Elég nagynak mutatja magát, pedig nem is olyan nagy a DS4, hiszen nem más, mint a kompakt ferdehátú C4 csöppet emelt hasmagasságú változata. A Citroën szerint crossoveres, sőt kupés is a tetővonalával és a rejtett hátsó kilinccsel – sok krómmal, 18 colos kerékkel mindenesetre igen hivalkodó jelenség
Ebből a szögből jól látszik, hogy nem teljesen kerek a kerékív, van egy kis formai zűrzavar
Járt már nálunk DS4, méghozzá jó rég, s a legizmosabb, 200 lóerős benzines kivitelével. A mostani teszthét alatt tapasztaltak viszont egyértelműen bizonyították, hogy a modell kishazánkban szinte teljességgel ismeretlen, s az a kis plecsni ott az embléma fölött, a géptetőn hihetetlen káoszt képes okozni a fejekben. Ez most akkor Citroën? Olyan, mintha az lenne, de mi az a valami a jelen túl? És miért ilyen magas a kocsi? Terepjáró?
A válaszok röviden: igen, Citroën, csak a prémiumosabb fajtából, s nem, nem terepjáró, csupán divatosan magasabb egy normál kompaktnál. Mondjuk a C4-nél, amelynek az alapjaira épült.
Az álkipufogós farára ráírták, hogy Citroën, szemből és oldalról viszont sokaknak nem egyértelmű, milyen márkával van dolguk
Szemből és oldalról valóban nem könnyű azonosítani a DS-széria középső tagját, az imádnivaló DS3 és a hibridként is érkező DS5 szendvicsében a C4 alapjaira kreált DS4-et, a farára azonban reá van írva, hogy Citroën, ha máshonnét nem, hát innen tudni, mely márka terméke. Emelt, 3 centivel emelt hasmagasságú, már-már szabadidő-autós, kupéféle termék megannyi csicsával, krómmal, kipufogó-imitálással, törésvonalakkal, tetőszárnnyal és rejtett hátsó kilinccsel.
[BANNER type="1"]
Kicsit mindenhol más, mint a C4. A 18 colos, puccos alufelni Sport szinten széria, a Xenon fényszóró azonban ott is extra
Különben az, hogy kissé magasabban hordja az orrát, s ezáltal könnyebben lehetne vele járdát mászni, ott dől meg, hogy a 18 colos kerekek az alacsony oldalfalú gumikkal igen sérülékenyek, s a javításuk, valamint az abroncsok cseréje nyilván rettenet drága lenne. Még egy áldozat a forma oltárán: a szűk nyíláson át a hátulról/hátulra ki/beszállás kissé nehézkes, az ajtó meg – némi túlzással – kvázi karóként szúrt sebbel fenyegeti az óvatlan utast. Végül a formáról még egy mondat: valahogy nem áll össze – talán ha a kerékjárati ív kerek lenne, s nem ilyen lapított, mint a kormány, akkor harmonikusabban mutatna.
Elöl teljes, hátul viszonylagos kényelemben utaztat a DS4. A második sorban a fej- és a lábtér is legfeljebb átlagos, az ülés kevésbé formázott
Magas peremen át pakolható, nem túl öblös, üléshajtás után lépcsős a csomagtartó, ezzel együtt mégis használható méretű, illetve síboxot, zseblámpát, 12 V-os aljzatot is ad
Az utas- és a (359 literes) csomagtér helykínálatával hozza a kategóriaátlagot – kár, hogy a rakodóperem magas, az üléshajtás után bő egyköbméteres csomagtartó padlója pedig lépcsős. Feketepontos még, hogy nincs kulcs nélküli nyitás, de amint beül az ember a bal egybe, rögvest elégedett mosoly ül ki az ő orcájára. Lehetne ugyan mélyebbre engedhető az ülés, ám kényelme vitathatatlan. Ha már komfort, látványos és prémiumos bőr: sajnos nincs ülésszellőztetés, „csak -fűtés, a tekerő rossz helyen van, ahogy az elektromos deréktámasz és a masszázs kapcsolója is. Igen, masszázs, csak nem valami hasznos, ugyanis egyetlen helyen dögönyözi a derekat, semmi többel nem kényeztet. Újra és újra bizalmat szavaztunk neki, újra és újra nem győzött meg hatásosságáról.
