Kívánságom a praktikus Volkswagen Caddy Maxi, mely óriási belteret és városban is elviselhető külső méreteket ötvöz
(Sorozatunk 1. részében Krepsz Zoltán, 2. részében Mihályi Csaba, 4. részében Kiss Feri álmodott.)
Földhöz ragadt vagyok és anyagias – mondja sok ismerősöm. Van rá okuk, ilyen vagyok. Képzeletbeli álom-autómra is használati tárgyként nézek és nincs kibúvó, az is meg kellene feleljen elvárásaimnak. A lehető legkisebb környezetszennyezés és pénztárca-apasztás mellett kellene szolgáljon. Különös perverzióim közé tartozik, hogy minden autónál, minden esetben mérem a tankolások közötti fogyasztást. Ebből ugyanis rögtön kiderül, ha valami nem stimmel az autóval, másrészt szeretem tudni, hogy az adott távot milyen költséggel tettem meg. Utóbbi arányban kell legyen a kapott szolgáltatással. Saját autóm motorméretéhez képest extrém fogyasztású, 0,8 literes, háromhengeres Chevrolet Sparkom ugyanis átlagban 7 l/100 km körül kortyol. Mégis elfogadhatónak tartom, hiszen automata váltós, így megkímél a városi dugók legfőbb nyűgétől, a kuplungozástól. Ezért ha autót kérhetnék a Jézuskától, mindennapokra szánt álom-autómnál sem mondanék le a kuplung-mentességről, s az alábbi sorokat írnám a Jézuskának:
Álom-Caddymet összeállítva azt hittem hibás számot ír a Volkswagen kalkulátora, az ülésfűtéssel, programozható állófűtéssel, kétzónás légkondicionálóval, tempomattal, MP3-olvasós CD-rádióval és tolatóradarral felszerelt, de acél felnis, nem is metálfényezésű Caddy Maxiért komoly összeget, 8 358 000 forintot kellene fizessen a Jézuska
Kedves Jézuska, ha kérhetnék egy autót, meglepnélek. Ugyanis kívánságom egy nem klasszikus álom-modell lenne. Csaknem áruszállító, de utasokra hangolt, egyterű jelleggel, vagyis a Volkswagen Caddy Maxi. Motorméretben mostani autómhoz mérten 100 százaléknyit ugranék, de így sem szállnék el nagyon. A Volkswagen 1,6 literes közös nyomócsöves, 102 lóerős turbódízelét választanám. Nem azért mert, túlzottan szeretem. Kicsit zajosnak tartom, de a 7 fokozatú, DSG (dupla kuplungos) automatával ez a belépő, azaz a legszerényebb fogyasztású a Caddy Maxihoz. Az a váltó pedig kiváló, finoman, de nagyon gyorsan kapcsol és a fogyasztást sem dobja meg, a TDI kombinált fogyasztása 5,7 l/100 km. Ilyen méretű autó, ilyen alacsony fogyasztással nincs másik a piacon, mint a Volkswagen Caddy Maxi 1.6 CR TDI DSG. A viszonylag kicsiny motoros Caddy Maxi menetdinamikája nem túl merész, de számomra tökéletesen elfogadható, 100 km/órás tempóra 13,0 s alatt gyorsulhat a 4,88 méter hosszú, 1,79 széles és 1,84 magas óriás.
Nem a legfinomabb autóbelső, de célszerűsége vitathatatlan. Sokat mondó számok, hogy a Maxi csomagtere hét üléssel is 530, öttel 1350, csak az elsőkkel pedig 3880 literes
… és ha kívánhatnék három autót, akkor már picit bátrabban képzelődnék, de akkor is a földön maradnék. Ez esetben más-más modell szolgálhatná a mindennapi kényelmet, a nem ritka családi utazásokat és maradna egy, ami kifejezetten örömautó lehetne.
Autópályán és városban, valamint könnyű terepen egyaránt kitűnő az idén érkezett, második generációs BMW X3
Belsejével a márka nagyobb modelljeit idézi az X3
Leggyakrabban használt autónak a nem túlzottan hivalkodó, városban is elviselhető méretű, de nagyon kifinomult BMW X3 xDrive20d-t kérném, természetesen automata váltóval. Nem akármilyen, nyolc fokozatú és stoptart-rendszerrel társított osztómű választható a 2,0 literes, 184 lóerős turbódízelhez. Egészen hihetetlen, de gyári érték szerint ez a kombináció 5,6 liter/100 km vegyes fogyasztású, 100 km/órára pedig 8,5 s alatt gyorsít és 210 km/órás végsebességet adhat. Kitűnő fogyasztás, lenyűgöző menetteljesítmények, ráadásul csúszós úton jól jön az összkerékhajtás és az utastér kifejezetten finommá varázsolható. Ebben az X3-ban a legzordabb városi dugókat is át tudnám vészelni – karácsony előtt például élveztem volna.
Családi kirándulásokhoz aligha létezik kellemesebb a robotizált váltós Renault Trafic-nél. Nem csak teret, kényelmi extrákat is bőven ad a robotváltóval 8 085 000 forinttól kapható furgon
Szülőkkel, nagyszülőkkel vagy unokatestvérekkel utazva gyakorta előfordul, hogy nem férünk be egy szabvány 5 üléses autóba, ilyenkor az autó kidolgozása helyett inkább csak térkínálata számít. Meglehetősen sok 7 ülésest kipróbáltam már, hosszú, nagy csapatos utazásokhoz az egyik legjobb a Renault Trafic, vagy Opel emblémás alteregója, az Opel Vivaro. A franciák olcsóbban mérik portékájukat, ezért választanám inkább a rombusz-, mint a villám-emblémát. Nem egész 4,8 méteres hosszán egészen bámulatos, mekkora teret ad a hasábforma. A hétüléses utastér mögött is marad még 0,5, a tetőig rakva közel 1 köbméter. Síeléskor praktikus, hogy a lécek az ülések alá is betolhatók, tetőbox nélkül is betárazható a teljes csapat felszerelése. A Renault palettáján robotizált váltóval csakis a középső, 115 lóerős turbódízel választható, de a Renault Trafic 2.0 dCi Quickshift Passenger Privilege verziónál többet nemigen áhítanék.
Csomag nélküli utazáshoz, élményautózáshoz kiváló a Mazda MX-5, melyből a nyitható kemény-tetős, de belépő motoros Roadster Coupét választanám
Míg télen általában teletömött autóval utazunk, nyáron gyakorta alig van nálunk csomag és ha barátnőmmel csak ketten utazunk, hétvégén, a zsúfolt városokat elkerülve, akkor a Mazda MX-5-öst tartjuk a legélvezetesebbnek. Lehet, hogy stílustörés, de én a 2007-ben megjelent, kemény tetős változatával kérném a legendás roadstert. Nekem ugyanis ezzel jobban tetszik, mint a vászonnal. Motorból megelégednék a szerényebb, 1,8 literessel. Tudom, hogy a Mazda MX-5 Roadster Coupe 1.8 Challenge 126 lóerőse is nagyon jól mozgatja a nem egész 1,1 tonnás roadstert. A 100 km/órára gyorsulás 9,9 s, a végsebesség 198 km/óra. A lényeg persze nem ez, hanem az elképesztően közvetlen, a legkisebb kormányfordításra is azonnal reagáló kormánymű, a mesésen kapcsolható váltó, az alacsony építés és az igazi sportgép-érzet. Mindezekhez mérten kedvező a 7,1 l/100 km-es vegyes fogyasztás.
