Színesedik a Renault Kangoo

    0
    2
    Az idén hároméves, második generációs Renault Kangoo szinte kötelezően előírt modellfrissítésével három új, kávé barna, fémes kék és grafit szürke fényezéssel bővül 10 tagúvá a színpaletta. Új a műszerfal, alul világosabb, felül sötétebb árnyalata, valamint a középkonzoli fűtésvezérlő-pult fényes felülete is. Mindegyik verzión újak a tükrök és a lökhárítók, a paletta két gazdagabb, Expression és Privilége felszerelésénél utóbbiak a Be Bop verzióéhoz hasonlók. A belteret kiviteltől függően új kárpitozás, krómozott kilincs csinosíthatja. Az új audio-rendszerek mind távirányítósak, MP3-olvasósak, 4×20 Wattosak, már a második lépcső is Bluetooth-kihangosítós, a csúcs pedig ugyanilyen adatátvitellel zenejátszásra is képes. Immár az alapverzió is fordulatszámmérős, nem hiányzik belőle a raktértakaró és a fedett kesztyűtartó, de pótkerekét defektjavítóra váltották. Krómozott külső kilincs az Expression szinttől jár, a Privilége csúcsverzió fekete hátterű fényszórókat kap, az opciók között újdonság a vadonatúj, sínes tetőcsomagtartó és a panorámatető, valamint a mindegyik verzióhoz rendelhető, 15 colos All Terrain – gyatra úton is helytálló – abroncsokat és kartervédőt tartalmazó terepcsomag.
    A motorpaletta benzinesből csakis 16 szelepes, 105 lóerős 1,6 literest kínál, ez 5 fokozatú manuális és 4 fokozatú automata váltóval is elérhető. Az 1.5 dCi turbódízelek részecskeszűrővel, a benzineshez hasonlóan Euro5 normát tudnak, változatlanul 75, 90 és 110 lóerővel futnak tovább – a csúcsverzióhoz 6 sebességes váltó jár. Az Euro5 normás részecskeszűrős gázolajosok mellett egyes piacokon kínálatban maradnak a korábbi, részecskeszűrő nélküli Euro4 normásak is – ilyen azonban már itthon sem kapható. A friss, márciustól gyártásba kerülő Kangoo Franciaországban 13 499 eurótól, azaz a mostaninál 500 euróval magasabb áron már most rendelhető, az itthon listaáron 3,99, akciósan 3,29 millió forinttól kapható Kangoo tavaszi frissítése után minden bizonnyal itthon is drágul majd.
    Előző cikkTényleg kínszenvedés az izzócsere?
    Következő cikkMajd százmillió a Lamborghini Aventador ára
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.