E63 AMG. Egyre többet csal az AMG Mercik neve

    2
    2
    Az eddig is az E63 AMG neve által sugalltnál kisebb, 6,2 literes, V8-assal szerelt csúcs E-osztály új motort kapott, a CLS 63 AMG-ből már ismert dupla turbós, 5,5 literes V8-ast. Változatlan az 525 lóerős csúcsteljesítmény, ám a korábbi 630 helyett kereken 700 Newtonméter a csúcsnyomaték, így a friss E63 AMG már alaphelyzetben is 0,2 másodperccel hamarabb, 4,3 s alatt képes nulláról száz kilométer/órára gyorsulni és ez még nem minden! Az AMG Performance package megrendelésével a csúcsteljesítmény 557 lóerőre, a nyomatékcsúcs 800 Newtonméterre ugrik – mindez további egy tizedet javít a gyorsuláson, a végsebességet mindegyik AMG-nél elektronika korlátozza 250 km/órára.

    A friss motor legfőbb érdeme azonban nem is a nagyobb nyomaték és az ebből eredő jobb rugalmasság, a dupla turbós V8-as elődjénél 22 (!) százalékkal kevesebbet fogyaszt, a gyári kombinált érték 9,8 l/100 km, illetve 230 g/km szén-dioxid a négyajtósnál. Mindez igen sokat számít, de még bőven lehet találni indokokat, amiért esetleg egy fél éves E 63 AMG-t is érdemes lehet újra cserélni. Friss az elektromechanikus kormányszervó, az elöl hagyományos acél-, hátul légrugókkal dolgozó futómű átrajzolásával a nyomtáv 5,6 centiméterrel nőtt, így az új verzió jobb irányíthatóságot, még stabilabb útfogást ígér. Az E63 AMG 7 fokozatú automata váltója nem újdonság, az azonban igen, hogy a hajtáslánc stop/start rendszerrel dolgozik.


    Az utastér legfeltűnőbb újdonsága a friss, háromküllős, vágott aljú kormánykerék, a többi eltérés azonban az eddigi és a legfrissebb E-osztály között gyakorlatilag azon a szinten mozog, amelyekhez hasonlók az eltérő specifikációk között is megfigyelhetők. Noha az új E63 AMG első, eladásra szánt példányai csak szeptemberben készülnek el, a friss verzió (szedán és kombi karosszériával) már most rendelhető , alapára Németországban 105 971 euró, azaz mintegy 28 millió forint – regisztrációs adóval terhelve aligha érhet hozzánk 30 millió forint alatt, ám a mostaninál így sem ígérkezik érezhetően drágábbnak.
    Előző cikkÜlésenként egymillió – Mazda5 teszt
    Következő cikkHazai próbán az elektromos Mitsubishi
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS

    1. Kedves Nándi!

      A vegyes fogyasztási érték eléréséhez valóban jól jönne a 100 km/órára korlátozás, de természetesen elírtuk, az elektronika 250 km/óránál korlátoz. Elnézést kérünk a hibáért!

      Üdv,
      Katona Mátyás