Milyen kabriót kapni 1,5 millióért? Íme a kínálat

Ha valami, hát a kabrió az a kategória, ami leginkább a jómódhoz köthető. Olyan modell, amelyet leginkább kiegészítő, másodlagos, harmadlagos autóként vásárol a tulajdonosa, s amely mellett fenntart egy praktikusat is, hiszen a legtöbb esetben kicsiny a csomagterük, épp csak élményautózásra valók. E sztereotípia megdöntésén már jó ideje dolgoznak az autógyártók, léteznek például kedvezőbb árfekvésű modelljeik, s olyanok is, amelyek – persze némi jóindulattal – de teljes értékű autóként is elfogadhatók.
Újonnan természetesen luxusnak számítanak – ahogyan ma már gyakorlatilag minden autó, ám használtan más a helyzet. Aki akár csak néhány évet, esetleg csak egy szezont kabriózna, nyugodtan megteheti. Nem a kínálat hiánya, inkább a vaskos átírási költségek tántoríthatják vissza. Érdemes 8 évnél idősebb, nem túlzottan nagy motorral szerelt példányt választani – hiszen azoknál a legcsekélyebb a vagyonszerzési illeték. A cikkünk írásakor 76 449 személyautót tartalmazó Használtautó.hu állományának közel két százaléka, egészen pontosan 1 461 példány nyitott. Vannak köztük filléres, két-háromszázezer forintos, és nem hogy az utóbbiak százszorosába, de kétszázszorosába kerülő, 50-60 millió forintos példányok is. Nyilván mindkettőre van kereslet, minket azonban az érdekelt, hogy a KSH adatai szerinti 12 éves átlagéletkorig, illetve a Használtautó.hu statisztikája szerinti közel 1,6 millió forintos hirdetési átlagárért milyenek kínálkoznak. Nem tévedés, szándékosan kerestünk 1,6 millió forintig, ugyanis az említett határig hirdetettek tapasztalataink szerint legfeljebb 1,5 millió forintért már elhozhatók.[BANNER type="1"]
A mintegy 1500 példányos kabriókínálat a fenti kritériumokkal, illetve az ép állapot és az érvényes magyar okmányok elvárásával már 109 tagúra zsugorodik. A legolcsóbb példány egy Aixam mopedautó, majd smart fortwo cabrio dömping jön, de még komolyabb autók is beférnek 1 millió forint alá. Valódi automataváltós Chrylser Sebring Cabrio és sokféleképp alakítható tetejű, robotváltós Citroën C3 Pluriel vagy első generációs Renault Mégane Cabrio is kínálkozik még hatszámjegyű összegért. Mind vászontetősek és elektromos tetőmozgatásúak. Igazi kabrió egyedül a smartból nem kreálható, hiszen odalfalai fixek, csupán a középső panel tolható hátra. Alapesetben utóbbi elvű a C3 Pluriel is, ám tetőívei leszerelhetők, azokat otthon hagyva azonban eső esetén sem alakítható vissza a kupola. Rizikós, bár a Citroën szerint a kivezető-nyílásokkal ellátott utastér vízálló.
Aki az 1 milliós szintre további 100 ezret rá tud még tenni, az már valódi roadstert, jobbkormányos MG TF-et is választhat – kézzel hajtogatandó vászontetővel és hátsókerékhajtással. Ugyanitt jelenik meg a cicakabriók őse, a Peugeot 206 CC is, 1,6-os és 2,0 literes benzinessel is lehet belőle találni. Bár 2+2 ülésesnek mondják, hátsó sorában legfeljebb alsó végtagok nélküliek férnek el. Ízlés kérdése, hogy utóbbiak, netán a vászontetős, de még szigorúbban kétüléses Ford StreetKa, esetleg egy kemény, elektromos mozgatású kalapos Opel Tigra vagy a legjobb vezethetőséget adó roadster, a Mazda MX-5 a szimpatikusabb kabrió. A keménytetősök előnye, hogy kapucnit húzva csomagterük méretes, a vásznasak azonban sokkal könnyebbek, s mélyebb súlypontjuk miatt jobban vezethetők.
A másfél milliós ár magasságában már a kései gyártású, még Golf III alapú, de Golf IV arcú kabriók, egy első generációs (még 900 alapú) Saab 9-3 Cabriolet, illetve az Opel Astra G Bertone-féle kabriói is feltűnnek, s ennyiért már igencsak szimpatikus MX-5-ösök is kaphatók, például 11 év alatt mindössze 87 500 kilométert futott, rendszeresen szervizelt (keresik már a hirdetést?). Vezetési élményben az utóbbi, egyszerű vászontetejét kézzel egy piros lámpánál állva is behúzni hagyó japán roadster számít a kínálat etalonjának. Mókás még mondjuk a jelentősen könnyebb és jóval kisebb motorjával is viccesen virgonc smart roadster, ám aki komolyan gondolja a kabriózást, az MX-5-öst fog választani.
A vásárlás előtt kötelezően előírt szervizes állapotfelmérés szükségességén túl fontos alapvetés, hogy bár kabrióban fölöslegesnek tűnik, azt sem szabad klíma nélkül megvásárolni. Nyáron napközben – a tűző napsütésben – ugyanis ugyanúgy nem szabad nyitott tetővel autózni, ahogyan napozni sem. Aki tehát kabriót vesz, az a korlátozott használhatóság serpenyőjébe tegye be a nyáron zárt tető alatti aszalódást, továbbá azt is, hogy 10-12 évesek között még nincs olyan verzió, ami a mai, hő- és zajszigetelésükkel a lemezeknél jobb paramétereket hozna. A másikba pedig tegye a tavaszi, őszi nap simogatását és a nyári naplementék nyitott tetős, akár menet közbeni élvezetét. Kinek melyik marad felül?