Nem kell félni a szmogriadótól, szinte mindenki autózhat

    8
    4
    Ahogyan az olvasható az MTI közleményében, Szűcs Somlyó Mária, a Főpolgármesteri Hivatal kommunikációs igazgatója csütörtökön tett nyilatkozata szerint „Várhatóan el kell rendelni a szmogriadó riasztási fokozatát a fővárosban pénteken. Az okok egyértelműek és napok óta láthatóak, a fővárosi levegő szürkül, egyre több benne a szálló por, s a tavaly nyáron megszavazott rendeletből tudjuk, a szmogriadó riasztási fokozatára akkor kerül sor, ha a legalább három mérőállomáson, egy időben mért légszennyező anyag koncentrációja két egymást követő napon meghaladja a riasztási küszöbértéket, és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon nem várható javulás.
    Márpedig csütörtök hajnalban a határértékek meghaladták az határszinteket, és a szakértők egybehangzó véleménye szerint nem várható semmilyen olyan időjárási tényező (eső, front, jelentős szél), ami felfrissíthetné a főváros levegőjét. A szmogriadó tájékoztatási fokozata egyébként már szerda óta érvényben van, Tarlós István, Budapest főpolgármestere ezzel arra szólította fel a lakosságot, hogy lehetőség szerint ne használják a vörös vagy fekete környezetvédelmi plakettel ellátott, azaz jellemzően régebbi autókat, és lehetőleg tartózkodjanak az egyéni közlekedéstől, a nyílt téri égetést pedig be is tiltotta. [BANNER type="1"]
    Amennyiben péntek reggel is kedvezőtlen értékeket mérnek – s erre minden esély megvan, jöhet a szmogriadó riasztási fokozata, ám az sem lesz túl drasztikus, a korábbi gyakorlattal ellentétesen ugyanis,

    páros és páratlan rendszámvégű autókkal egyaránt lehet közlekedni szmogriadó esetén is!

    A tavaly nyári szmogriadós rendeletfrissítés óta ugyanis emissziós érték alapján szűrik ki a riasztás alatt a közlekedésből kizárt autókat – nem túlzottan szigorúan, a rendszámukon piros vagy fekete plecsnit viselőknek kell csak letenniük autójukat, 6-22 óra között. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek autója eléri a már bő 15 éve szinte általános Euro2-es normát, az már vígan közlekedhet, legyen az bármekkora benzinfaló, míg aki esetleg piros, vagy fekete plakettes autójával (Trabantjával, Polskijával, Ladájával) a sarokig is elmenne, 30-100 ezer forintos bírságra számíthat.
    Nagyobbik probléma, hogy közfeladat ellátása esetén bármilyen autóval (taxi, autóbusz, tehertaxi, stb.) lehet közlekedni a szmogriadó riasztási fokozatában is. Így aztán bármilyen döntés is születik, az elavult BKV buszok koromfelhőjétől semmiképp sem menetesül majd a város, amiben pénteken hajnali 6 és este 8 óra között a BKK (Budapesti Közlekedési Központ) közleménye szerint a szokottnál is nehezebb lesz közlekedni, ugyanis Budapest több pontján, legfontosabb sugárirányú főútvonalain félpályás útlezárással szakszervezeti demonstrációt tartanak és annak következtében jelentős torlódások várhatók. Így aztán végülis szmogriadó ide vagy oda, autózni állítólag kevéssé lesz érdemes Budapest belsejében.
    Előző cikkPorsche bújt az öltönyzsebbe
    Következő cikkHazai megoldás a filléres autózásra: használt Prius autógázzal
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    8 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Még egy gondolat , részbe itt a heje Bp-szenyezet ha fuj-ill esik a belvárosba tarthatatlan állapot hogy emberi ürülék be tapos a halandó ha egy emberre rájön a kényszerűség nem sűrűn talál alkalmas hejet ha pedig pénze nincs s a legközelebbi alkalomnak megfelelő hej több km akkor inkáb a belváros mért ne m lehet mobil alkalmazásokat alkalmazni több lenne a haszon s kevesebb az ürülék sok a mocsok s egyre nő, a közösségnek több haszonnal járna mint az a sok politikai avagy pénzügyi hüjítés

    2. Kedves balu furcsálom hogy írásod no publik csak úgy , ha nem törlték volna tán el sem olvastam volna de egy biztos így már érdrkelne mi lehet amit nem olvashat szegény vengri most aztán az lehet hogy valami titkosítást tettél közre

    3. A NAGYOBBIK GOND EBBE A DOLOGBA AZ HOGY A LEGTÖBB DIVATOS NYUGATI TÜTŰ BIZONY BIDESKE EZ A ILATOSÍTÓ FEKETÉN KAVAROG ORMÁNYUNK ELÖTT AKÁRCSAK A BKV JÁRMŰVEI SZERINTEM EZEK SEM PISKÓTÁK IGAZI KÖRNYEZET BARÁT feltéve ha MOZGÁSKÉPTELENEK GONDOLOM A KÖZLEKEDÉSI MORÁL ITT ELGONDOLKODTATÓ NODE ENNEK VAN EGY ELŐIDÉZŐJE MIT AZ ELIT VEZETÉS IDÉZ ELŐ A TÖMEG KÖZLEKEDÉS VALAMIKOR KIHASZNÁLT VOLT FŐLEG ELÉRHETŐ ÁRON MANAPSÁG IS IDŐSZAKOK FÜGVÉNYÉBE KIHASZNÁLT (ÁTSZÁLÓ) VONALJEGY EGYIK DRÁGA A MÁSIK történelem SMOG AZ A JELEN

    4. „Nagyobbik probléma… bármilyen döntés is születik, az elavult BKV buszok koromfelhőjétől semmiképp sem menetesül majd a város”

      Azért ki lennék váncsi, hogy a BKV buszok vagy az összes többi szgk, amiben egy felmérés szerint 1,2 ember pöffeszkedik, hiánya esetén esne-e jobban vissza a szmog.
      Kb. 1500 buszt üzemeltet a BKV, aminek egyidőben saccperkábé max 70%-a van forgalomban. Ez valóban iszonyú terhelést jelent a több tízezer autóhoz képest.

    5. Első lépésben utána kell járni, hogy mi az autó/motor konkrét normája, aminek megfelel. Dízel esetén mindenhol szigorúbbak a szabályok, mivel a részecske emisszió a dízelek sajátossága. Korom emisszión katalizátorral, EGR-rel nem lehet segíteni, mert az a dízelekre jellemző oxigénben szegény egésre jellemző. Budapesten jellemzően a PM10 (10 mikrométernél kisebb szálló por) és az NOx értékek szoktak rosszak lenni. Mindkettő a dízelre (és újonnan a közvetlen befecskendezéses benzinesekre) jellemző rizikó faktor, benzines autóból még a karburátorosok sem veszélyesek e tekintetben!

      Pl. a német környezetvédelmi zónákba minden EURO-1 vagy annál jobb benzines autó zöld matricával léphet be (akár egy 20 éves autó is!), ám ha dízel, ott már szigorúan nézik az évjárat/motor/norma megfelelést és kap piros, sárga, vagy zöld matricát minden autó, a zöld jelenti a korlátlan behajtás a legbelsőbb területekre is.

      Ha 93-as dízelre sikerült kék plakettet rakatni, azzal én inkább sunnyognék, mert sok az oda-vissza elírás az okmányirodákban, kár megpiszkálni és elveszíteni azt is. Szvsz 99%, hogy a két autó egy kategóriába esik, de az iménti miatt én nem hivatkoznék arra, hogy másnak ilyenje van. Egy 90-es évek eleji dízel autó simán lehet fekete plakettes (pl. a dízel hármas Golf-ok, Astra-k is), de pirosnál biztos nem jobb.

    6. A ’92-es 1.9 TD passatom katalizátoros, szabályozott EGR szeleppel ellátott mégis nullás kategória. Bátyámnak ugyanilyen passatja van, ugyanazzal a motorral de ’93-as, és már EURO 2-es kék címkés. Nem értem miért.

    7. [i] „… Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy akinek autójában bármilyen katalizátor van, az már vígan közlekedhet …”[/i]

      [b]VIGYÁZZ!!![/b]

      Az EURO-1-es benzines autók mind fel vannak szerelve katalizátorral, [b]mégsem[/b] közlekedhetnek, mert piros plakettesek (02-es vagy annál rosszabb a környezetvédelmi besorolásuk)… 95 előtti autók csak akkor nem piros plakettesek, ha bizonyítani tudják hogy legalább EURO-2-es normát hoznak.

      Azt se felejtsétek, hogy akinek autón (még egyáltalán) [b]sárga[/b] plakettje van, az feketének