Hova pakoljunk, ha tele az autó?

Noha a legtöbb autós alapvetően két tárgy, a létra és a kerékpár szállításához köti a tetőcsomagtartót, nyaralásnál is nagyon jól jöhet, ha a poggyásztér telítése után lehet még pakolni máshova is. Az utastérbe nemigen érdemes, ha ugyanis nem csak előre kerülnek utasok, akkor legfeljebb a nyakukban szállíthatnának csomagokat, és még ha nincs is teljes létszám a fedélzeten, akkor sem lennének biztonságosan rögzíthetők a pakkok. Marad tehát az utánfutó, vagy a tetőre pakolás. Amennyiben oda nem a kerékpárok kerülnek (azokat egyébként érdemesebb inkább az autó farán szállítani), akkor egy tetőbox által könnyedén duplájára, vagy még többszörösére növelhető a pakoláshoz rendelkezésre álló tér, ugyanis a kisebb tetőboxok űrtartalma is hoz rendszerint egy átlagos, alsó-középkategóriás csomagteret, azaz bő 300 litert, a nagyobbak űrtartalma pedig akár a 700 litert is közelítheti.
Ez remekül hangzik persze, de lássuk, miként is kerül a tetőbox az autóra. Egyrészt kell egy alap tetőcsomagtartó, mely önmagában nem más, mint két keresztléc, megfelelő talppal együtt azonban ezek rendszerint 40-50 ezer forintos tételt jelentenek. Jó hír, hogy közel fél áron megúszható az ügy, ha van gyári hossztartó, azaz tetősín az autón, és fontos tudni, hogy sok modellhez bérelhető is tartó. Nem a márkaszervizeket érdemes keresni, hanem független, kifejezetten e szolgáltatásra specializálódott cégeket. Elmondható, hogy amely autóra kínál a Thule (utángyártottnak számító, de sokszor a gyárival teljesen egyező) tartót, ahhoz bérelhető is a rendszer. Üdvös lehet ez az autójukat csak rövidebb időre tervezőknek, valamint a céges, vagy bérautót használóknak, ugyanis a napi 1-2 ezer forintos bérleti díj egy-két hétre még nem vészes tétel, de hamar kikalkulálható, aki hosszabb távon szállítana autója tetején, annak vásárolnia érdemes. Noha már a tetőcsomagtartó 40-50 ezer forintos ára is letaglózó lehet, a két rúd még nemigen jelent megoldást a csomagszállítási problémákra, azokat a boxok, vagy a tetőrácsok orvosolják. Előbbi legfeljebb rövidebb távra ajánlható és csakis akkor, ha út közben nem hagyjuk magára az autót, a rácsra legtöbbször gumihálóval, hevederekkel rögzített poggyászokhoz ugyanis bárki hozzáférhet. Jobb és csak kicsivel drágább megoldás a box, amit akár már napi 1000 forintért is lehet bérelni, ha pedig valaki vásárolna, nagyjából az alaptartók belépőárát kell még elkülönítse, bár egy-egy olcsóbb példány már 30 ezer forint környékén is kapható, a márkásabbak ára pedig inkább a 100 ezer forinthoz közelebbi, akár azt meghaladó.

A doboz választásakor két alapvető kérdésre kell figyelni, a méretre és a tömegre. Előbbi, azaz a méret szempontjából nem a hivatalos előírást (azaz 40-40 cm-es lehetséges túlnyúlást), hanem azt érdemes figyelni, hogy a tetőbox ne gátolja teljes mértékben a csomagtér nyitását, valamint, hogy előre ne nyúljon jelentősen túl a tetőlemezen, úgy ugyanis a szél alulról is belekaphat. A másik kardinális kérdés a tömeg. Minden autó esetében megtalálható a kezelési könyvben (ha nincs meg, a márkakereskedők is megmondják), hogy az adott típus milyen tetőterhelést bír. Fölösleges tehát olyan teherbírású dobozt választani, amit telepakolva az autó nem bírna, ráadásul ezek tömege rendszerint nagyobb is, mint a kisebbeké, azaz ilyet felszerelve a hasznos teherbírás csökken. A tetőterhelésbe ugyanis minden beleszámít, ami a tetőre kerül, így a szállítható tömegből a doboz és az alaptartó súlyát is le kell vonni. Kisautóknál akár mindössze 40-50 kilogrammos megengedett tetőterhelés is lehetséges és egy középkategóriásnál sem kell meglepődni, ha mindössze 75 kilogramm tehető a tetőre, 100 kilogramm feletti tetőterhelést rendszerint csak furgonok bírnak el.

Bőven van még mire figyelni a tetőbox kiválasztása után is. Felszerelési tanácsokat nem kívánunk adni, legyen elegendő annyi, hogy minden esetben pontosan érdemes követni a szerelési utasításokat és menet közben is minden megállásnál ellenőrizni kell, hogy a rögzítések nem lazultak-e meg. Fontos továbbá átgondolni, hogy a „magasított” autó, jelentősen másképp viselkedik. Az talán egyértelmű, hogy jobban ügyelni kell a magasság-korlátokra – parkolóházba például jó eséllyel sehol sem lehet majd beállni, de az oldalszélre is érzékenyebb lesz az autó és kanyartulajdonságai is megváltoznak. A legtöbb gyártó 130 km/órás maximális sebességet javasol – már így is igen jelentős többletfogyasztást eredményez a magasság növelése, mely természetesen érezhetően apasztható a sebesség csökkentésével.
Miként a csomagtérbe pakolásnál is erőteljesen javallott az átgondolt pakolás, a tetőn szállításnál mindez fokozottan igaz. Első lépésként érdemes minden szállítandó cuccot az autó köré gyűjteni. A tetőre a méretesebb, és nem túl nehéz pakkokat ajánlott tenni. Ilyenek lehetnek a hálózsákok, a ruhák, vagy akár a horgászbotok. Tömegelosztás szempontjából aranyszabály, hogy a súly fele lehetőleg a kereszt-rudak közé essen, és a fennmaradó két negyed jusson a „túlnyúlásokba”. Fontos, hogy a tömegeloszlás oldalanként is egyenletes legyen, a legsúlyosabb tárgyat tehát középre érdemes tenni. Pakolásnál mindig figyelni kell a magasság-korlátra, csakis olyan szintig szabad pakolni a tetőboxot, hogy az erőltetés nélkül zárható legyen – a bérbeadók tapasztalatai szerint az erőltetetten megpakolt boxok menet közben kinyílhatnak – jobb nem belegondolni, hogy ez autópályán milyen galibát okozhat.
Aki azonban a szabályokat betartva pakol, az a mai, teljesen vízálló, zárható tetőboxokkal viszonylag könnyedén, és ha nem is túl olcsón, de egy új, nagyobb autó vásárlásához mérten jelképes összegért toldhatja meg autójának csomagterét egy-egy utazás során.