Nem kicsi a DS-logós kormány, de nem is zavaróan túlméretes, a számtalan gomb és potméter elhelyezkedését és működését viszont tanulni kell rajta. Jó, kell a szín, hogy megtörje a műszerfal komorságát. A navigáció nem érintőképernyős
A gomb mókás, a kar bezzeg hosszú úton, kissé lötyögősen jár
A komfortérzeten inkább az előrehúzható, fel is emelhető, csatlakozókkal ellátott rekeszt rejtő könyöktámasz javít – tökéletes. Tároló a helytakarékos elektromos kézifék előtt és mögött, de a váltó előtt és az ajtóbehúzóban is van a szokásos ajtózseb/kesztyűtartó kombón túl – remek. A hangulaton ezüstös, esetünkben az extra fekete-bordó Claudia bőrkárpitozás okán – értelemszerűen – bordó betétek is dobnak, ahogy a fémpedálszett, a gomberdős, lapított aljú kormány és a változtatható színű műszerfal-világítás is kiveszi a részét a parasztvakításból szemcsapdázásból. A tényleg elképesztő mennyiségű tekerő és nyomógombot felvonultató volán amúgy nem Citroën-, hanem DS-emblémás, csak hogy mindig tudjuk, a márka prémiummodelljében csücsülünk. Nem csalódunk akkor sem, ha körbetapogatjuk az anyagokat – a minőséget és németes precizitást sugárzó DS4-nek azt is elhiszi az ember, hogy 5-6 év múltán is zörgés- és kopásmentes lesz a bútorzata.
Az ülésfűtés, a gerinctámasz és a masszázs gombjai kerülhettek volna jobb helyre is, az előrehúzható és magasságában is állítható könyöklő viszont kiküszöböli az ergonómiai csorbát. Az elektromos kézifék okos: gázra old, leálláskor rögzít
Hátul óvatosan a ki/beszállással, megüthet, megszúrhat a dizájnos ajtómegoldás
De a hátsó ablakot akkor sem lehet majd leengedni, és ez egy ordas baki. Súlyt spóroltak vele? Hagyjunk egy percet a kacagásra… Ötajtós modell fix hátsó ablakkal – nevetséges.
A felszereltség ellenben közel teljes ezzel a (Style-nál 450 ezer forinttal drágább) Sport ellátmánnyal, ami egyebek mellett első-hátsó parkolóradart, holttérfigyelő rendszert, némi felárért sávelhagyásra figyelmeztetést (ami egyben masszázs is, mert fenékbirizgálással jelzi, ha indexelés nélkül kóválygunk át a felfestésen) és kanyarkövető, brutális fényerejű xenon fényszórót, ülésfűtést is ad. Kár, hogy nincs kulcs nélküli nyitás és a feláras (210 ezres) navigáció sem érintőképernyős, mint a konkurencia zöménél. Kérdőjeles továbbá, hogy a mélysugárzós Denon hifi megér-e 120 ezret: nem rossz, de a jó az nem ilyen.
Erős, kulturált és szerény fogyasztású a 163 lóerős 2.0 HDi dízelmotor
A motor, a 163 lóerős és 340 Nm nyomatékú „nagydízel viszont egyértelműen megéri a pénzét. Nem mintha az 1.6 HDi ne lenne kiváló választás, csak a 2.0 HDi jobb és finomabb. Sokkal. Ettől az autótól elvárja az ember, hogy fölényesen menjen, és úgy is megy. Minimális a turbólyuk, a 8,6 másodperces 100 km/h-ra gyorsulás, a rugalmasság meggyőző. A 130-as autópálya-tempót röhögve, bocsánat, halkan mosolyogva tartja – ha szabályos lenne, erről a sebességről is becsülettel meglódulna, motor-, szél- és futóműzajból pedig alig enged be valamit az utastérbe. Egyenesfutása, úttartása elsőrangú, pazar utazóautó lenne, ha kényelmesebb volna hátul, s ha nagyobb volna a csomagtere. Így két embernek pazar utazóautó, de csak motoszkál a fura gondolat: miért nincs belőle kombi? Biztosan sokan vennék (nem nálunk, de a magyar piac úgysem mérvadó), na mindegy.
Ami nem mindegy, az az, hogy nem csak izmos, takarékos is a DS4 2.0 HDi: vegyes üzemben gyárilag 5,1, mérésünk szerint 5,9 l/100 km a fogyasztása, szuper. A mai világban ez sokkalta fontosabb (sajnos) a direkt kormánynál, a rövid úton járó, élményteli váltónál és az egyszerre kellemesen rugózó és megfelelő kanyarstabilitást kínáló futóműnél – ezeket nem is tudja a kocsi. Hátsó felfüggesztése egyébként csatolt lengőkaros, az imidzshez képest olcsó, hétköznapi.
Trendi szemüvegen át több a DS4 a C4-nél, de jóval drágább is. Konkurense megannyi van, ha crossoverként is tekintünk rá, ám 8-9 millióért viszonylag kevesen vesznek Citroënt
Emlékezzünk még meg arról, hogy a váltássegéd, azaz a fedélzeti számítógép a fordulatszámmérő közepén megjelenített irdatlan számokkal támogatja a spórolást – így kell ezt, nem úgy, ahogy például a Subaru XV-ben tapasztaltuk.
