Automata váltós autót másfél millióért

Autókérdésben még nálam is költségérzékenyebb a tesóm, de a motorolaj talán nem spórolásból, hanem hanyagságból hiányzik sokszor az immár 17 éves, erősen rozsdásodó autójából. Nemrég elhatározásra jutott és nekem szögezte a kérdést, milyen autót tudok neki ajánlani 1,5 millió forintért, ami automata váltós, van benne légkondi és lehetőleg 5 évnél nem öregebb. Ehhez hozzátettem még, hogy a lehető legkevesebb törődést igényelje.
Voltak elképzeléseim, de a választ persze a kínálat adja meg, leginkább a legjelentősebb hazai autóhirdetési felület, azaz a használtautó.hu. Beállítottam a paramétereket és jöttek is a találatok, részint amire számítottam, részint egy-egy olyan, amire nem. Mivel nem csak a vételár, hanem a többi „járulékos” költség is számít, a törött vagy nem hazai papírokkal rendelkező, azaz regisztrációs adót is igénylő példányokat nem mérlegeltem.
A találatok zömét a koreai Chevrolet adta. Az első találat egy 5 éves, amerikai Kalos, 1,1 millió forintért, 140 000 km-rel, a hazaiaknál nagyobb, 1,6 literes, 102 lóerős motorral és 4 fokozatú, hagyományos, bolygóműves automatával. A kisautóhoz mérten nagy motornak lehet, hogy nem tétel ez a futásteljesítmény, de a futóművével, főként, hogy Használói véleményeink alapján hírhedten ez az Aveo leggyengébb pontja (van aki évente cserél stabilizátorokat, lengéscsillapítókat), már bőven adódhat probléma és a tengerentúli specifikációhoz jó eséllyel hiánycikk lehet itthon egy-egy alkatrész.
Második találatként egy szintén a létező leggyakoribb, ezüstmetál színű Chevrolet jött fel, ám már az alsó-középkategóriás Lacetti, 1 149 000 forintért. 2006. novemberi, mindössze 43 000 kilométerrel és szintén 1,6-os, de 109 lóerős benzinessel, 4 fokozatú bolygóműves automatával. Vonzó ajánlat, de a hirdetés nyitófotója lehangoló, a motorháztető színével, egyenetlen hézagolásával is látványosan javításra utalt. A kontár karosszériamunka után rosszmájúan bele se mertem gondolni, mi lehet a futóművel, pedig lehet, hogy az nem is sérült korábban. [BANNER type="1"] Nézelődtem tovább, a harmadik befutó szintén Chevrolet, az előbbiekhez mérten 100 százalékkal kisebb, mindössze 0,8 literes, háromhengeres benzinmotorral, 50 lóerővel, de azokhoz hasonlóan 4 fokozatú bolygóműves automatával, 1 249 000 forintért. Ez a Spark az első, ami márkaszervizben áll, ráadásul viszonylag fiatal, 2008. januári, 30 130 km van benne, első tulajdonostól, frissen szervizelt és januárig még a gyári garancia is érvényes rá! Ha sikerül megbarátkozni a 135 km/órás gyári végsebességgel és a 20,7 másodperces 100 km/órára gyorsulással, akkor ez a tuti vétel. Ne gondolja azonban senki, hogy a miniautó keveset fog enni, a gyári városi fogyasztási érték 8,8 l/100 km. Abszolút értékben nem túlzás, de a menetdinamikához, a méretekhez mérten az. A fenntartási költségek szerények, de, miként az Aveónál, a futómű jelentős kopására, főként a budapesti utakon, hamar lehet számítani.
Az előbbi Sparknál 50 000 forinttal drágábban, azaz 1 299 000 forintért akadt két kategóriával nagyobb Chevy is, 2005-ös Nubira, 103 ezer kilométerrel, 1,8-as, 122 lóerős benzinessel, a márkától megszokottan 4 fokozatú bolygóműves automatával, négyajtós „menedzser” karosszériával, automata légkondival. A városi fogyasztás ezzel tutira nem lenne 10 liter alatt és a költségek is jóval magasabbak lennének, az esetek 99 százalékában egyedül utazó tesómnak nem ér ennyit a nagyobb karosszéria.
Elgondolkoztató azonban az 1 349 000 forintért, első tulajtól, vezetett szervizkönyvvel kínált, 2005-ös smart fortwo, 54 129 kilométerrel, 700 köbcentis, turbós, 61 lóerős benzinmotorral. De azért lássunk józanul, a kétüléses miniautó csak erős jóindulattal nevezhető autónak és váltója nem igazi automata, hanem robotizált, erős rántásokkal kapcsol, elinduláskor, parkoláskor, gázadásra az egész kisautó ugrál, mint a bakkecske. Ellenben egy szaglást megér.
Kemény ezer forinttal drágábban jött 2005-ös Opel Corsa, 1,2 literes, 80 lóerős benzinmotorral, 89 200 kilométerrel és Easytronic, azaz robotizált váltóval. Utóbbi sem a finomságáról híres, viszont cserében kedvezően, a manuális váltósokéhoz hasonlóan alakul vele a fogyasztás. A szolnoki autó korrekt ajánlatnak nézett ki, második tulajdonostól, vezetett szervizkönyvvel. Nem sérülésmentes, egy pontszerű horpadást hord az amúgy újrafényezett hátsó ajtaján, de ennyi hiba egy 5 éves autónál simán belefér a pakliba s a hirdetés pont ezért kellően hitelesnek tűnt.
