Sokaknak tetszik az idén leváltott Kia Rio sallangmentes, letisztult formája. Az első ajtókra nem kerültek vissza a műanyag díszlécek fóliázás után – bár az autó így hiányos, a matrica jobban érvényesül
Egyszerű, a karosszériához illő hátsó lámpákat kapott a Rio
Meglepő, de nem karcosak a tükörházak. Itt-ott felfedezhetők apró hibák, leütések. Ez a jobb hátsó horzsolás valószínűleg parkoláskor keletkezett
14 colos alufelnivel került átvételre az autó, és a kerekek nincsenek padkázva, horzsolva. Télen lemezfelnire kerülnek az évszaknak megfelelő abroncsok
Ha szerényen is, de próbáltak a formákkal játszani a dél-koreai tervezők. A műanyagok kemények, de bírják a strapát, az ajtókra jutott textilbetét, a kidolgozás azonban még nem éri el a Kia mostanság aktuális színvonalát. A legfontosabb tartozékok megtalálhatók a fedélzeten – például mind a négy ablak villanyos, a kellemes hőmérsékletről pedig automata légkondicionáló gondoskodik -, de meglepő, hogy a külső tükröket mechanikusan kell állítani
Az utastér általános állapota nem árulkodik a 166 ezer kilométernyi használatról. Őszintén szólva, ez igazából azért pozitívum, mert a váltott vezetők miatt az „ahány ház, annyi szokás”, de leginkább a „közös lónak túrós a háta” elve érvényesülhetne, de a Rio döntően állja a sarat. Úgy tűnik, a kemény műanyag bútorzat nem hajlamos a karcolódásra, a műszerfal, az ajtók kinézete rendben van, egyedül a vezetőoldali ajtó ablakemelő-kapcsolóinál látható egyértelmű kopás. A kormány és a váltógomb felülete diszkréten fényesedik, ám repedés, szakadás egyiken sincs, az ülések állapota pedig tényleg elismerésre méltó. Nincsenek kiülve, és a huzaton nincs nyoma foszlásnak, kidörzsölődésnek a kritikus helyeken, még a legtöbbet nyúzott vezetőülésen sem. Apróságok persze akadnak, a vezetőnél az ajtó szigetelőgumiját mintha megrágták volna, szétesett az egyik hátsó övcsatlakozó, a csomagtartóban pedig elszakadt a kalaptartó egyik emelőmadzagjának a hurka, és a bal oldalon kitört maga a tartófül – ez utóbbit egy kolléga szellemesen golyóstollal pótolta.
Tökéletes autó nincs, ezen Kia Rio sem az: hiányos az ajtó gumitömítése, a csomagtartóban a kalaptartó emelőmadzagja és tartócsonkja is megadta magát, utóbbit ideiglenesen egy golyóstoll helyettesíti
Méretéhez képest nem rossz a Kia helykínálata, és vannak jó ötletek is: például a vezetőülésnél nem csak a magasság, de az ülőlap dőlése is állítható, így az alacsonyabb termetűek (akik eleve közelebb ülnek a kormányhoz) sem „lábukat lógatva” kezelik a pedálokat. Pakolóhelyből sem vizsgázik rosszul az autó. Az első ajtózsebben sok minden elfér, jutott ilyen részlet a hátsó ajtókra is, igaz, kisebb méretben, míg a középkonzol alján nyitott tároló, a két ülés között pedig három (két kisebb és egy nagyobb), akár pohártartónak alkalmas rekesz található. Ezeken kívül a középkonzolon akad kártyatartó, egy kisebb zug a rádió alatt, és az első ülések háttámláján egy-egy kenguruzseb. A kesztyűtartó jóindulattal is csupán átlagos, akárcsak a csomagtartó – utóbbi alaphelyzetben 270, lehajtott ülésekkel 1145 literes.
Általában minden céges autó hátulja degeszre van pakolva, a kollégák sok holmival utaznak, így a műanyag oldalfalon karcolódások keletkeznek, ahogy a Riónál is megfigyelhető. Hátul két felnőtt kényelmesen utazhat, átlagos termettel a lábaknak is marad hely. Meglepően jól bírják a nyúzást a kárpitok, az üléseken szinte nyoma sincs a négyéves használatnak. Az üléshajtás macerás, a fejtámaszokat ki kell emelni, hogy a lépcsős padlójú teret megkapjuk – az egyik retesze meg is adta már magát
Kicsit hangos, de a korábbi Kia dízelhez képest kevésbé ráz a 110 lóerős, aszkéta fogyasztású CRDi, amely robbanékonnyá teszi a kisautót
Kár a billegős, instabil futóműért és a zötyögésért, ezek nélkül még kedvezőbb lehetne az autóról alkotott összkép. A 1,5 literes dízelmotorral 176 km/órás maximális sebességre képes a Rio, amely 11,5 másodperc alatt gyorsul 0-100 km/órára – ez utóbbi a valóságban még gyorsabbnak tűnik
Szolid mintázattal próbálták feldobni a műszerek hangulatát. A megtett kilométerszám valós, a céges Kia még nincs 4 éves, és túl van a 166 ezren
Ötajtós karosszériával sportosabb, limuzinként azonban családbarátabb a Kia Rio, mert hatalmas puttony várja a csomagokat – itt csak 270 literrel lehet gazdálkodni alaphelyzetben, és 1145 literrel bővítve
Elmondható, hogy a Kia Rio 1.5 CRDi szerethető társ a hétköznapokon. Nyújtja az alapvető kényelmi szolgáltatásokat, helykínálata, variálhatósága elfogadható, mechanikailag pedig megbízható. A motor erős, a nyomatékból eredő kedvező rugalmasság mind városban, mind országúton kihasználható, a minden tekintetben kedvező fogyasztáshoz azonban hiányzik a váltó hatodik fokozata. Az újonnan is kedvezőnek mondható ár/érték arány vonatkozásában ma már egyértelmű, hogy az autó megérte a befektetést, a négyéves intenzív használat következményeiről pedig egyértelműen pozitív képet fest a mutatott állapot. Fokozottan jól járhatnak a használt példányok vásárlói, ugyanis a hasonló paraméterűek között cikkünk megjelenésekor egy mindössze 37 500 kilométert futott példány is kínálkozott, 1,3 millió forintért – annyit pedig gond nélkül megér a takarékos és megbízható Rio.


















































Én voltam a 2.üzletkötő a cégnél aki használhatta ezt a kis méregzsákot 🙂
A kerékagycsapágyat is nálam kellett kicserélni, iszonyat hangja volt..
Köszönet érte hogy használhattam!
Sziasztok és jó munkát vele, vigyázzatok rá én is vigyáztam ;o)
Csaba