Miért és mivé lett a regisztrációs adó?

Kényes ügy volt ár 2003 év végén a regisztrációs adó, hiszen december végén olyan változásokat hozott, amire a használtautó kereskedők legzordabb álmaikban sem mertek gondolni. Mivel az Európai Unióból származó árukat vám- és vámjellegű költségvetési befizetések, így a fogyasztási adó sem terhelhette az Európai Unióhoz csatlakozástól, nyilvánvaló volt, hogy a külföldről származó használt autókat addig sújtó fogyasztási adót új sarc fogja felváltani, ez pedig a minden, Magyarországon elsőként forgalomba helyezett autót érintő regisztrációs adó lett. Azt azonban senki nem feltételezte, hogy az adót nem az EU-csatlakozástól, azaz május 1-től hirdették meg, hanem már február 1-től. Mint akkoriban a döntéshozók mondták – költségvetési okokból.



Igen ám, de az adó szerepe nem csupán a kieső adóbevételek pótlása volt, hanem a piac szabályzása is. Míg ugyanis korábban a behozható autókat környezetvédelmi szintjük alapján meghatározhatták a hatóságok, az EU-csatlakozás utáni időponttól ez a lehetőség megszűnt – mondván, hogy minden EU-polgár az EU bármely országában ugyanúgy vásárolhat. E lehetőség hiányában pedig a regisztrációs adó lett a szabályozó eszköz: a nemkívánatos, kevéssé modern autókra kivetett regisztrációs adó egyértelműen kirajzolta, hogy Euro3-asnál szerényebb emissziós besorolású autót már 2004-ben nem volt érdemes behozni. A kereskedők így december legvégén döbbentek rá, hogy a korábbi, érték alapján fizetendő fogyasztási adóval még rentábilisnak számító Euro2-es autókból hiába vásároltak be – mondván, hogy májusig elsózzák azokat, a februári regadó bevezetéssel hideg zuhanyként érte őket a hír, ha január végéig nem helyezik őket forgalomba – kvázi nem találnak rájuk vevőt, akkor bizony súlyos regadót fizethetnek. Volt is felháborodás, tüntetés a parlamentnél, az alapok azonban egészen 2007-ig maradtak, az autó értékétől teljesen függetlenül, csupán a motorméret és az emissziós besorolás alapján differenciált regisztrációs adót kellett fizetni a hazai forgalombahelyezéssel.
[BANNER type="1"]

2006 nyarán komoly koppintás érkezett az Európai Uniótól, felhívták a figyelmet arra, hogy a használt autók regisztrációs adója nem lehet nagyobb mértékű, mint az újakra kivetett – ezek alapján a korábban befizetett adók egy része (összességében mintegy 8 milliárd forint vissza is járt, 2007-től pedig avultatási táblázat is társul a regisztrációs adóhoz, így azóta már nem csak az új, vagy újszerű használt autókat érdemes külföldről behozni. Miként arra azonban már korábban rámutattunk, hiába olcsóbbak nyugaton a használt autók, a hazai sarcokkal – hiába avultatják a regisztrációs adót – hazai rendszámmal jóval drágábbak lesznek a magyar vevőknek. Noha ez gyökeresen továbbra sem fog változni, 2012-től végre enyhülés várható, ugyanis az országgyűlés a június végén ismertetett regisztrációs adó módosítást nem fogadta el, az avultatási táblázat azonban változik, már az autó 4 éves korától csak fele mértékű regadót kell majd fizetni, s míg korábban a szabályzás szerint az autó 20. életévéig apadt 10 százaléknyira az adó mértéke, jövő évtől már a 15. évtől csak tizednyit kell fizetni.

Utóbbi némi enyhülést jelent, ahogyan az is, hogy az idén június 15. előtt külföldön forgalomba helyezett autókat birtokló magyar állampolgárok év végéig 50 százalékos regisztrációs adó-kedvezménnyel helyezhetik forgalomba autójukat. Még üdvözítőbb lenne azonban, ha a hazai autóvásárlási és üzemben tartási költségek a jobb kereseteket adó Nyugat-Európában megszokottakkal lennének arányban – úgy senki nem akarná autóinak közterheit máshová fizetni, s nem lenne szükség fölöslegesnek tűnő, drasztikus szabályozásokra és azok betartására.