Jegyezd meg, egy tömeggyártású Toyota vagány is lehet!

    0
    2

    Ha Toyota, akkor hibrid, ha hibrid, akkor Prius, hiszen az volt a világ első nagy sorozatú hibrid modellje, már több mint 20 évvel ezelőtt. A második generációs Prius Év Autója is lett, de igazi tömegmodellbe mégis az Auris hozta a hibridtechnológiát, még első generációjával, pontosabban annak frissítésével. Aztán a második generációs Auris 2012-ben már rögtön hibridként is debütált, s esetében a hibrid és a hagyományos hajtásláncú (benzines és dízel) verziók csomagtérmérete nem különbözött. Most pedig – mint arról már beszámoltunk– úgy debütált a harmadik generációs Auris, hogy belőle már kétféle hibrid is lesz, dízel pedig nem.[BANNER type="1"]
    Magyarán a Toyota a takarékos üzemre optimalizált hibrid mellett a dízel kiváltására hoz egy izomhibridet, 2,0 literes szívó benzinessel és 180 lóerős rendszerteljesítménnyel. Ha a hibridek megbízhatóságából és étvágyából indulunk ki, a csúcs Auris „mindenvivő lesz, ráadásul egy elég vonzó, vagány formában. Benne van a C-HR extravaganciája, de épp csak annyira, amennyi egy tömegmodell esetén még nem fájó. Így elmondható, a harmadik generációs Auris, ami a Prius IV-hez és a C-HR-hez hasonlóan a Toyota TNGA moduláris platformjára épül, nem csak technikájával, dizájnjával is komoly előrelépés.
    A C-HR után mondjuk nem is meglepő, az is ütősre sikerült, s úgy néz ki, ez most végigvonul a palettán, például a most debütált friss Aygo is látványosan vagányabb lett. Meg persze jobb zajszigetelésű és átdolgozott motorjának köszönhetően még kedvezőbb fogyasztású is, vegyes értéke mindössze 3,9 l/100 km; ez olyannyira szerény, hogy Aygóból nem csupán dízel, hibrid sem várható. Hogy mikor jön az első Toyota, amiben már nem is lesz benzinmotor? Már itt van, Mirainak hívják, de persze a Toyota sem csak az üzemanyagcellás autóban látja a jövőt, szilárdtest-akkumulátoros villanyautója a korábban ígértnél korábban, akár kevéssel 2020 után is megjelenhet a pletykák és a látott tanulmányautók szerint.
    Előző cikkTisztességes meglepetés – Kia Stinger GT
    Következő cikkKompakt SUV a Lexus kínálatában: Genfben debütált a UX
    Gyerekkorom óta rajongok az autókért. Talán előbb berregtem Trabant 601-esünkben, mint beszélni tudtam. Amint megtanultam olvasni, szinte rögtön elkezdtem tanulmányozni az autós irodalmakat, amiket elég gyorsan memorizáltam is. Az általános iskolában, 13-14 évesen már autós mellékletet készítettem az iskolaújság számára, hiszen már akkor is bennem volt a közlési vágy az autósvilág híreiről. Gimnazista koromban már lehetőséget kaptam a kilencvenes évek legnépszerűbb autós lapjának weboldalát létrehozni, oda előbb kezdtem aztán híreket írni, minthogy jogosítvány szereztem volna. Később, már egyetemista éveim alatt egyre többet dolgoztam, állandó rovatokat és tesztautókat is kaptam, diploma után pedig főállást kaptam a havilapnál, majd 2010-ben igazoltam a Használtautó.hu tartalmi magazinjához az Autónavigátorhoz, amelynek 2011 óta főszerkesztője vagyok. A váltásnak két fő oka volt, egyrészt nagyobb perspektívát láttam egy csakis online szájtban és persze Magyarország piacvezető járműhirdetési oldalában, másrészt az újabbnál újabb, szuperebbnél szuperebb autók mellett mindig is legalább annyira érdekeltek az átlagos, hazánkban jellemzően használt autók. Az Autónavigátort nyilván saját elképzeléseim szerint formáltam: bár az új típusokról is kivétel nélkül írunk és ilyeneket is bőséggel tesztelünk, nálunk kiemelt fontosságú a nagyobb tömegek számára elérhető használt autók kérdése, beleértve üzemeltetésüket is. Számomra az autózás leginkább - biztonságos és kényelmes - közlekedést, utazást jelent. Mindkettőt fontosnak tartom, privát és munkám kapcsán is nagyon sokat utazok, világ életemben sokat utaztam. Amíg nem volt jogosítványom, addig kerékpárral jártam be hazánkat és a környzező országokat is, 2017-ben pedig hatalmas élményt jelentett a Ford Focus Electrickel abszolvált e-Tour Europe villanyautó-verseny. Száguldani belső égésű motoros autóval sem szeretek, számomra fontosabb egy autó hatótávja, szerény emisszója és fogyasztása és persze megbízhatósága, mint teljesítménye. Nyilván saját autóimat is e tényezők mentén választottam, volt már aszkéta 1.5 dCi motoros, de hétüléses Renault Grand Scénicem, Toyota Priusom, ami ma is a családban van, anyukámékat szolgálja, de feleségemmel saját autóként jó ideje már csupán egy Peugeot iOn villanyautónk van, ami tökéletesen kiszolgál minket, persze tesztautók és kerékpárok társaságában. Ugyanakkor nem vagyok elvakult villanyautós, vallom, hogy minden esetben a célnak megfelelő autót, közlekedési eszközt kell választani, ehhez remek páros volt az iOn és a Prius, de sok esetben összehajtható kerékpáromat kombinálom – akár dízel – tesztautókkal.