Megnyerhetők az újra menő Kispolskik

    Írta:
    Katona Mátyás
    -
    17
    4

    Egyelőre a Zöld Pardont szolgálják a Polskik, de kora ősszel olvasóink között sorsoljuk majd ki őket

    Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete is élvezte a Polskizást


    Érdekes projektként indult a Zöld Pardon Polski-vásárlása, nem ismételjük magunkat, hiszen olvasóink már nyomon követhették miként nézelődtünk, majd vásároltunk előbb egy, másodjára pedig rögtön két példányt.
    Az alapos kutatással megelőzött vásárlások eredményeként szerencsére egyik Polski sem kívánt igazi javítást, látványban persze komoly mértékben ki lettek pofozva, jópofa matricáikkal látványosan hirdetik a Zöld Pardont, illetve az ott megvalósított öt hónapos „Lengyel-Magyar Kultúrstaféta” programsorozatot. A legtöbb kelet-európai ember számára kellemes emlékként, a bő 20 évvel ezelőtti KGST-blokk legmenőbb női autójaként ismert 126-os sokakban ébreszt mosolyt. A Lengyel-Magyar Kultúrstaféta rendezvénysorozat megnyitásán Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete is néhány ifjúkori emlékének felidézésével ült az egyik példány volánja mögé, hogy azt tekergetve idézze vissza a bő két évtizeddel korábbi időket.

    Kivétel nélkül jó karban vannak, és az autózás legolcsóbb alternatíváját jelentik a keveset fogyasztó, együttesen nem egész 300 ezer forintból vásárolt Polski Fiat 126-osok


    Kowalski elmesélte, hogy a mindenki által ismert narancssárga színű Kispolski volt az első autója, amit érettségi ajándékként kapott és egyetemista korában bizony volt olyan, hogy tíznél többen is ültek a parányi autóban. Hasonló élményei sokunknak vannak, szerte a vasfüggöny keleti oldalán, éppen ezért tűnik jó választásnak a Kispolski a rendezvény jelképének szerepében. Hiszen a „Lengyel-Magyar Kultúrstaféta” elsősorban az egymást váltó magyar és lengyel EU elnökség kapcsán a kulturális párbeszéd elősegítését célozza meg, és tudjuk, könnyebb elkezdeni egy beszélgetést, ha van egy közös ismerősünk – ez esetben épp a Polski Fiat 126.
    Számunkra persze nem csak ezért érdekesek a Polskik, egyrészt, miként már írtuk, ma az autózás legolcsóbb lehetőségét jelentik, a megvásárolt három példány pedig három szerencsésnek valóban ingyen lesz, ugyanis a Zöld Pardon által csak kora őszig használt járgányokat az Autónavigátor.hu olvasói között fogjuk majd kisorsolni!
    Előző cikkEgyedi Swift a hazai piacra
    Következő cikkButtont majdnem elütötte egy targonca
    Katona Mátyás
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    17 HOZZÁSZÓLÁS

    6. már nem azért, de nekünk egy ’89-es Civic -ünk és és volt már balesetünk vele, hátulról belénk jött egy Passat kombi-igaz a lökhárítónk ripityára tört- de nekünk enyhe agyrázkódáson kívül semmi bajunk nem lett. Igen a Civic/CRX megy mint a mérgezett egér és normálisan vezetve, még csak nem is életveszélyesek

    11. Nagyon szép a ZP-től és az Autónavigátortól, hogy 3 ilyen jópofa autót fog a fiatalok között kisorsolni. Azonban azt gondolom, hogy az autóknak múzeumba vagy egyéb megszállott gyűjtők tulajdonába kéne inkább kerülniük. Ezek az autók nem biztonságosak. Jobb bele sem gondolni, hogy egy esetleges balesetnek milyen következményei lehetnek!!! Nem akarok ünneprontó lenni, de erre is gondolni kéne!