kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapEzt látni kell! A Louwman Múzeum kincsei

Ezt látni kell! A Louwman Múzeum kincsei

Jelenlegi formájában tavaly nyílt meg a világ egyik legnagyobb autómúzeuma, mely 100 évvel ezelőtti autókból a legjelentősebb felhozatallal rendelkezik.





Aki ismerős a gazdaságföldrajzban, az betéve tudja, hogy noha Hollandia fővárosa Amszterdam, országgyűlése és az Európai Unió központi bírósága egyaránt Hágában székel. Autós szemmel azonban nem emiatt érdekes és jelentős a holland város, itt található ugyanis a jelenlegi helyén, 10 ezer négyzetméternyi kiállítótérrel, három szinten tavaly májusban megnyitott Louwman múzeum, mely 230 járműves felhozatalával eleve a világ legnagyobbjai között említhető. Specialitásaival, azaz a legalább 100 évvel ezelőtti autókkal azonban a világ legjelentősebbje. Van itt például az autózás 125. évfordulóját idén ünneplő Benz-Patent-Motorwagen, 1887-es De Dion Bouton, gőzhajtású motortricikli és temérdek egyéb ínyencség, például a XIX. századból származó Spyker század elei modelljeiből 15 fennmaradt példány, a legelső Toyota, külön szobában Bugattik és koros Mercedes-Benzek, hírességek, például Winston Churchill, Steve McQueen, Elvis Presley, valamint a filmbeli „James Bond” autói.





Látható a világ első autóbusza, az 1904-ből származó, Milnes-Daimler Doubel-Decker Omnibus, mely nevéből is kiolvashatóan 2 szintes volt és 35 km/órára volt képes. Csak néhány érdekességet említve kerekekre állított luxus-lakóautó, amit a II. világháború előtti Amerikában országúti yachtnak nevezetek, s ugyanebből a korból akad olyan formatanulmány, mely még ma is futurisztikusnak hat. A tárlat nem csak a motorizált járműveket mutatja be, egy-egy példát az e korszak előtti, fényűző „helyváltoztató eszközökből” is hoz, de a lényeg persze az autózás kialakulása.



Mivel az autó-kavalkád központi témája a mobilizáció hajnala, számos felettébb érdekes, de az 50-es, 60-as, 70-es évekből származó modell szinte egymás hegyére hátára helyezve, de túlzás nélküli is igen zsúfoltan került a kiállítótérbe. Például az NSU Prinz, vagy a Citroën 2 CV, azaz kacsa megjelenhetne méltóbban is, ám ha jobban belegondolunk, érthető, hogy ezek nem kaptak teljesen önálló standot, hiszen olyan ínyencségek állnak kizárólagos helyen, mint például az 1912-es Detroit Clear Vision Brougham, melyet 4 lóerős villanymotor hajtott, s kormánykerék helyett még rúddal kellett irányítani. Elektromos autó egyébként a tárlat legfiatalabb példánya, az Opel Ampera is, mely látványosan egy életnagyságú metszettel szemlélhető – s nem titok, a korszakalkotónak nevezett elektromos autó bemutatója vitt minket az autózás történelmét bemutató tárlatra.




A temérdek kisebb-nagyobb sorozatú, de mégiscsak szériagyártású modell között igazi egyediségek is találhatók, ilyen például a húszas években egy indiai maharadzsa számára épített hattyúautó, mely nem csak azért különleges, mert utasterében az üvegfallal elválasztott sofőrrel távbeszélőn keresztül lehetett kommunikálni, a maharadzsa gyermeke számára egy kicsinyített példányt is készíttetett – a játékautó tehát szintén közel 100 éves múltra tekinthet már vissza. Vannak itt persze igazi miniautók is, a 20-as és a 2000-es évekből egyaránt, földön és vízen is 12 km/órás végsebességre képes, ötvenes évekbeli Amphicar, Fiat 1100 alapú guruló motorcsónak, az olajválság előtti Egyesült Államokba pedig az akkori autók mellett képekkel és egyéb installációkkal berendezett szoba kalauzolja a látogatókat, akik szintén külön teremben csodálhatják meg a 100 évvel ezelőtti tűzoltóautókat.



Joggal merülhet fel a Louwman múzeum látogatóiban: hogy állhatott össze ilyen komoly gyűjtemény? Nos, ehhez nem egész két emberöltő kellett, ugyanis a gyűjtemény alapjait 1934-ben tette le Peter Louwman, amikor Dodge importőrként vásárolt egy 20 éves példányt, amit persze számos további, részint még régebbi követett, s idővel fia, a Toyota és a Lexus, valamint a Suzuki holland forgalmazójának számító Evert Louwman is besegített az állomány gyarapításába. Autóik tárlatát először 1969-ben nyitották meg, majd kétszeri költözés után, másfél éve nyitott meg jelenlegi formájában, Hágában. Aki Hollandiában jár, annak feltétlenül érdemes meglátogatnia, de galériánk utazás nélkül is szájtátást okozhat!

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek