Látszatra nincs semmilyen különbség a hagyományos és a TCNG kivitelű Audi A3 között
Két pártra szakadtak a jövő autóját tervezgető mérnökök. Az egyik fél minden energiáját az elektromos autókba fektetné, a másik a belső égésű motorok tökéletesítésére voksol. Persze, akármelyik technológiát választjuk is, a hosszú távú megoldáshoz mindenképpen a teljes energiaciklusra vetített – azaz az üzemanyag előállításától annak felhasználásáig mért – hatásfokot kell tökéletesíteni. A villanyautó sem zöld, ha környezetszennyező módon állítjuk elő hozzá áramot, és fordítva is igaz a történet, miszerint a belső égésű motor is lehet tiszta, ha valóban zöld üzemanyag hajtja.
Duplán tankol a benzines-metános Audi A3 TCNG, amely összesen 1200 kilométeres hatótávval rendelkezik
Ez az alapgondolat hívta életre az Audi e-gas project programját, amelynek egyik pillére maga az autó: a napokban bemutatott Audi A3 TCNG a gázüzemű motorok, illetve az eleve takarékos, közvetlen befecskendezéses TFSI turbótechnológia párosításából jött létre. Gyakorlatilag kettős, benzin-metán üzemre átállított, 1,4 literes, négyhengeres motorról van szó, amely a csomagtartó alatt elhelyezett acél tartályokban 200 bar nyomáson tárolt, szintetikus metángáz segítségével mintegy 400 kilométert képes megtenni, majd további 800-at hagyományos benzinüzemben.
A gázüzem eleve jóval alacsonyabb szén-dioxid kibocsátást jelent, mint a benzines, ám az e-gas project itt még nem ér véget, ugyanis nem hétköznapi földgázról van szó: mesterségesen állítják elő hidrogén és szén-dioxid felhasználásával, kvázi a mérnökök által megálmodott üzemanyag születése során „felfalja” saját melléktermékét. A hidrogén vízből készül, fordított elektrolízis útján, tehát az a lényeg, hogy az ehhez szükséges áramot is fenntartható formában állítsák elő – erre szolgálnak azok a szélturbinák, amelyeket az Audi most készül felállíttatni az Északi-tengernél. Az első körben tervezett, négy darab szélkerék együttes kapacitása eléri az évi 53 GWh-t, ezzel párhuzamosan pedig az Audi már idén nyáron elkezdi felépíteni azt a gázgyárat, amely évente 1000 tonna metán előállítására lesz alkalmas. Ha mindezt összeadjuk, a most bemutatott, és 2013-től már piaci forgalomba kerülő Audi A3 TCNG átlagos gázüzemű széndioxid-kibocsátása csupán 27 g/km, és ebben már benne van a szélkerék, valamint a hidrogéngyár megépítésével járó károsanyag-kibocsátás is!
TFSI helyett TCNG betűjelzés került a még kísérleti üzemben futó A3-as hátuljára
Az összetett projekt legvonzóbb tulajdonsága egyébként az, hogy többféle technológiát képes kiszolgálni, mégpedig bőséges ráhagyással. Táplálhatja közvetlenül elektromos árammal az
Audi e-tron villanyautó-családjának tagjait, a folyamat során fejlesztett hidrogén önmagában is értékes hajtóanyag (akár átalakított, belső égésű motorban, akár üzemanyagcellában felhasználva), a metángyár által megtermelt e-gas pedig 1500 darab A3 TNCG egyenként 15 ezer kilométernyi meghajtására elegendő mennyiség.
forrás: ECO Hírügynökség
Szokásos PR cikk. Gyakorlatilag már minden nagyobb gyártó megváltotta a világot!
Arról nem szól a fáma, hogy kinek mennyi pénzébe fog kerülni, és arról sem, hogy az infrastruktúra hogyan, és mennyiből kerül kiépítésre szerte a világban.
„a metángyár által megtermelt e-gas pedig 1500 darab A3 TNCG egyenként 15 ezer kilométernyi meghajtására elegendő mennyiség.”
Mennyi idő alatt termelik ezt a mennyiséget? 1 hét? 1 hónap?
Sajnálom, de én nem tudom komolyan venni ezt a cikket! 😉
Már azt hittem, szétgurultak a karikák 🙂 de nem, nincs baj, viszont ez egy jónak tűnő ötlet.