A DS4 alapára 5,8 millió forint 1,6 literes, 120 lóerős benzinmotorral, de csak 5 fokozatú váltóval, az 1.6 HDi 110 felára 600 ezer forint. A robotváltós e-HDi kivitelé további 250 ezer. A kétliteres dízel kétféle, Style vagy Sport felszereltséggel érhető el, előbbivel 7 630 000 forinttól ugye 6 sebességesen, menetstabilizálóval, függönylégzsákokkal, kétzónás automata klímával, stb. A Sport verzió listaára 8 080 000 forint, 140 ezerrel kerül kevesebbe a 200 lovas 1.6 THP benzinesnél. A tesztautó persze már a 9 milliós kategória, s ezért az összegért vélhetően nem sokan vesznek kompakt Citroënt, még akkor sem, ha a DS4 nem C4, nem holmi ötajtós, hanem emelt hasmagasságú crossover-kupé ötajtós valami – fix hátsó ablakkal.


























































A Citroen és a Peugeot hibastatisztikái (ADAC) az elmúlt években rendre jobbak a kommersz német márkákénál (VW, Opel). A külső megjelenés és a belső minőségi színvonal egyaránt igényesebb az említett németekéhez viszonyítva. Személyes tapasztalatom is van. A munkahelyi autóm egy VW 1,6 TDI (105 Le), a privát egy Citroen C4 HDI (110 Le), mindkettő 2011-es. Kényelemben, fogyasztásban, megbízhatóságban és minőségi érzetben egyaránt az utóbbi a nyerő. Amikor a Golfba ülök mindig az az érzésem, mint ha a egy korábbi generáció lenne.
A DS szériához még nem volt szerencsém, de a képek alapján egyéniséget és minőséget mutat, a C4 technika meg úgy jó, ahogy van. Elfogadnám! *****
UI: nem tudom miért ment el kétszer, pedig azt írta ki, hogy jelenleg a hozzászólás nem működik…
Az az érdekes, hogy a PSA cég (peugeuot-citroen) által gyártott hdi motor a következő autókban van benne: mazda 2 és 3, toyota aygo (2005 körüli verziók, azóta elkészültek a saját 1.4es dieselükkel, csak addig bérelni kellett és nyilván európa legjobb diesel gyártójától vették meg, mert ajánlatot kaptak akkoriban a fiat-tól is, ami végülis 1.25m3-ként a swiftben debütált), illetve még suzuki sx4 1.6ddis, összes ma gyártott volvo és ford és nem utolsó sorban a bmw által gyártott mini cooper 1.6d, illetve pl. a jaguar és még a mitsubishi outlander. Tehát az előbb felsorolt cégeknél mind hülyék hülnek, hogy azt a szar francia technikát rakják be.
Illetve a psa cég benzin motorját ma már a BMW adja (a vti-t és a thp-t is). Tehát ha egy PSA autó szar, akkor az előbb felsorolt összes autó szar HDi esetén, ha pedig a PSA benzines akkor a bmw is szar a benzinmotor miatt és a német bosch is, mert ők adják nekik az elektronikát, immáron 12 éve 🙂
Szóval vagy szar itt mindenki, vagy senki 🙂
Csak a pontosság kedvéért 😉
Az az érdekes, hogy a PSA cég (peugeuot-citroen) által gyártott hdi motor a következő autókban van benne: mazda 2 és 3, toyota aygo (2005 körüli verziók, azóta elkészültek a saját 1.4es dieselükkel, csak addig bérelni kellett és nyilván európa legjobb diesel gyártójától vették meg, mert ajánlatot kaptak akkoriban a fiat-tól is, ami végülis 1.25m3-ként a swiftben debütált), illetve még suzuki sx4 1.6ddis, összes ma gyártott volvo és ford és nem utolsó sorban a bmw által gyártott mini cooper 1.6d, illetve pl. a jaguar és még a mitsubishi outlander. Tehát az előbb felsorolt cégeknél mind hülyék hülnek, hogy azt a szar francia technikát rakják be.
Illetve a psa cég benzin motorját ma már a BMW adja (a vti-t és a thp-t is). Tehát ha egy PSA autó szar, akkor az előbb felsorolt összes autó szar HDi esetén, ha pedig a PSA benzines akkor a bmw is szar a benzinmotor miatt és a német bosch is, mert ők adják nekik az elektronikát, immáron 12 éve 🙂
Szóval vagy szar itt mindenki, vagy senki 🙂
Csak a pontosság kedvéért 😉
Sokan negatívan állnak a Citroen felé, pedig alaptalan. Olyan ez, mint ha valami kínai, akkor szar is.
Ja, tolatva.
„a minőséget és németes precizitást sugárzó DS4-nek azt is elhiszi az ember, hogy 5-6 év múltán is zörgés- és kopásmentes lesz a bútorzata. ” – az én 8 és fél éves, 160.000 km-t futott Xsarám még mindig olyan zörejmentesen fut mindenféle magyar utakon, mintha most jött volna ki a gyárból.
Kár, hogy még mindig érezhető az a negatív előítéletesség a Citroenekkel szemben, mint régen, pedig a maiak már megfelelnek a megbízhatósági elvárásoknak is (még az én Xsarám is).
Ez az amelyikkel nem lehet 70-ről előzni?:)