Ha nem is automata, de robotizált váltóval találtam 2005-ös Suzuki Swiftet is. 1,3-as benzinmotorral, 3 ajtós karosszériával 1 379 000, 5 ajtóssal 1 470 000 forintért. Kilométerállást csak utóbbi írt, 79 000-et. A hazai kisautóhoz ráadásul a konkurenseknél jóval gazdagabb felszerelés társult: sok egyéb mellett függönylégzsák, kulcs nélküli nyitó- és indítórendszer és ülésfűtés is. Kár, hogy mindez nem a nagyobb, 1,5 literes benzinessel, azzal kiváló vétel lenne. Nem az 1,3-as 92 lóerejét keveslem, az bőven elegendő lenne, de tudom, hogy az 1,3-as 5 fokozatú robotizáltja eléggé lassan, darabosan kapcsol, míg az 1,5-ös bolygóművese vajpuhán. Utóbbinak persze ára van, az 1,5-ös automata jóval torkosabb, mint a robotizált 1,3-as.
Az 1,4 milliós szintet közelítve befutott egy 2005. júniusi Suzuki Ignis, 1,5-ös, 99 lóerős benzinessel, 4 fokozatú bolygóműves automatával, első tulajtól, szervizkönyvvel, látványos, de egyáltalán nem szimpatikus alufelnikkel, kilométerszám nélkül és az extrái között ESP-vel. Utóbbit tudtommal nem kínálták az Ignishez, ezért a hirdetés tartalma kétségesnek tűnt, s a Wagon R+ alapú széria amúgy sem a kedvencem. Az említett 1,4 milliót elérve egy 70 000 kilométeresnek mondott, 2005-ös Daewoo Nubira (így hívták megjelenésekor a Chevrolet Lacetti négyajtósát) is beúszott a képbe. Érdekessége, hogy 1,8-as benzineséhez gázrendszert illesztettek, így ez a példány kedvező üzemeltetési költségeket ígért. A fotókról azonban egyértelműen látszott, taxiról van szó és így az évi 12 ezer kilométeres futás sem túl reális…
A következő találat azonban megkapó, ismét egy Chevrolet Spark, a már említettel egyidős, 2008. januári automata példány, sárga helyett kék színben és csupán 3200 kilométerrel. Rendszeresen karbantartott, de nem szervizkönyves – mindez ront a kilométerszám hitelességén. Ha valóban nincs szervizkönyve, én biztosan inkább a valamivel többet, de még mindig keveset futott szervizkönyves példányt választanám. Az évi 10 000 kilométeres futás reális, mégis alacsony, az évi 1000 elképzelhetetlen, de ritka esetben természetesen előfordulhat. Utóbbinak is lehetnek persze hátrányai, ha nem töltötték az álló autó akkuját, az minden bizonnyal cserére érett, míg egy gyakrabban használt még évekig bírhatja.
A 1,5 milliós plafont közelítve választható 2005. júniusi Citroen C2 1.4 VTR Sensodrive. A 75 lóerős motor a kormányról is kapcsolható robotizált váltóval emlékeim szerint egészen élénk a szűk, háromajtós, négyüléses miniautóban. A francia ellátmánya egészen gazdag, klímája példaképp automata, felnije könnyűfém, tükrei elektromosak és fűthetők, sőt, tempomat is van hozzá. A gépet ráadásul első tulajdonosa, szervizkönyvvel kínálja. Használói véleményeink alapján a széria nem nyűgös s ez a gép 14,1 másodperces 100 km/órára gyorsulásával és 169 km/órás végsebességével kellően dinamikusnak is ígérkezik. Az 5 fokozatú robotizált váltóval a gyár szerint országúton 4,9 l/100 km vegyes fogyasztás is elérhető, városban, extrém esetben a dupláját is benyakalhatja a C2, de reálisan 8-9 l közötti fogyasztással lehet számolni.
Az utolsó ajánlatok, például szerény fogyasztású, de erősen kávédaráló hangú smart fortwok között egy 2005-ös, Ford Focus is felbukkant, 1,6 literes, 102 lóerős benzinmotorral, 4 fokozatú bolygóműves automatával és 116 743 kilométerrel, második tulajdonostól, vezetett szervizkönyvvel, manuális légkondival, elektromos ablakokkal és tükrökkel, fedélzeti számítógéppel, CD-rádióval. Ez sem rossz ajánlat, sőt minden bizonnyal ez a legkomolyabb autó a találatok között, de 10 l/100 km alatti városi fogyasztást aligha remélhetünk az automata Focustól.
Én inkább a szerényebb futást, mint a nagyobb karosszériát preferálnám, a találatok közül a Sparkokat, az ötajtós Swiftet és a Citroen C2-est nézném meg. Az első kettőt álmomból felkeltve is tudtam volna, de be kell valljam, a C2 csak a keresés eredményeként keltette fel figyelmemet. Jó ajánlat a Focus is, futásteljesítménye ugyan nem szerény, de nem is sok, a négyajtós karosszériával azonban nem könnyű parkolni.