1,1 millióért 315 km/órával mehet a BMW M5

    0
    2
    Miként arról már a múlt héten hírt adtunk, a világ leggyorsabb limuzinja, négyüléses kupéja és szabadidő-autója címeket egyaránt egy-egy modelljének tudó G-POWER a tavaly ősszel kigördített, már alapverziójában sem szerény, dupla turbós, 560 lóerős V8-assal hajtott F10 gyári kódú M5-ös BMW-t is kezelésbe vette. Most újabb részletekre derült fény, például napvilágot látott az elérhető végsebesség és a teljesítményfokozás ára is.
    Csak ismétlésként: a két turbó mellé még egy kompresszort is bevető V8-as teljesítménye 80 lóerővel nőtt, azaz 640 lóerőre ugrott, nyomatékból az M5 680-ánál 97-tel többet, hangzatosan 777 Newtonmétert tud a puritán módon csak G-POWER M5 F10 névre hallgató csúcsragadozó. [BANNER type="1"]
    A teljesítményfokozás által a gyárilag 4,4 másodperces 100 km/órára gyorsulás 3,9 másodpercre, azaz fél másodperccel apadt, az eddig titkolt végsebesség pedig 315 km/órás értékével még a 250 km/órás gyári korlátozás feloldásával elérhető 305 km/órásnál is tízzel nagyobb. A nagyobb erő uralásához a G-POWER a futómű áthangolását, a rugózatlan tömeg 50 százalékos apasztását ígérő kerámia-fékeket, sportkipufogót és 21 colos alufelnikészletet is ajánl.
    A részegységek külön-külön vásárolhatók meg, a motor izmosítását 3920,17 euróért, azaz mintegy 1,125 millió forintért, az alufelniket 8325 euróért (~2,4 millió Ft), a futómű átépítését 2179,83 euróért (625 ezer forint) ajánlják, a legdrágább tétel a kerámia fékrendszer, mely csupán előre 11778,15 euró (3,38 millió forint), hátra pedig 14460,5 € (4,15 m. Ft). Az itthon 29 851 000 forintos alapárral kapható M5 tehát további nem egész 12 millió forintból a G-POWER minden tudásával felvértezhető. Hát nem baráti ajánlat?
    Előző cikkNéma csúcstámadásra készül a Mitsubishi i-MiEV Pikes Peak
    Következő cikkKiderült, mennyibe kerül az új Fiat Panda
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.