsak az ember ingyen dolgozik, lopott anyagok felhasználásával.
Most általánosítani fogok,kérem ,akinek nem inge,ne vegye magára! Autókozmetikákban fontos,hogy minél rövidebb idő alatt minél több autót tudjanak „megcsinálni”.Egy színvonalas, nagy odafigyeléssel végzett több lépcsős polírozás maszkolással (műanyag részek,lámpák,stb.kitakarása) minden polírozási lépcső utáni magasnyomású mosás több,mint 10 órás művelet.Én kb 13-15 órát töltök egy polírral,függ a karcok mélységétől,autó színétől,nagyságától,lakk keménységétől.Kozmetikákban inkább csak tömítik a karcokat,nem megszüntetik,ezért 2-3 óra alatt „kész” a verda.És még nem is beszéltem a belső + motortér takarításról.
Fizetett hirdetésünket olvashatták…