Hogy ez a halvány rózsaszínes – hivatalos nevén Everose Gold – fényezés mennyire áll jól egy 636 lóerős sportkupénak, arról lehetne vitatkozni, de a műszaki tartalomról már nem. A Hamann Motorsport anno BMW típusokkal kezdte a pályafutását, lévén Richard Hamann tulajdonos ezzel a márkával versenyzett, de a sikereket követően Ferrari, Lamborghini, Porsche és Mercedes-Benz modellekre is kiterjesztésre került a cég programja. Ahogy a korábbi csúcsváltozat SLR McLarentől, úgy az aktuális SLS AMG kupétól sem ijedtek meg a Hamann mérnökei, és alaposan megdolgozták az alaphelyzetben 571 lóerős fenevadat. Az új elemeket (lökhárítók, légterelők) szélcsatornában vizsgálva fejlesztették ki, hogy a karosszéria ne csak dögös legyen, de javuljanak az aerodinamikai tulajdonságai is. A gépháztető és a csomagtartófedél szénszálas műanyagból készült, akárcsak néhány apróbb alkatrész, de a drága anyagból az utastérbe is jutott bőséggel. A hatalmas felnik miatt szélesebbek a kerékjáratok, az első sárvédőkre 60, a hátsókra 70 milliméteres ívek kerültek felszerelésre.
A 6,2 literes, V8-as szívómotor bő hatvan lóerővel combosabb, mint az eredeti, és a 680 newtonméteres forgatónyomaték is harminccal fejeli meg a sztenderd gyári értéket. A Hamann 90 milliméteres csövekben végződő titán sportkipufogóval, speciális légszűrővel és katalizátorral látta el az autót, továbbá a motorvezérlésbe is mélyen belenyúltak a cég szakemberei. A végére azonban marad némi keserű íz a szájban, mert a két kézzel szórt pénz ellenére a Hawk mindössze 3 km/órával gyorsabb végsebességet (320 km/h), valamint két tizeddel jobb 0-100-ra történő gyorsulást (3,6 s) tud felmutatni az SLS AMG kupéval szemben, ami enyhén szólva is édeskevés. Aggódni viszont felesleges, mert a potenciális ügyfelek nem ilyen gyerekes megközelítéssel döntenek majd a Hamann remekmű megvásárlása mellett.
