Japán középkategóriás francia-angol előadásban

    0
    2

    A 2001 végén bemutatkozott, 2002-ben piacra lépett és 2007-ben végképp kifutott utolsó generációs Primera már csaknem 10 éves. A megjelenésekor hipermodernnek tűnő karosszéria ma is karakteres, szépsége azonban vitatható, ennek ellenére lehetnek kedvelői. A négy- és ötajtós, valamint kombi karosszériával is futott sorozat nem csak külső, hanem belső vonalaival és extrafelszereléseivel is kellően különlegesnek számított. Szimmetrikus ívű műszerfalán középre kerültek az órák, a vezető előtt felszabadult pultot azonban sajnos nem hasznosították a tervezők, igazán tehettek volna oda egy tároló-rekeszt. Látványosan a középkonzolra összpontosítottak, oda ugyanis kissé bonyolultan kezelhető, de kétségtelenül gomb-spóroló megoldásként, közös kezelőfelülettel telepítették az audio-, valamint a szellőzőrendszer kezelőfelületét. Az ebben a kategóriában először itt megjelent tolatókamerás, 5,8 colos központi kijelzőn nem csak a navigáció, az automata légkondicionáló, hanem a gyári Nokia kihangosítón keresztül akár a csatlakoztatott telefon menürendszere is megjelenhet – utóbbi funkcióhoz azonban ma már elavult telefon használata szükséges.
    Kétségkívül futurisztikus megoldások voltak ezek, a Nissan nem is adta olcsón a Primerát, ám a vevőket a korabeli hazai importőr 5 éves garanciája is csábította. A 4,57 méter hosszú négy- és ötajtós, valamint a 10 cm-rel hosszabb Wagon, azaz kombi nem lett tömegmodell, a csomagtartók 450-465 liter közötti mérete már a 10 évvel ezelőtti vetélytársakhoz mérten is lanyhatagnak számított, ma pedig már egyértelműen a kategóriaátlag alattinak mondható. Az utastér azonban egész tágas, a hátsó sor három felnőttnek is egészen jó, az ülés kellően széles, a középső padlódudor azonban jelentősen apasztja a picit amúgy is csenevész, rövidebb ülőlapú középső hely méretét.

    Elöl nemigen lehet ok panaszra. Az ülések tartása ugyan kissé lanyhatag, de a térkínálat minden irányban bőséges, a kezelőszervek franciásan puhán járnak, a kormánykerék a női vezetők örömére meglehetősen könnyen jár, azaz túlszervózott. A Primerákat azonban Használói véleményeink alapján zömében férfiak vezetik. A 28 darab, átlagosan 7 éves, 101 ezer kilométert futott „Primera-park” összesített osztályzata 5-ös skálán 3,5. Azaz a gép összességében nem rossz. A 4,5-ös megbízhatósági érdemjegy bíztató, a 2,5-ös strapabírási kevésbé, az átlagos tetszési index az előbbi értékek átlaga, azaz hármas. Kényelemből, vezethetőségből, használhatóságból és megjelenésből, valamint dinamizmusból és zörejekből egyaránt négyesre vizsgáztak a Primerák és nem sokkal rosszabb a vezetési élmény, a költségek és a mozgás 3,5-ös érdemjegye sem. Az átlagolt eredmények mögött szélsőséges egyéni tapasztalatok állnak, ám mindezek inkább a sofőrök habitusán múlik. Akad, aki imádja és az egy-egy elektromos hiba felett könnyedén huny szemet az amúgy kedvező tulajdonságok tükrében, de létezik olyan Primerás is aki a „szar az egész, úgy ahogy van” kijelentéssel illette autóját, hiszen az elektromos hibák akár teljes mozgásképtelenséget okozhatnak. Nem egy esetben akadt probléma a váltókkal is, az ijesztőnek tűnő hibát azonban akár egy-egy nem gyári forrásból is beszerezhető alkatrésszel, olcsón orvosolhatják a tapasztaltabb szakik. A Használói véleményekből egyértelműen kiolvasható, hogy a márkaszervizek nem egy alkalommal horror árakat kérnek, például akadt Primerás, aki az amúgy nagyon hatásosan lassító, de kissé gyorsan (akár 40-50 ezer kilométer alatt elkopó) 4 darabos féktárcsa-szettért betétekkel, szereléssel együtt 250 ezer forintot hagyott a műhelyben. Utángyártott és bontott alkatrészből alig akad a nem túlzottan sikeres szériához, ezért vásárlás előtt különösen ajánlott az alapos állapotfelmérés, nehogy túl sok elemet kelljen utólag cserélni.[BANNER type="1"]

    Akinek bejön a Primera egyedi formája, az akár a középkategóriában először itt megjelent távolságtartós tempomatos, xenon fényszórós példányt is találhat, sőt, a függönylégzsák és az ESP is megvan a legtöbb autóban. A már 4 éve kifutott széria motorpalettája 1,6-os (109 lóerős), 1,8-as (116 lóerős) és 2,0 literes (140 lóerős) benzineseket, valamint a legelső évjáratokból 2,2 literes (126 lóerős), a 2004-estől 1,9 literes (120 lóerős) és 2,2 literes (139 lóerős) turbódízeleket kínált. A dízelek kivétel nélkül 6, a gyengébb benzinesek 5 fokozatú kézi váltóval futottak, a 2,0 literes 6 sebességest kapott és fokozatmentes automatával is szerepelt. Már az 1,6-os alapgéppel is el lehet evickélni, ahhoz mérten menetdinamikában szerény, fogyasztásban azonban érezhető lépcsőt jelentenek az erősebb benzinesek. Míg a bázissal akár városban is lehetséges 7 liter/100 kilométer körüli átlagfogyasztással járni, addig a 2,0 literessel legalább 10 literes étvággyal kell számolni. A dízelek dinamikusabbak, és az alapgép szintjén fogyasztanak. A sportos karaktert keresőknek azonban nem ajánlható a Primera, futóműve is inkább kényelemre, mint sportos autózásra hangolt, de a komfortot keresőknek sem a legjobb. A makacs úthibák ütnek, az útegyenetlenségeken a hátsó kerekek akár el is pattoghatnak, a 17 colos alufelniket jobb elkerülni, azokkal nagyon rázós a rendszer.
    Cikkünk készítésekor a használtautó.hu adatbázisában több, mint 60 példány szerepelt az utolsó szériás Primerából. A legolcsóbb ép példány 1,25 millió forintért kelleti magát, ráadásul abszolút nem alapgép, 1,8-as motorral, 2003. novemberi forgalomba helyezéssel, Acenta felszereléssel (egyebek mellett (bőr belsővel, kétzónás automata klímával, ülésfűtéssel, tolatókamerával, xenon fényszóróval) és 125 000 kilométerrel. Huszonötezer forinttal drágábban 1,6-os kombi is kapható, hasonlóan gazdag felszereléssel, de szövetkárpittal, mindössze 107 700 kilométerrel és szervizkönyvvel. A kezdeti évjáratokból akár dízelmotoros kombi is kapható másfél millió alatt, de akadnak elszállt árak is, például 2002-es, 1,6-os benzines 2,2 millióért. Ennyiért már szinte az utolsó évjáratból is választhatók példányok. Az árplafon 3 199 000 forint egy 2007-es, mindössze 17 ezer kilométert futott, garázsban tartott, szervizkönyves példányért. Ha valaki beleszeretne a Primera különc formájába, ennyiért voltaképp szinte új autót kap.
    Előző cikkS betű jelöli az erősített V8 Vantage-t
    Következő cikkKözel a tökéleteshez – teszten a csúcs Mazda6 Sportkombi
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.