Ismét szmogriadó apaszthatja Budapest forgalmát: amennyiben elrendelik a riasztási szintet, a fekete, illetve piros környezetvédelmi rendszámmatricát viselő autók nem közlekedhetnek a főváros közigazgatási határán belül
Február 6-án hét, míg 7-én négy budapesti mérőponton lépte túl a szmogriadó tájékoztatási küszöbének számító (75 µg/m3) értéket a levegőben szálló por koncentrációja, így Tarlós István, Budapest főpolgármestere elrendelte a szmogriadó tájékoztatási szintjét. Ez még nem jár intézkedésekkel, ám amennyiben például földgázfűtéssel ki lehet váltani a szilárd (fa, szén) energiahordozók égetését, ajánlott azt megtenni. A Budapest Portál írása alapján a levegőben lévő pormennyiségért amúgy mindössze 10 százalékban adja a lakossági egyedi fűtés, s ugyanilyen arányban járul hozzá az ipari kibocsátás is, a környezetvédelmi hatóság 2004-ben közzétett adatai alapján – az inkább közlekedési eredetű szállópor-kibocsátás több mint 75 százaléka a gépjárműforgalom eredménye.
Ennek megfelelően az autóhasználatot éri majd korlátozás, amennyiben a köbméterenkénti szálló por 100 mikrogrammra emelkedik és életbe lép a riasztási fokozat, mely a törvényi szabályzás szerint a kihirdetés utáni nap reggel 6 órától léphet életbe. Megszorításra csak a koros, szabályozatlan katalizátorral szerelt, fekete és piros környezetvédelmi rendszámmatricát viselő autóval rendelkezők számíthatnak, ők Budapest közigazgatási határain belül nem használhatják járgányukat a riasztási szint ideje alatt.
[BANNER type="1"]
Mi az a szálló por?
A kisméretű szálló por a levegőben előforduló folyékony vagy szilárd halmazállapotú részecske, melynek mérete a 0,001-100 mikrométer (μm) közötti tartományba esik. A szálló por veszélyessége összefüggésben van annak szemcseméretével, így a 10 mikrométernél kisebb részecskék (PM10) veszélyesebbek az egészségre, mint a nagyobbak. A 10 mikrométernél nagyobb porrészecskéket a légutak természetes védekező működése kiszűri, a kisebb méretűek lejutnak a mélyebb légutakba. A kisméretű szálló por hatását befolyásolja a belélegzett por mennyisége, fizikai tulajdonságai és kémiai összetétele.
A porrészecskék baktériumokat, vírusokat, gombákat, valamint toxikus anyagokat kötnek magukhoz, és elősegítik azok bejutását a szervezetbe.
Az egyik legkárosabb porforrás az aktív dohányzás, ami a passzív dohányosok egészségét is komolyan veszélyezteti.
Lehetséges egészségkárosító hatások: izgatja a szem kötőhártyáját, a felső légutak nyálkahártyáját, köhögést és nehézlégzést válthat ki, majd a tüdőben felszívódva gyulladásos folyamatot indíthat el. Asztma és krónikus légcsőhurut miatt többen fordulnak orvoshoz, valamint nő a szív- és érrendszeri megbetegedések száma.
A por belégzése a légzőszervi betegek állapotát súlyosbítja (különösen asztma, hörghurut esetében), csökkenti a tüdő ellenálló képességét a fertőzésekkel, toxikus anyagokkal szemben.
Forrás: budapest.hu
Biztos a személyautók is hozzájárulnak a szennyezéshez, de füstokádó buszt ugye senki se látott?
A dohányzás is nagyon káros, de az árak miatt sokan tértek át a fa és egyéb tüzelési módokra.
Az pedig szintén sokat hozzátesz a jó levegőhöz!
Szóval először környezetkímélő tömegközlekedést, P+R parkolókat, megfizethető táv és gáz fűtést kéne biztosítani. Mondjuk 27% helyett 5% ÁFÁ-val.
Lehet itt foglalkozni a villanyautók gondolatával, de az egyenlőre a gazdagok játékszere.