Az Audi 80 alapú B2 után a Passat B3 már teljesen független Volkswagen modell volt. Legalábbis az Auditól független, házon belül a kisebb Golf 2-vel mutatott rokonságot
Nekem és bizonyára sokunknak az Antall-kormány államtitkári autójaként, Westel 450-es telefonnal maradt meg a malacorrú Passat, amit 1988 márciusában mutattak be. Gúnynevét a lámpák közti hűtőmaszk-mentesség adta furcsa arcberendezés szülte. Hűtőnyílást persze kapott, a lökhárító alatt. A formát amúgy az alaktényező, pontosabban a 0,25 Cd értékű, 1981-ben debütált Auto 2000 koncepció adta. Döbbenet, hogy már akkor az ezredfordulóra készültek. A kerekded forma amúgy tényleg komoly lépés volt a szögletesebb elődhöz mérten, de még fontosabb az, ami a lemezek alatt változott.[BANNER type="1"]
Ez volt az első Passat, amit már az Egyesült Államok piacára is bevezettek. A 4575 mm hosszú középkategóriás 1705 mm-es szélessége miatt hosszúnak tnik
A B3-as Passat volt az első, amit már jobban meg kívántak különböztetni az Audiktól, így nem négykarikás alapokra épült, hanem teljesen Volkswagen fejlesztésnek számított. A márkát 1982 óta vezető ifj. Carl Hahn után az első igazi Hahn modellként is emlegették, ugyanis ez volt az első teljes egészében a regnálása kifejlesztett széria. Alapjait a Golf 2 által is használt A platform minden irányban megnövelt verziója adta. Ez volt az első Passat, ami keresztben beépített motoros volt. Érdekes, hogy a B5-nél ismét hosszmotorra váltottak, majd a B6 óta újfent keresztmotoros a Passat. A B4 nem véletlenül maradt ki az imént, az ugyanis a B3 1993-as jelentős ráncfelvarrását jelentette, ami logikusan alapjaiban a B3-mal egyező volt.
Ahogyan azt a Passatoktól megszokhattuk, a kombi hatalmas, jól pakolható csomagteret kínált már a B3-nál is
A B3 óta nincs ötajtós Passat, azóta csakis négy- és ötajtós lehet. A tavaly érkezett Arteon mondjuk lényegében egy ötajtós Passat, de már kissé feljebb pozicionálva. Ugyanakkor a B3 esetén említhető még néhány további elsőség: ez volt az első Passat, amit az Egyesült Államokban is kínáltak, ez hozott először befecskendezős, a korábbi karburátorosoknál takarékosabb motorokat. Míg a legtöbb verzió fronthajtású volt, létezett összkerékhajtású (syncro) is. Európában a 8 szelepes 1,6 literes (72 LE) benzines volt az alapverzió, Észak-Amerikában persze a 2,0 literes 134 lóerős. A palettán még 2,8 literes VR6-os (174 lóerős verzió is szerepelt, de egy igen érdekes modell volt a G60-as is, 1,8 literes (160 lóerős) feltöltős motorral és akár összkerékhajtással. Dízeleket csak Európa kapott, az alap az 1,9 literes 68 lóerős szívó volt, míg ugyanabból a motorból készült turbós is, 75 lóerővel. Európa számára volt 1,6 literes, 80 lóerős turbódízel is. A váltók alapból kivétel nélkül 5 fokozatú kézik, egyes motoroknál extraként 4 fokozatú automaták voltak, ami a nyolcvanas évek végén igen jónak számított.
Egy közepesen felszerelt, gyári rádiós, de szövet, pepita kárpitos verzió belseje
Akár automata klímát, fedélzeti számítógépet és bőr kárpitozást is kaphatott. Figyelemre méltó az elektromos ablakok gombpanelje a sofőr ajtaján
Extrákból a kor szintjén szintén igen jól eleresztett volt a Passat, persze nem alapáron, hanem opcióként. Elektromos ablakok és tükrök mellett akár légrugós, szintszabályzós hátsó futómű és automata (Climatronic) klímaberendezés is kerülhetett bele. Legalábbis Európában. A Passat B3 a németországi Emden mellett a szomszédos Szlovákia fővárosában, Pozsonyban is készült, 1993-ig, amikor is jött a már említetten csak erős ráncfelvarrásnak számító B4, amit 1996-ban, azaz 18 évvel ezelőtt váltott az utolsó hosszmotoros szériának számító B5. Utóbbi az elmúlt évek használtautó-importjának egyik kedvencének bizonyult, és ma már szintén nem fiatal széria. Ellenben Passat, ami sokak számára vágyautó. Hogy lesz-e értékes oldtimer a malacorrú Passatokból? Kétséges, mert youngtimerként sem egy befutott modell. Persze vannak a típusnak fanatikusai, de nem egy tipikus gyűjtői hobbiautó, talán azért sem, mert már kicsit sem Audi. Ennek persze előnye is van: már (vagy talán még) nincs nagyon ára a piacon, 100 ezer forinttól lehet belőle kapni „napi használatban lévő példányt.
A körbeműanyagozott kivitel ekkor még nem Alltrack, hanem GT volt
„A B4 nem véletlenül maradt ki az imént, az ugyanis a B3 1993-as jelentős ráncfelvarrását jelentette, ami logikusan alapjaiban a B3-mal egyező volt.”
Sosem értettem, miért kezelik szimplán csak „ráncfelvarrásként” a B4-et. Teljesen más a külseje, mint a malacnak, még nyomokban sem emlékeztet rá:
https://www.google.hu/search?q=volkswagen+passat+1995&client=opera&hs=WMh&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ved=0ahUKEwia4I7MwffYAhXE_KQKHVWUC08Q_AUICigB&biw=1152&bih=754
Igaz, hogy kívülről a tetőlemez kivételével minden karosszériaelem változott, de milliméterre azonos autó maradt, lényegi műszaki változtatás nélkül.
Mert csak egy erosebb facelift, ahogy a B7 is, ami a B6 komolyabb rancfelvarrasa volt.
Azonosak az ablakok, a padlolemez, a belter, tukrok, futomu stb stb, csak a burkoloelemek valtoztak.
Jó cikk, valóban korszakalkotó VW.
A G60 motorján nem turbófeltöltő volt, hanem egy különleges, spirál alakú járatokkal kialakított mechanikus kompresszor (G-töltő).
Köszönöm a pontosítást!
Jól emlékszem, szülővárosom polgármesterének is egy ilyen VW Passat volt a szolgálati autója. Azok az emlékek is élénken élnek bennem amikor még egy gépkocsik re-exportjával foglalkozó cégnél dolgoztam és szó szerint ömlöttek be olaszországból a B3-asok amiket aztán rövid időn belül a balkán országaiba vittek.
Külön érdekesség volt számomra a Passat egyik különleges kivitele, amely az Arriva nevet viselte. Ha emlékeim nem csalnak (márpedig ezekre tisztán emlékszem) könnyűfém felni, plüsskárpitozás különböztette meg a mezítlábas változatoktól. Ja és az Arriva műgyanta matrica, a szedánoknál a C oszlop alján, a kombiknál pedig az övvonalnál a csomagtérajtó szélénél.
Jesszusom, durva memóriám van. -.-