A párásodás misztikus okai

    2
    2
    Múlt heti cikkünk kapcsán több észrevétel is érkezett és mi is tudjuk, szabályszerű szellőző-rendszer kezeléssel is maradhat pára az ablakon. Lássuk a legjellemezőbb hiba-okokat. Amíg hideg a motor, addig nem fúj meleget a szellőzőrendszer, az ablakra irányított levegő nem fogja fűteni, legfeljebb csak szárítani az üveget. Nagy hidegben, annak érdekében, hogy a rendszer ne jegesedjen el, előfordulhat, hogy a légkondicionáló is csak üzem-meleg motornál indul be. Onnantól azonban hibátlanul mennie kellene a párátlanításnak, ha mégsem, akkor az eltömődött pollenszűrő a legvalószínűbb hibaok. A 15-30 ezer kilométerenként, de legfeljebb kétévente cserélendő utastéri légszűrő-betét eltömődve blokkolja a bejövő levegő útját. A poros helyen, például földúton vagy Budapest belvárosában sokat autózóknak ajánlatos a gyári előírásnál gyakrabban cserélniük a betétet, mely jellemzően vagy a műszerfal mögött vagy a tűzfal másik oldalán található. A cseréhez legfeljebb egy csavarhúzóra lehet szükség, a dolog legfeljebb negyed órás munkával általában otthon is gond nélkül megejthető. Az elhasználódott pollenszűrőre fekete színe utal, az új fehér, a még használható legfeljebb szürke színű lehet.
    Ha a pollenszűrő rendben van és a párásodás továbbra is túlzott, a szellőzőrendszer másik végét, azaz a levegő kivezető-nyílását kell megvizsgálni. Utóbbi a régebbi típusokon (például kocka-Ladákon) jól láthatóan a hátsó tetőoszlopba került, manapság általában a hátsó lökhárító alatt van, legtöbbször egy fekete műanyag csappantyút kell keresni, ez ugyanis csak kifelé engedi a levegőt. Akár falevél, akár a bejutó por, vagy sár is eltömítheti. Az ellenőrzés nem a legegyszerűbb, ugyanis sok esetben trükkös a lökhárító leszerelése.
    A párátlanítás nem csak az elégtelen légcsere, hanem a túl sok bejutó nedvességtől is lehet gyenge, idősebb autóknál az ajtók és az ablakok gumitömítése is beengedheti a vizet, mely aztán a padlószőnyegben megülve, onnan párologva az ablakokon csapódhat le. A nedvesség persze az utasok cipőjével is bejuthat, sőt, ha teli az utastér, az utasok is hamar belehelhetik az egész autót, ilyen, „teltházas” utazás után, száraz, napos idődben érdemes szellőztetni az utasteret, ha másként nem megy, résnyire lehúzott ablakkal. Ha például átázott síruhával, vagy csupán nedves kabáttal ülünk többen az autóba, a szellőztetőrendszernek az ablakok lehúzásával is segíteni kell a párátlanításban.
    Előző cikkExkluzív: fotón az új Alfa Romeo Giulia QV
    Következő cikkNincs jobb családi autó? Vallatáson a Ford Galaxy
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.

    2 HOZZÁSZÓLÁS