Divatos, a fényezetlen műanyag-borításokkal szabadidő-autós a megjelenés, ehhez és az összkerékhajtáshoz, valamint a gazdag ellátmányhoz mérten kedvező a metálfényezés nélkül 5 millió forint alatti vételár
Sokat dobnak a megjelenésen a lökhárítók fém színű, de természetesen műanyag középső részei
Ellentmondásokkal teli az élet. Az SX4-et még a magukat sznobnak semmiképp sem valló családtagjaimmal sem sikerült megszerettetnem. Magyarországon nagyon ragályos a „Suzuki=olcsó, puritán autó” vélekedés, ám amikor egy, az elmúlt 10 évet részint az Egyesült Államokban, részint Németország egyik leggazdagabb vidékén töltött cimborám meglátta a tetősínes, alufelnis, narancs-metál fényezésű autót, egészen megtetszett neki – pedig ő gyakran szokott fárasztani különféle luxusautós kötődéseivel. Megjegyezte ugyan, amit magam is az SX4 legnagyobb hibájának tartok: a műszerfal nem egy ötletbomba és a plasztikok sem túlzottan minőségiek, de a célnak megfelelők, és az alul alkalmazott világos árnyalat kifejezetten jót tesz a tér-érzetnek.
Elöl-hátul jó a helykínálat, hibátlanok az ülések. A kétszínű kárpitozás üdítő elem, de az autóban ülve nem látható, hiszen testünkkel borítjuk
Kicsit sivár, teljes egészében kemény plasztik, de tökéletesen funckcionális a műszerfal
Amúgy sincs gond a helykínálattal, a tetőoszlopok viszont nagyon vaskosak, előre és hátra is rossz az átlós kitekintés. Az üléspozíció viszont tökéletes és a székekkel sincs gond, elöl-hátul jól elférni. Csodát ne várjunk, a hátsó középső hely lábtere csenevész. A magas üléspozícióból nem csak a kilátás jó (előre), a beszállási kényelem is átlag feletti. A csomagtér ugyanolyan, mint az SX4 egésze: kisautókhoz mérten nagy, az alsó-középkategóriához viszonyítva kicsi. A 270 literes tér voltaképp a hétköznapi élethez elegendő, és ha nagyon kell, egy négytagú család nyaraló-cucca is elfér benne. Üléshajtással nem egész 1,4 méter hosszú síkpadlós térré bővíthető, először a háttámlát kell az ülőlapra billentetni, majd az egész ülés dönthető előre.
Alaphelyzetben is elegendő méretű, de magas küszöbön keresztül pakolható az előrebillentős üléshajtással sík padlóval, 1045 literig, de viszonylag rövidre bővíthető csomagtér
Kellemesen olvasható az óracsoport. A fedélzeti számítógép buta módon az órák alá tett pöcökkel lapozható, az idő-óra is így állítható
A tavaly az Euro5-normához igazított, izmosított és egy kicsit takarékosabbá tett változó szelepvezérlésű 1,6-os kulturált darab, alapjáraton is csendes, de igazán az országúti vagy gyorsforgalmi utakon mutatott halkságával lepett meg. Hibátlanul kapcsolható váltója már városban is ötödikbe tolható, a motor vígan elviseli az 1500/perc körüli fordulatot is – ötösben utóbbi 50 km/órás tempót jelent. A 130-as autópályás tempó 3300/perc, még ott is viszonylag csendes a futás és visszakapcsolás nélkül is bőven van gyorsító képesség. A városi, országúti dinamikára sem lehet panasz. Halksága mellett kényelmével nyűgözött még le az SX4, a komolyabb úthibákat és még a fekvőrendőröket is nagyon jól csillapította a teljesen szabvány, elöl McPherson, hátul csatolt lengőkaros futómű. Persze a kényelmes futásban a ballonos, 205/60 R16 méretű abroncsoknak is szerepe van, ám a lényeg a végeredmény.
Kényelmesen és csendesen fut az SX4, összkerékhajtásával nem riad meg a téltől
Egy csoportba, a kézifék mellé kerültek a télen hasznos gombok, az ülésfűtés, az összkerékhajtás és az ESP kapcsolója. Utóbbit csúszós úton elinduláskor érdemes kiiktatni, hogy ne vegye el a nyomatékot
Városi és autópályás jellemzőivel egyaránt hibátlan a gép, összkerékhajtásával ráadásul igazi jolly-joker, az automata és alacsonyabb tempónál fix 50/50 arányú nyomatékosztásra is képes, de alapvetően első kerék hajtással a havas emelkedők sem jelentenek akadályt. A városi és autópályás szakaszokat kombináló teszt kevéssel 8 liter/100 km feletti fogyasztást hozott. Ez nem rekorder, de a képességekhez mérten kedvező érték. Ugyanez mondható el a 4 913 000 forintos vételárról is – a sok egyéb mellett 6 légzsákot, ESP-t, alufelnit, bőr borítású kormányt, elektromos első-hátsó ablakokat és külső tükröket, kulcs nélküli nyitó- és indítórendszert, automata klímát, 8 hangszórós, MP3-olvasós hangzórendszert, első ülésfűtést és ködfényszórót is soroló ellátmányhoz és a jellemzőkhöz mérten kedvező, mégsem a piac legjobb ajánlata.
ismerősnél a fogyi 7,5 papásan. úgyhogy inkább a frissített 2008as swift..
Az egyik kollégámra is ilyet sóztak rá 10 éves hitelre, mire kifizeti, a végösszeg bőven 6 milla fölött lesz, a kocsi meg nem ér majd 300 ezret se 😀
Suzuki, a mi autónk, magyarország én így szeretlek 😀
Szeretem a Suzukit ,de egy teszt ne erröl szoljon.Az auto elsö lámpái vidámságot sugároznak.A hátulja kis gömböc.A belseje a vezetöülésröl nézve a kilátás a két háromszög ablak miatt nem annyira jo.Müszerfal salang mentes nem nöies nem szines kütyüsitet.Minden a helyén van talán igy a poros utakon járva könyebb a müszerfal tisztitása.Az ülések kényelmesek el lehet benne férni száz kiloval .Csomagtarto lehetne nagyobb de legalább variálhato.Belseje csöndes és az ajtok nagyon könnyen és jol zárodnak.A fékek már ujjak elöl hátul tárcsa van.Ára lehetne kevesebb mihez képest?Talán inkább az a baj a gyárto tulzottan felszereltséghez köti az exrákat nem hagy nagy beleszolást.Szerintem a tesztjük reális kicsit sem bánto.
Elhiszem, hogy jó autó!
Talán azért, mert a leánykori neve Fiat Sedici!