kedd, február 3, 2026
spot_img
KezdőlapPolákmérgezés: Polonez Analog, a lengyel szörny

Polákmérgezés: Polonez Analog, a lengyel szörny

A kilencvenes évekbeli jövőkeresés termékeként terepjárós pickup is készült az FSO-nál. Ez az Analog, 4x4-es megjelenése ellenére hátsókerékhajtású.





Noha a Polonez közel negyedévszázadon keresztül, kisebb nagyobb frissítésekkel, de azonos alapokon készült, a lengyelek igen sokat kihoztak belőle. Az ötajtós mellett háromajtós lejtőshátú, kupé, kombi, különféle platós és dobozos haszonjármű verziók és még terepjárós megjelenésű pickup is készült.


Minden bizonnyal ez utóbbi a legritkább, ugyanis a kilencvenes évek derekán, 1994-95 között mindössze 7 darabbal látott napvilágot. Zömük 1,6-os benzinmotorral, de az általunk is látott fehér példány a PSA 70 lóerős dízelével. Noha megjelenésével a Polonez Analog kifejezetten terepjárós, hajtásláncával nem mindenképp az. Állítólag volt olyan verzió, melyben a Lada Samara fronthajtását Suzukiból átemelt központi differenciálművel csatlakoztatták a Polonez hátsókerékhajtásához, ám az általunk látott példány mindössze hátsó kerekeit hajtja.



Az erőteljesen sufnituningos, például a kerékdobok alól kikandikálóan széles abroncsokkal szerelt emelt hasmagasságú platós futásáról csak tulajdonosa szavaival tudunk beszámolni: „Sokkal komfortosabb, mint a hagyományos Polonez, ám a 70 lóerős dízelmotor érezhetően gyenge hozzá. Fogyasztása viszont magas építése ellenére is elviselhető, éppen 10 l/100 km alatti.




A teljesen egyedi, a kilencvenes évek derekán gyártott pickup mindenképp autószerűbb, mint a korábbi Polonézek. Plüss kárpit nem csak üléseire, ajtóira is jutott. Első ablakai, külső tükrei elektromos mozgatásúak, központi zárja külön kapcsolóval vezérelhető és még légkondicionáló is van benne. Az Analog tehát elvileg akár konkurense is lehetett volna a nagyobb gyártók hasonló modelljeinek, ám minőségével nyilván nem aratott volna sikert. Kárpitozása, kidolgozása a kilencvenes években sem lett volna meggyőző, ma pedig még inkább mosolyogtató. Kényelmi berendezéseinek minőség sem hozza az elvárt nívót: ilyen lassú ablakemelő-motorral még sosem találkoztam, ráadásul ereje sem túl acélos, csak háromnegyedig tudta felhúzni az üveget, utána kézzel kellett segíteni neki.


Mindezek persze aligha vonnak le az Analog értékéből, egy bő 15 évesen is működőképes koncepcióautó mindig is érdekes ritkaságnak fog számítani.

Katona Mátyás
Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

Videók

- Hirdetés -spot_img

Friss hírek