Háromkerekű Morgan a vezetési élményért

    1
    3

    Az 1909 és 1953 között nem kevesebb, mint 30 ezer háromkerekűt gyártó Morgan elsőként 1913-ban, a francia Grand Prix-t is megnyerte és utána is szépen szerepelt a korabeli versenyeken. Háromkerekűje több, mint 160 km/órás tempóra volt képes, miközben fogyasztása 5 l/100 km alatt maradt. Ugyanakkor a Morgan nem csak műszaki paramétereivel, menetdinamikai adataival és sebesség-rekordjaival, hanem csáberejével is emlékezetes maradt, Stirling Moss szerint mágnesként vonzotta a szebnél szebb hölgyeket.
    [kepallojobb=449395]Motorkerékpár-oldalkocsit idéző a karosszéria[/kepallojobb] Dicső múltját felemlegetve, az angol márka most ismét háromkerekű modellt állít ki a jövő héten nyíló Genfi Autószalonon. A gyár ígérete szerint az újdonsággal hasonló élmény lesz minden út, mint 100 évvel ezelőtt, ugyanakkor a mintegy fél tonnás, csővázas, nyitott karosszéria a mai biztonsági nívót ígéri, mindkét üléséhez fix bukókeret jár. A háromkerekű első (jobban belegondolva egyetlen) tengelye fölé épített és hátsó kerekét hajtó kéthengeres, 115 lóerős V-motort az amerikai S&S motorkerépár-blokk specialista szállítja, a hozzá társított 5 fokozatú váltót pedig a Mazda adja. A motorindítás gombos, de nem a mai, hanem a múlt század elején megszokott stílusú, a mintegy fél tonnás önsúlyú karosszéria 100 km/órára 4,5 s alatt gyorsulhat. Az alaphelyzetben is történelmi megjelenésű, nettó 25 000 fontért, azaz 8 millió forintért ígért háromkerekűhöz opcióként az angol vagy az amerikai hadsereg jelzéseit ajánlja a Morgan.
    Előző cikkHonnan szedjünk földgázos autót?
    Következő cikkEgyszerű, mint a fakocka – Volkswagen Touran TSI teszt
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    1 hozzászólás

    1. Ez nagyon komoly!Végre egy igazi múltidéző autó.És meglepő,hogy annyira nem elszállt az ára,mint amennyire különleges.Kár,hogy én nem vagyok abban a helyzetben,hogy ilyenem legyen:-(.Én biztosan vennék belőle pedig.Igazi élmény lehet egy ilyen autót vezetni…